Magyar Jövő, 1936. november-december (18. évfolyam, 251-296. szám)
1936-11-06 / 254. szám
Kristály harangok_ A nap még párszor végigsimítja aranyos sugárujjával a föld fáradt arcát, azután lehanyatlik a bíborszínben ragyogó felhővánkosokra. Csönd van ... csak a vasgyár muzsikál bele távolról a csöndességbe... Mellettem legkedvesebb barátom lépdel szaporán, hogy lépést tartson velem. Barnaképű, feketeszemű gyerek a Jani, örökké vidám arca felém nevet a félhomályon át... Már negyedórája sétálunk itt a hegy alatt anélkül, hogy valamelyikünk megtörné a csöndet... Vidám nótaszó lép a hallgatás helyébe. Munkáscsapat közeledik felénk. A Gellért-legenda jut eszembe. Megszólalok: „Audisne simphoniam ungarorum?“ — Jani elmosolyodik... Eltaláltam a gondolatát. A munkáscsapat tovább halad... A néma házak mögött pipáznak a gyárkémények, fújják a bodrozó füstfelhőket, melyeket pajkosan dobál szét az alkonyi szellő. A harang megkondu... innen is... onnan is... Tiszta zengése végig hullámzik a Város felett s a hegyfalon, nyomában visszhang támad. .. Láthatatlan kezek az egyik csillagot a másik után rakják föl az égre... A világ nyugodni tér s pihegő keblek, álomrózsás arcok, félignyílt ajkak fölött áll őrt az örök álmok Istene... Ilyenkor úgy képzelem el őt, mint az alvó gyermeke fölé hajló Édesapát... S a szívek muzsikája az ablakokon belibegő holdsugárhídon szökik ide hozzám.... Csak meséljetek szívek... ti hajnaliváró, kifáradt földi szívek.... Csendüljön dobogásotok, ha fájdalom... ha öröm ér... Olyanok vagytok ti, mint az én dalom ... olyan kacagvasírók!... Csend van ..., csak a gondolatok kristályharangjai zsonganak. .. Most Jani szólal meg: „Nézz csak az égre! Milyen tisztán látszik most a hadak útja!“... Föltekintek... Az ég felhőtlen, tiszta. Huncutul pislognak ránk a csillagok s a tejút pázsitja leheletszerű finomsággal vonul át az égbolton ... Szép! — mondom s Janira mosolygok.. . A hegyoldalon hegedű zokog fel. A húrból romlatlanul tiszta magyar nóták buzognak elő ...A muzsikust nem látom, de elképzelem, amint könnyes mosollyal hajol a hegedű fölé... S a húr tovább dalol... Nótája fölkap a szellő kocsijára és messzire surran... eljön hozzánk... „Hallod, Jani?“ — kérdem én, de ő nem válaszol, hanem megszorítja a karomat... Koromfekete haját összekuszálja a szél. A hullámos hullanak, de ő addigi míg az fürtök a szemébe nem igazítja meg utolsó akkordok is el nem, hallgatnak... S megyünk tovább... Csönd van... csak a gondolatok kristályharangjai zsonganak a szívünkben... B. Z. MAGYAR JIjVO Péntek, 1936. évi november 6. Kilencezer kérőivel bocsátott ki eddig a szociális ügyosztály a koldusalap megteremtésére Mindenkit tehetsége szerint hívnak fel adakozásra Miskolc, november 5. November elsején eltűntek Miskolc utcáiról a koldusok a belügyminiszter rendelkezése értelmében. Jelentettük, hogy Miskolc városa mikép kíván gondoskodni a koldusokról és ki is osztották az első hónapra járó ellátási adagokat. Felmerül azonban a kérdés, hogy honnan fogják fedezni a költségeket. Erre vonatkozólag a következőket tudtuk meg. A szociális ügyosztály felhívóíveket bocsátott ki a közhivatalokhoz és magánosokhoz egyaránt. Kilencezer ilyen ív ment ki és már eddig is beérkezett több válasz, amely szerint egyes állami hivatalok köztisztviselői fizetésük egy százalékát, kereskedések havi öt-tíz pengőt, magánosok nyolc pengőt ajánlanak fel a koldusalap javára. Ezek azonban még csak kezdeményező lépések, teljes megszervezése az anyagi alapnak csak ezután következik. Ezideig igen nagy munkát adott a szociális ügyosztálynak a koldusok kataszterének összeállítása. Az első hónapi segélyt pedig a város magáéból előlegezte. A következő hetekben teljesen megszervezik a segélyalapot, számítanak a bankok és biztosító intézetek hathatós segítségére és természetesen a magánosok adományaira is. A Rózsa-kenyérgyár válasza a miskolci pékszövetségnek Miskolc, november 5. A Magyar Jövő csütörtöki számában ismertette, hogy a miskolci pékszövetség küldöttsége megjelent Halmay Béla polgármesternél is. Panaszokat hozott fel a rózsa-malom nemrégen üzembehelyezett kenyérgyára ellen. A panaszokkal kapcsolatban kérdést intéztünk a Rózsa-kenyérgyár vezetőségéhez, ahonnan a következő választ kaptuk: — A Rózsa-kenyérgyár ezidőszerint — üzemének kezdetén — 25 munkást foglalkoztat. Ebből 10—12 szakmunkás. A kenyérgyártermékeit kizárólag továbbeladók útján hozza forgalomba. Az a feltevés, hogy a kenyérgyár strohmanokat állítana termékeinek árusítására, nem egyéb, mint rosszakaratú beállítás és meg vagyunk győződve, hogy ezt azok sem hiszik, kik ezt hangulatkeltésből lanszírozzák. Az árkérdésnél a panasztevő szövetség önmagával jut ellentétbe akkor, midőn előbb azt sérelmezi, hogy kenyerünk nem olcsóbb, mint az övék, később meg éppen azt teszi panasz tárgyává, hogy áron alul adjuk a kenyeret. Nézetünk szerint ez az úgynevezett kákán való csomókeresés. Az árkérdés ugyanis a következő: mikor a pékkartell létrejött, 13 és félpengős búzaár mellett 28 filléres kenyérárat léptetett életbe. S az egyik helybeli lapban kalkulációt tett közzé, mely szerint a pékek a 28 filléres ár mellett ráfizetéssel dolgoznak. Ezt a 28 filléres árat a pékszövetség akkor szállította le 26 fillérre, mikor köztudomásúvá vált, hogy kenyérgyárat létesítünk. — Röviddel később a búza ára 17 pengő fölé emelkedett s ennek ellenére a kartell fenntartotta s ma is fenntartja a 26 filléres árat. — Mi annak ellenére, hogy egy új üzem bevezetéséről van szó, nem éltünk a reklám szokásos eszközeivel s ugyanazzal az árral léptünk piacra, mint aminől a mainál jóval magasabb búzaár mellett is tartottak a pékek. Nem tudjuk megérteni, hol van eljárásunkban az árrombolás? Nem tudjuk megérteni, hogy miért nem volt a 26 filléres ár hat héten át, magasabb búzaárak mellett árrombolás és miért vagyunk mi árrombolók azzal, hogy alacsonyabb búzaárak mellett az ők nagybani 33 filléres árait követjük? — Az is egészen furcsa és érthetetlen, hogy éppen csak most fedezték fel azt a miniszteri rendeletet, hogy a kenyér ára 6 fillérrel magasabb lehet a liszt áránál? Éppen most, amikor mi a piacon megjelentünk. — Jellemző még a pékszövetség magatartására az is, hogy bár felhívásukra a leghatározottabb formában kijelentettük, hogy áraikat mindaddig követni fogjuk, míg azok a tisztességes kalkuláción belül maradnak, s ezen kijelentésünket megelégedéssel tudomásul is vették, mégis másnap már árrombolási panaszt emelnek ellenünk a hatóság előtt. Végül megjegyezzük azt is, hogy mi akkor, amikor üzemünket a pékek magatartása folytán létesíteni voltunk kénytelenek, ügyeltünk arra, hogy megkíméljük a kis pékeket. Szövetkezeti formája van péküzemünknek, és így a törvény rendelkezései és ennek alapján alapszabályaink értelmében is csak viszonteladóknak termelhetünk, fióküzleteket nem létesíthetünk, házi sütés! nem vállalhatunk, fogyasztókat közvetlenül nem szolgálhatunk ki és így már eleve védve vannak azok a kis pékek, akiket a néhány, Miskolc kenyérszükségletének 80 százalékét ellátó nagy pékiparos akar védeni, valószínűleg azzal is, hogy minden kis pékiparos mellett egy-egy fióküzletet létesített. Amikor kenyérgyárunkat építettük, kenyérről lévén szó, nagy gondot fordítottunk a legmodernebb egészségügyi követelményekre és nyugodtan mondhatjuk, hogy a fogyasztóközönség jó, egészséges, tiszta, kiváló minőségű és minden shinVal'rtsArcud '’ kentrard how. Az úri és női fodrászok kultúrcsoportja sakkversenyének díjait ünnepi keretek között adta át a nyerteseknek Peehó elnök. A verseny eredménye: 1. Szalontai J., 2. Halász J., 3. Borbély F., 4. Melega L., 5. Kassai L., 6. Hodovámszky J., 7. Walter Z, 8. Paskesz A., 9. Peehó G., 10. Kopács J. A serleg vándordíját 1936. évre a női fodrászok csapata nyerte. Az alvilág Egy rendőrségi riadóautó kalandjai Amikor „Hosszúlábú“ látja, hogy a rendőrató elzárja az utat gázt ad. 85