Magyar Jövő, 1936. szeptember-október (18. évfolyam, 199-250. szám)
1936-10-09 / 231. szám
t. Szellemi életünk problémái a Turul eszme tükrében A mai művészet, irodalom és tudományi — századunk mindenben változatosságot hozó felfogásának megfelelően — nagy és csupán vázlatos áttekintés eredményeképpen: tarka, összevisszaságot, sőt e mögött bizonyos határozatlanságot is mutat. A művészetek a mindenáron való modernséget hajhászó különféle „izmusok“ szinte fojtogató kötelékeit hasztalan igyekeznek lerázni. Irodalmas produktumaink, éppen a tömegtermelés egyre uralkodóbbá váló jegyében, hovatovább elsekélyesednek. A változásvárásnak ebben az egyre követelőbbé váló éveiben ad biztos és a célokat pontosan megjelölő programot a Turul Szövetség, közelebbről pedig a Turul eszme, rámutatva elsősorban arra, hogy úgy a művészet, mint az irodalom, de még a tudományok területén is csak akkor folytatható eredményes és építő munka, ha szellemi életünk irányítói félredobva minden nagyhangú önámítást, legelőször is leszámolnak önmagukkal. Ha belátják, hogy maradandó értékű szellemi irányítás ma csak úgy adható, ha úgy a tudomány, mint művészet és irodalom művelésének zsinórmértékéül egyedül a keresztény nemzeti eszmét fogadják el. Mert kétségtelen, — s ezt maga a szellemi irányok hovatovább bekövetkezendő csődje igazolja —, hogy akár ,a harcos és szélsőséges nemzetköziség, akár ugyanennek megalkuvó formája az élet- és történelemfölvetette kérdéseket megoldás helyett zsákutcába vezetik. Viszont ezzel szemben az az Európában fokozatosan tágabb teret hódító nemzeti életszemlélet, amely az olasz és német államokat szellemi téren is világhatalommá emelte s amelynek tagadása nagy nyugati államok dekadenciáját vonja maga után, egyedüli kiindulási alapja a Turul eszme köré csoportosuló művészet, irodalom és tudomány művelőinek. A nemzeti sajátságok kihangsúlyozása, amely amellett, hogy a békés szándékú idegen érdekek jogait tiszteletben tartja, letörülhetetlen bélyeget nyom a Turul eszméit követő szellemi munkások tevékenységére. Ez a szellemi művelődés terén is magát magyarnak valló Turul Szövetség tartja országos összejövetelét november első napjaiban Miskolcon, hogy a XVII. orsz. követtáborra egybesereglett követeivel itt, a megcsonkított Felvidék legnagyobb városában hitet tegyen a nemzet szellemi életlehetőségének egyetlenmódja: a keresztény nemzeti griztúra mellett. Asszony gyöngédséggel írta: Francis de Mirmandon Fordította: Illyés Gizella — Kedves Urbain — mondtam kategorikusan — figyelmeztetem, hogy ez így nem mehet tovább. Ha ez még egyszer megtörténik, magát teszem érte felelőssé. Urbain öreg szolga, amilyen ma nem sok akad. A világon semmi se hozza ki a sodrából. Most se érintették nagyon a szavaim, csak ennyit mondott: — Jóval a nagyságos úr előtt észrevettem azt a különösséget, amire most méltóztatott célozni. Sokkal több, mint egy hete, hogy a nagyságos úr kocsija két órakor eltűnik a kapu elől és csak hat órakor kerül vissza. Négy hónap óta ismétlődik ez majdnem minden nap. — És erről semmit sem szólt. — Nem akartam a nagyságos urat zavarni, de megfigyeléseket tettem saját szakállamra. — És mire jött rá? — Sajnos semmire. Mintha boszorkányság volna a dologban. — Mindig akkor tűnik el az autó, amikor nem vagyok az őrhelyemen és akkor kerül vissza, amikor éppen nem nézek ki az ablakon. Urbain szeme beszéd közben folyton a ablakra tapadt és most hirtelen nagyot ugrott a öreg. — Oh, most akarja indítani. Élve vagy halva ide hozom a fickót, aki benne ül. — És mint egy őrült rohant le a lépcsőn. Mikor visszatért könyörtelen öklében nem egy fickót tartott, amint naivul előre gondolta, hanem egy hölgyet. Egy csalhatatlan eleganciával öltözött hölgyet, aki azonfelül rendkívül csinos volt. És ez teljesen zavarba hozott. Egy olajbarna gengsztert vártam vagy legalább egy vakmerő zsigolát, akinek hétvégi kirándulására feltétlenül Hispano kell. És nem számítottam erre a gyöngéd teremtésre tartós hullámú, éjfekete fürtökkel. És az első szavai is egészen másként hangzottak, mint azt a körülmények megengedték volna. : — Nem szeretem ezt a modort — és ki akarta szabadítani a karját. — Ellopta-e a nagyságos úr autóját? Igen vagy nem? — kiáltotta Urbain, aki mindig a tiszta helyzetet szerette. — Rosszul választja meg a szavait, kedves barátom — viszonozta a vádlott. Mindenek előtt hagyjon néhány pillanatra egyedül a gazdájával. Beszélnem kell vele. Intettem Urbainnek, aki nem szívesen engedte el a zsákmányát és eltűnt. Ugye nem kell mondanom, hogy nem csak zavart, de kíváncsi is voltam? De a látogatóm semmi hajlamot se mutatott arra, hogy ezt a kíváncsiságot belátható időn belül kielégítse. Nem volt sietős a dolga. Beült egy fotelbe, anélkül, hogy arra fölszólítottam volna, kinyitotta a táskáját és a legnagyobb gonddal egészítette ki kozmetikai felkészültségét. Azután fölemelte a fejét és nyugodtan végig nézett rajtam. — Tulajdonképen ez sok hűhó semmiért. — Semmiért? Ez igazán pompás! Nagyon sértettnek látszott és azonnal offenzívába ment át. — Ellenkezőleg uram, különösnek találom magát. Megelégszem, hogy csak két órakor kocsizom ki — és ami még nehezebb — hat óra előtt mindig visszahozom az autóját. Minden kigondolható módon vigyázok, nehogy baleset érjen, hogy épen hozhassam vissza a kocsiját. És mindezt gyöngédségből, hogy kíméljem magát! És így köszöni meg! Úgy kezel, mint egy kleptomániást, mint egy csalót! Nem sok hiányzott, hogy a rendőrségre hurcoljanak! Olyan becsületesen föl volt háborodva, hogy bocsánatkérésen gondolkoztam. Mert az ember gyakran durva és ügyetlen, anélkül, hogy az akarna lenni, sőt gyakran az, anélkül, hogy tudna róla. És aztán egyik szava különösen meghatott: „gyöngédségből.“ Azért volt annyira óvatos, hogy engem kíméljen. Miért? Miért kell engem kímélni? Felvilágosítást kértem. — Hamar rájöttem, hogy maga milyen ember és hogy egy magához hasonló férfi jobb sorsot érdemelt volna, mint amilyent az élet nyújtott. . — ? — Oh, ez nagyon egyszerű. A térképtartó táskájában ott felejtette — valószínűleg olyan szórakozottságból, amit a bánat ment — egy bizonyos Susanne leveleit. — Oh! — Nem kell rendkívül éles elme ahhoz, hogy észre vegye az ember, hogy milyen kezek közé került. És ha érdekli a véleményem, megmondhatom, hogy ez a szakítás egészen kitűnő volt. Isten tudja, hogy mire vezetett volna ez a kaland. Ezzel az önző nővel ellentétben maga nagyon jó és lovagias lehet! Hányszor sajnáltam, hogy ezt nem mondhatom meg magának. De ott volt a kocsi, amire sürgős szükségem volt és árnyékban kellett maradnom. — És most? — Most? Igazán nem tudom... be kell osztanom. Utóvégre vannak taxik... És a földalatti. Erre a lealázó kilátásra elfátyolosodott a tekintete. Én is meg voltam hatva. Egy ilyen szép, ilyen tartós hullámú, ilyen elegáns és főképen ilyen gyöngéd asszonyról, egy asszonyról, aki megértette a lelkemet, amikor átkutatta a térképes táskámat, egy ilyen asszonyról igazán nem lehet feltételezni, hogy bevásárlásaira és látogatásaira földalattin menjen. Kerestem egy utat, egy kivezető utat. És be kell vallanom, hogy nem találtam meg azonnal. Csak három hét múlva jutott eszembe a megmentő ötlet — Legényember vagyok, Simone és mnga özvegy — mondtam új barátnőmnek. Nem engedhetem át magának teljesen a kocsimat, mert délelőtt szükségem van rá. De talán osztozkodhatunk rajta. Természetesen, mint férj és feleség. Feleségül vettem Simonét. És nagyon boldogok vagyunk. Annak ellenére, hogy a délutáni autózásokon kívül délelőttieket is bekapcsolt. És pedig mindennap úgy, hogy én sohasem használhatom a kocsimat. De könnyen nélkülözöm. Páris autóbusz vonalainak közlekedési hálózata kitűnő, úgy, hogy én szívesen adózom ezzel a csekély áldozattal az én szép, tartóshullámú, elegáns és mindenek felett gyöngéd feleségemnek. VALUTA Angol font 16.50—16.70, belga 56.90 —57.50, cseh korona —.—, dán korona 73.70—74.450, dinár 7.80—7.95, dollár 337.00—34X100, francia frank —.—, hollandi forint —.—, lengyel zloty 60.70—61.40, leu 2.80—3.00, leva 4.00 — 4.15, lira —.—, német márka —, norvég korona 82.95— 83.85, osztrák Schilling 80.00—80.70, spanyol pezeta —.—, svéd korona 85.15—86.05, svájci frank —.—, kanadai dollár 331.00—341.00. GABONAPIAC A terménypiacon csütörtökön nyugodt volt a hangulat, nyereségbiztosítási eladásokra ellanyhult az irányzat. A határidős rozs 40—50, a tengeri 60 fillérrel, visszaesett. A készárupiacon a búza 20—25, rozs 15, zab 10—15, tengeri 20 fillérrel visszaesett. Lanyha volt a lucernamag és a szárított répaszelet, barátságos a fehérbab. Hivatalos árfolyamok: tiszavidéki búza 77-es 17.15—17.40, 78-as 17.30— 17.55, 79-es 17.50—17.70, 80-as 17.60— 17.80, felsőtiszai 77-es 17.00—17.20, 78-as 17.15—17.35, 79-es 17.35—17.50, 80-as 17.45—17.60, rozs pestvidéki 13.60—13.80, egyéb származású 13.65 —13.85, zabla 16.00—16.15, zab középe® 15.75—15.90, tengeri közraktári 12.60—12.80, CHICAGÓI TERMÉNYTŐZSDE Csikágói zárlat pengőben, mázsában* Búza 14.25, 14.05, 121.9, tengeri 12.70, 12.12, 11.60, zab 9.68, 9.77, 9.69, rozs 10.94, 10.69, 959. SERTÉSVÁSÁR Ferencvárosi sertésvásár. Vásári maradvány 36, friss felhajtás 1914, összesen 1950 darab sertés, zsírsertés fiatal nehéz 111—112, kivételesen 113, szedett príma 101—106, silány 90—96, angol hússertésben nem volt eladás. Zsír 160 fillér kg.-ként. Az irányzat élénk. Fix és magas jutalék mellett Vasgyár és Ujgyőr területén való lapárnyításhoz rikkancsokat kerékpárral vagy anélkül felvesz a lap kiadóhivatala Péntek, 1936. évi október hó 9. rApió PÉNTEK BUDAPEST I. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. 7.20: Étrend. 10: Hírek. 10.20: „Időszerű szemle“. (Felolvasás). 14.45: „Ifjúsági közlemények“. (Felolvasás.) 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó. 1205: Triumph énekegyüttes. Tagjai: Vigh Jenő, Balassa József, Révész Imre és Gerő György. 12.45: Hírek. 1. Beszkártzenekar. 1.20: Pontos időjelzés. 2.40: Hírek. 4.15: A rádió diákfélórája. „Magyar klasszikusokból“ szóval Gárdos Kornélia. 4.45: Hírek. 5.00: Grieg: c-moll szonáta, op. 45. 5.30: Munkásfélóra. (Felolvasás.) 6.00: Sportközlemények. 6.10: 24 tagú cigánygyerek zenekar muzsikál, Kalmár Pál énekel. 710: Kínai és japán versek Kosztolányi Dezső fordításában. Előadja Bajor Gizi. 7.40: A rádió szalonzenekara. 8.45: A rádió külügyi negyedórája. 9.00: „Régi zene régi hangszereken.“ XVI— XVI. századi zeneszerzők művei eredeti hangszerelésben. 10.00: Hírek. 10.25: Tánclemezek. 1120: Horváth Gyula és cigányzenekara muzsikál. 0.05: Hírek. BUDAPEST II. 6.35: Gyorsírótanfolyam. 7.10: Vig György saxofonozik. 7.40: „Milyen lesz Budapest a jövőben.“ Bierbauer Virgil dr. és Ortutay Gyula dr. párbeszéde. 8.10; Hírek. 8.35. Hanglemezek. VÁSÁROK NAPTÁRA Októberben: 10- én: Mezőcsát. 11- én: Egerág. 12-én: Jászalsószentgyörgy, Rakalca, Tiszanána, Sajószentpéter.