Magyar Jövő, 1936. július-augusztus (18. évfolyam, 148-198. szám)

1936-07-01 / 148. szám

a terjesztősé* és kiadóhivatal Miskolc,­­Werbőczy­­utca 5. — Felelős szerkesztő és szerkesztősé* tele­fonszáma: 8—85. — Kiadóhivatal telefonszá­ma: 1—84. — Levélcím: Miskolc 1. számú posta. FÜGGETLEN POLITIKA* NAPILAP Előfizetési ára egy hónapra 1 Pengő 6® fillér. — Egyes szám ára S fillér. — Postatakarékpénztár! befizetési lap: **14.«S4. szám, az előfizetési osz­tályhoz „L“, a hirdetési osztályhoz „H“ jelzés­ek MISKOLC, 1934». JÚLIUS­BÓ­L SZERDA XVIII. ÉVFOLYAM 148 (4922) SZÁM Az igazság és jog nemzetközi szerepéről beszélt Serédi hercegprímás Oxfordiján London, június 30. Az angol lapok teljes egészében közl­ik azt a klasszikus latina ágú beszédet, amelyet az oxfordi egye­tem díszdoktorává avatott Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás az egyetem hivatalos díszebédjén mon­dott a díszdoktorok nevében a Chris­t Church College halljában. — A világhírű oxfordi egyetem —­ mondotta többek között — olyan megtiszteltetésben részesített, amely a jogtudományok művelése körül szerzett érdemeimet nagyon felül­múlja, ha csak záloga nem akar len­ni annak a jövendő munkásságom-­­nak, amelyet viszonzásképpen a ká­non jog s ezen keresztül közvetve a modern jogtudomány előmozdítása körül ki fogok fejteni. Munkásságom leginkább arra fog irányulni, hogy iparkodom az igazságot és a valódi igazságos­ságot terjeszteni, a jogtudományok különböző fajtái­nak művelését pedig előmozdítani. Az igazság minden nemzet és idő fölött áll, mert változatlan, az igazságosság és a jogtudomány is, minthogy bizonyos értelemben szintén transzcendentális, min­den nemzetet szerencsésen össze­kapcsol egymással. — Amikor az igazságosságról és a jogtudományok műveléséről be­szélek, a brit nemzetet is ünneplem, amely nemcsak polgárait, hanem a gyarmatok lakóit is a római méltányossággal kormányozza és Európa kis nemzeteit s ezeknek fiait is megbecsüli, sőt a kicsiny és megalázott magyar nemzetben és az én csekély személyemben önmagával s saját fiaival egyen­lőkké teszi. — Azt kívánom — fejezte be na°" tetszéssel fogadott szavait a herceg­prímás, — hogy az igazságosság és a jogtudo­mány, a mi két nemzetünket, amelyet jogi intézményeik és al­kotmányos tekintetében — amint az önök 1215. évből való Magna Chartája és a mi 1222-ből való Arany Bullánk, őseink bölcsesé­­gének és szabadságérzetének ezek az örök emlékei is bizonyít­ják, — hasonló utakon szoktak járni, baráti, sőt testvéri kötelék­kel fűzné össze. Mint legújabb magyar doktora az oxfordi egyetemnek, melynek Mik­lós nevű első hallgatója is, akit a történetírók ismernek, magyar em­ber volt, azt kívánom, hogy ez az egyetem mindig éljen, növekedjék és virágozzék. A beszéd klasszikus formaszépsé­ge és nyelve nagy hatást tett nem­csak a megjelentekre, hanem az an­gol közvéleményre is, amely egész ott tartózkodása alatt folytonos ün­neplésekben részesítette a magyar hercegprímást aki Anglia több vá­­rosában­ tett látogatást, majd az an­gol fővárosba utazott s onnan hét­főn délután öt órakor indult vissza Magyarországra. Olaszország feltétlenül szükséges- SISSIS- nek tartja a Népszövetség reformját iányzati politikában igen nagy n­e­m horderejű mezőgazdasági érdekek A négus maga beszélt a Népszövetség közgyűlésén — Schuschnigg kancellár nem utazik Genfbe Genf, június 30. A népszövetségi közgyűlés 16-ik ülésszakának második szakasza ked­den délután kezdődött meg Eden angol külügyminiszter elnöklésével. A közgyűlési teremben megjelent Hailé Szelasszié császár az abesszín küldöttség élén. A négus és a kül­döttség minden tagja fekete ünnep­­lő ruhát viselt. A közgyűlés elnökéül titkos sza­vazás útján Van Zeeland belga mi­niszterelnököt választották meg. Az olasz jegyzék a Nép­szövetség reformját kivárnia A közgyűlés további során az el­nök felolvasta azt az emlékiratot, amelyet az olasz kormány intézett a közgyűléshez. Az olasz kormány ebben a jegyzékben visszapillantást vet a béketárgyalások kudarcára és beszámol az Abesszíniában eddig uralkodott barbár állapotokról, majd ismerteti Olaszország civi­lizációs tevékenységét az olasz megszállás óta. Végül az olasz kormány kijelenti jegyzékében, hogy feltétlenül szükség van a Népszövetség reformjára. Ezután Riz Guinazu argentin ki­küldött még egyszer megindokolta kormányának a Népszövetség köz­gyűlésének egybehívására irányuló javaslatát. A négus beszél . . . Az argentin kiküldött rövid fel­szólalása után Hailé Szelasszié csá­szár emelkedett szólásra, hogy ám­hára nyelven nyilatkozatot olvasson fel. Alighogy a négus a szónoki emelvényre lépett, a közgyűlési teremben levő olasz újságírók valóságos füttyhang­versenyt rendeztek. A rajongó olasz újságírókat erre a terem­őrök kivezették a teremből. A négus kijelentette, hogy azért menekült el, mert ezzel meg akarta menteni népét a pusztulástól. Húsz évig tartó uralkodása alatt mindig az abesszín nép anyagi és erkölcsi jólétének emelésén fáradozik.­­ A négus ezután azzal érvelt, hogy őt Bécsből jelentik. Jól értesült bé­csi körökben úgy tudják, hogy Schuschnigg kancellár a jelenle­gi ülésszakra nem utazik Genfbe. Az említett körök hangsúlyozzák, hogy a kancellárhoz tulajdonképpen határozott meghívás nem érkezett. A francia részről kiindult kezde­ményezés inkább csak tapogatód­­zás volt abban az irányban, hogy tudna-e Schuschnigg kancellár alkalmat találni arra, hogy a kö­zeli napokban személyesen meg­jelenjen Genfben. A kancellár ezidőszerint annyira el van fog­lalva államügyekkel, hogy egye­lőre nem hagyhatja el Ausz­triát. Blumék a Habsb­urg-kérdésben szó­háborúba kényszerítették és önvé­delmi harcot folytatott. Hangoztat­ta, hogy Abesszíniának joga van a Népszövetségtől segítséget kérni s kérdi, milyen válasszal térhet visz­­sza hazájába. Mint császár kijelen­tette, hogy nem fog meghajtani az erőszak előtt. Hailé Szelasszié császár felszóla­lása után a közgyűlés véget ért, tettek volna Schuschnigg kancellár­ral eszmecserét folytatni a kisantant megnyugtatására. Ami az angol-francia együttműkö­désről szóló híreket illeti, megálla­pítják, hogy csak elvi megegyezés­ről van szó a genfi program tár­gyalása tekintetében, de a két ál­lam diplomáciai együttműködése, különösen szövetsége útjában nagy akadályok állanak. Rómából jelentik: A négus nép­­szövetségi szerepeltetése Olaszor­szágban igen rossz benyomást kel­tett. Rómában úgy tudják, hogy sze­repeltetése csak megnehezíti az európai és a népszövetségi kibonta­kozás megszületését. Schuschnigg nem utazik Genfbe Nlecsér András bírálata az OMK közgyűlésén a kormányzat gazdasági politikájáról Budapest, június 30. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara kedden nagy érdeklődés mel­lett rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen 85 szavazattal Halács Ágos­ton dr.-t választották meg a kamara helyettes igazgatójává. Ezután Mecsér András, a kamara elnöke mondta el megnyitóbeszédét. — Ha volt valaha történelmi idő, — mondotta többek között — azt éli most a mezőgazdasági élet, kivált pedig a mezőgazdasági és a gazda-­ társadalom összes rendjei. — Teljes tárgyilagossággal álla­pítjuk meg kormányzati politikánk-" Ára . ma sem részesülhetnek kellő fi­gye­­lemben. Mezőgazdaságunk a gazda­sági élet egyéb ágaival szemben még mindig olyan hátrányban van, amelynek kivédése az eddiginél to­­vábbmenő kormányzati intézkedése­­­ket követel.­­ A kamara hosszú évek óta han­goztatja, hogy adórendszerünk hely­telen, a mezőgazdaságra pedig leg­nagyobb mértékben igazságtalan. A pénzügyminiszter úr is elismerte adórendszerünk feltűnő visszássá­gait. Közgazdasági politikánk irá­­nya nem változott a most eltelt idő­­­szak alatt abban a tekintetben sem, hogy az iparral szemben védi meg a mezőgazdasági termelést és a me­zőgazdaság érdekeit. Van kartelltör­­vényünk, de hatásából semmit sem érzünk. Iparunk éli tovább a maga független életét tekintet nélkül ar­ra, hogy milyen árakat bír el a tár­sadalom és milyen árakat bír el a termelés. Szinte napról-napra ala­kulnak újabb kartellek, nem mu­lasztva el semmi alkalmat, amikor az ipari árakat drágítani lehet. A kormányzatnak a kartellekkel szem­ben kifejtett tartózkodó magatartá­sa és érthetetlen kímélete éles ellen­tétben van azzal a közgazdasági po­litikával, amelyet sok más tekintet­ben nemzetinek és egyetemes érde­kűnek mondhatunk.­­ Mindezeket meg kell monda­nunk, mert mégis lehetetlen, hog­y amikor kormányzatunk az egyik ol­dalon nagy energiával és nagy ál­dozatokkal­­ is segítségére van a me­zőgazdaságnak, ugyanekkor hatály­talanítsa, vagy hatálytalnítani en­gedje azt a másik oldalon. A szövetkezeteket vette ezután vé­delmébe Mecsér András, majd arra a kérdésre tért át, hogy a kedvező aratásból várható búzaértékesítést miként lehet biztosítani. Ezután még többen szólaltak fel.

Next