Magyar Jövő, 1937. január-március (19. évfolyam, 1-71. szám)

1937-01-01 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőczy­­utca 5. — Felelős szerkesztő és szerkesztőség tele­­fonszáma: 8—65. — Kiadóhivatal telefonszá­­m­a: 1—84. — Levélcím: Miskolc 1. számú posta. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ára egy hónapra 1 ingg (1y fillér. — Egyes szám ára 6 fillér. — Posta karékpénztári befizetési lap: **24.054. szám, az e fizetési osz­tályhoz „L“, a hirdetési osztályhoz­­,y« jelzéssel. MISKOLC, 1937. ÉVI JANUÁR HÓ 1 PÉNTEK XIX. ÉVFOLYAM 1. 15073. SZÁM Franco tábornok: Katonai szempontból elfoglaltuk M­adridot, de nem romvárost akarunk meghódítani Az olasz sajtó felhívja Angliát, hogy álljon a nemzed­ek mellé Lisszabon. december 31 ( A Reuter-iroda jelentése.) A Diario de Noticias kiküldött tudósítója előtt Franco tábornok a következőkben nyilatkozott az idő­szerű katonai és politikai kérdé­sekről: — Katonai szempontból tulajdon­képpen már elfoglaltuk Madridot — mondotta a tábornok. A spanyol nemzeti mozgalom célja már kez­dettől fogva Madrid elfoglalása volt, de ha spanyol hazafiak va­gyunk és nem akarunk romvárost meghódítani. A tábornok ezután hosszasan nyi­latkozott a szovjet spanyolországi tevékenységéről. Visszautasítunk minden közvetítést és minden kö­zeledést, azok részéről, akiknek nemzetközi jellegű mozgalmuk Spa­nyolország tönkretételét jelentené, — mondotta végül Franco tábor­nok. Madridból jelentik: A vörös kor­mány szerdán ismét felszólította a főváros polgári lakosságát Madrid elhagyására, mert a még rendelke­zésre álló élelmiszert a harcoló ka­tonaság számára foglalták le. A fő­város élelmezése úgyszólván kizá­rólag szovjetorosz konzervekből áll. A spanyolországi kommunista agitáció legismertebb képviselője, a hírhedt és véreskezű La Passo­­naria asszony a legutóbbi harcok során életét veszítette. A kommu­nista agitátornő a Madrid körüli harcokban lelte halálát. A milánói Stampa vezércikke felhívja Angliát, hogy most már ne diplom­atizáljon, hanem álljon szintén a nemzeti csapatok pártjá­ra. Ha Anglia azt akarja, hogy köz­te és Olaszország között végképpen eltűnjön minden félreértés, akkor nem szabad késlekednie. A küszö­bön álló angol-olasz megegyezés a „statusquot“ akarja helyreállíta­ni a Földközi-tengeren. Elképzelhe­tő-e ez a statusquo, ha Spanyolor­szágban a vörös uralom megvethet­né a lábát? Éppen ezért most már Angliának is mindent meg kell ten­nie, hogy a nemzeti csapatok győz­zenek Spanyolországban. Ottó királyfi feltűnő újévi szóza­tot Intézett az osztrák néphez Tudomásul veszem, hogy hívnak, mert szükségben van a haza én Bécs, december 31. Ottó királyfit az utóbbi években több mint 1500 osztrák község és város választottta díszpolgárává. A királyfi azoknak a városoknak és községeknek polgáraihoz, amelyek díszpolgárrá választották, újévi üdvözletet küldött, amely valósá­gos uralkodói program. — Többek között a következőiket mondja: — Isten óvja meg hazámat, ve­zesse ki e, nehéz idő veszedelmeiből a jobb jövő felé. Engem hívnak, mert szükségben van a haza. Semmi sem volnék, nem volnék elődeim örököse, akik házuk sorsát Ausztria sor­sával kötötték össze, ha ezt nem venném tudomásul. Egy ilyen közösség megszakítása súlyos sebeket üt. Ausztria e sebek miatt szenved 18 év óta. Amit ezek­ben a futó órákban elmulasztunk, azt semmiféle örök­kévaló­ság sem hozza vissza. Békét akarok Ausz­triának adni, békét befelé és kifelé. — Ezért üdvözlöm örömmel azt, hogy Ausztria népe visszatalált a hon­védelemhez. A népközösségben minden foglalkozásnak és min­den polgárnak megadom a maga jogát. Minden eszközzel támogatni, párt­fogolni fogom a parasztokat, mert a parasztoké a föld, a parasztok izolgozzák meg a földet, amely: Ausztria. A paraszti birtok a ré­gebbi időben mindig az úr és szol­ga összetartozásán felépült szociá­lis monarchia alapja volt. — Az én védelmem alatt megint azzá kell lennie, önmagának hasz­nára, másoknak mintaképül. — A munkásság javát és fájdalmát ma­gam­évá teszem. A harcok, amelye­kért a sarkaiból kifordult idő és önzés viseli a felelősséget, a mo­dern társadalomnak ezeket a nél­külözhetetlen tagjait megzavarták, elkeserítették, bátortalanná tették. Azok a munkanélküliek, akik hajlandók dolgozni, közel álla­nak szívemhez. — Joguk van a munka méltósá­gára, a munka boldogságára. Azok­nak, akik betegség, gazdasági vál­ság vagy más véletlen folytán nem tudnak részesülni a munkában, jo­guk ma a közösség gondoskodá­sára. Nem kevésbé fontos feladat a kereskedelem, az ipar, a kisipar, a kézművesség szolgálata, ezek párt­fogolása. Legfelsőbb védője le­szek a tudományoknak és művésze­teknek, minden szellemi és fensé­ges dolognak, a mi gazdag kultú­ránk javára. —Meg kell találnia hazánknak a hidat a felett a szakadék felett, amelyen 1918 november 12 Ausz­tria példátlan szerencsétlensé­gére felszakított. (Ez a nap az o­sztrák forradalom napja, amelyen kikiáltották az osztrák köztársaságot.) A forrada­lom emlékké válhat, ha azok a községek, amelyek díszpolgárukká választottak, szorosan összetarta­nak és szellemüknek mindig több és több községet nyernek meg. Az egységben van az erő. A jog és igazság kezeskedik a biztonságért, áldásért, békéért. Csang-Hszü-Liang tábornagyot tízévi fog­házra ítélték, de ma elengedik büntetését Nanking, december 31 Csa­ng-H­szü-Liang tábornagyot csütörtökön vonta felelősségre egy külön katonai bíróság, amely a ka­tonai bizottság három tagjából ala­kult­­m­eg és Csan­g-Kai-Sen tábor­nagy „eltagadása“ miatt tízévi fog­­házra ítélte. Holnap az újév alkal­mából elengedik Csang-Hszü-Liang büntetését. Kedden temetik Frigyes királyi herceget Budapest, december 31 J( MTI. jelentése.) Frigyes kir. herceg tábornagyot január 5-én, délelőtt fél 12 órakor temetik Magyaróváratt, teljes kato­­­nai pompával, a herceg családi sír­boltjába. Délelőtt a holttestet bebal­zsamozták és a magyaróvári temp­lomban felravatalozták. A temetés­re Magyaróvárra utazik a kor­mányzó és felesége. Az öt évvel ez­előtt­ elhu­nyt Izabella királyi her­cegnő holttestét is Magyaróvárra­­szállítják. A temetési szertartást Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás végzi. A kivonuló katonai csapatokat valószínűleg Lónyi Hu­gó, a honvédség főparancsnoka fog­ja vezényelni. Délután négy óra után l­ehozták a pompás ezüst koporsót a kastély ud­varára, ahonnan a gyászmenet Pintér Gyula préposttal és nagy­­ papi segédlettel az élén elindult a­­ családi sírbolthoz, ahol ideiglenesen, ravatalra helyezték. ЁЁЖ Arsk­ê fi "'am hmШ Magyar újévi írta : Hegyaljai Kiss Géza dr. Izgatott ütemben dobogó szívvel érkeztünk 1937 küszöbéhez. Boldog újéveit­ köszöntéssel váltunk el egy­mástól tegnap este. Lelkünk a bol­dogság rózsaszínére vágyik. De so­hase merül fel többször ez a sötét kérdés: Uram, meddig? Meddig, Uram? Talán éppen ma reggel kopogott ajtódon egy munkát tart honfitár­sad, akinek mindegy télen ünnep vagy­ köznap, egyformán egyet lát: elfogyott a család kenyere az asz­talról. Szinte halljuk, amint a szíve kereszt­ül do­bog a ruhája szövetén s feszíti elméjét a kérdés: Meddig, Uram­, meddig? A gazda homlokán is összefutnak a gondok barázdái, ha arra gondol: mennyi föld marad szárítatlan, mennyi mag marad­t ki a földből, mennyi veszedelem fenyegeti a zsenge vetést a kemény fagyban, amely szinte sír a vastag hótakaró után. Meddig, Uram, meddig kell még várni a jobb magyar újévre? Legszomorúbb ez a kérdés, ez a fájó Meddig? ha magyar hazánk meggyakizásr­­a gondolunk. Meddig nézed még el Uram, hogy idegenek iga­ztalanság­a birtokul bitorolja azt a földet, amit te a mi számunkra, teremtettél? Meddig nézed még el, hogy a mi iskoláinkban csonkán ta­nítsák a földrajzot? Meddig nézed még el, hogy mi akármerre indul­junk el hazáink szívéből, rövid né­hány óra alatt odaérjünk, ahol a hazugság hatalma őrzeti szuronnyal a hazugság határait? A magyar társadalomban nincsen sen­ki, aki azt hinné, hogy Isten akaratával eltemetve maradjon a magyar. Eltemették a Muhi-pusz­tán. Eltemették Világosnál. El Tria­nonnál. Csakhogy Trianon neve la­tinról magyarra fordítva ezt jelen­ti: Három nem! Örök tiltakozás minden kényszer elleni amit meg­tévesztett bírák ítélete ránk vetett. Felsóshajt, a szív. Meddig még, meddig? Áll a magyar lerongyolódott men­tével. Áll, mint Európa bástyája. Áll, mint Nyugat kőfala. Áll tűrve, hogy ne­kü­szegezzék testének dühös erejűiket a rontás hatalmai. Áll zi­lált hajával, megfeszült izmaival, min­t hajdan. Áll, mint az üllő, amit pöröllyel döngetnek. És mi a jutalma? Semmi eddig. Engedik, hogy élve eltemessék. Annál sóvárabb szívvel várjuk a magyar újévet! Régen, mikor magyar fejedelmek szava parancsolt Erdélytől Ónod­­várig, ha általános veszedelem fe­nyegette az országot, fekete halál vagy más, kiadták a parancsot: tartsatok általános penitenciát. — Régi imakönyveikben ott van az or­szágos bűnnbánatkor mondandó imádság. A magyar magába szállt. Érzéseiben mélyült, hitében erősö­dött, életében tisztább lett. Ezt kell tenni nekünk is. Meddig Uram, kérdezzük? De az ítélő is kérdezheti: Meddig kénykódol ke­vélységedben? Meddig töröd konok akaratoddal a vasárnap szent, ün­nepét? Meddig, jársz önösséged út­ján? Meddig fened még a szablyát tulajdon testvéred elleni­ Ünnepek alatt tömve vannak a templomok. Úgy kell lenni egész éven! Nem a mosoly országa vagyunk, hanem a könnyes reménységé. Tiszta köz­életről beszélünk. Magunknak kell tisztában lennünk azzal, hogy mit vár tőlünk a teremtés Ura. Függet­len magyar bíróságról beszélőn’ Magunk legyünk fü­ggő' szigorú beírái a sat'' /4

Next