Magyar Jövő, 1937. október-december (19. évfolyam, 223-297. szám)

1937-10-01 / 223. szám

MAGYAR JÖVŐ­­előfizetési ára egy hónapra 1 pengő fi fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Marháéig» Egyes »ám ára 1 fillér. — Postatakarékpénztár! FÜGGETLEN utca 1. — Felelős szerkesztő és szerkesztőség isis» befizetési lap: ♦ *14.154. szám, az előfizetési ősz- POLITIKAI NAPILAP fonszáma: 8—IS. — Kiadóhivatal telefon szilí­tályhoz JL“, a hirdetési osztályhoz „H" Jelzésnel ma: 1—84. — Levélcím: Miskolc L számi posta. MISKOLC, 1037. ÉVI OKTÓBER HÓZ PÉNTEK XIX. ÉPPOLYAN 223 (5295) SZÁK Aláírták az angol—olasz-francia földközi- tengeri egyezményt Olaszország a módosítot nyoni egyezmény szerint a Tyrbeni, Adriai, leni-tengereit és a Szardínia—Szicília körüli vizek ellenőrzését kapta meg . Nagy politikai jelentő­séget is tulajdonítanak az egyezménynek Róma, szeptember 30. A Havas Iroda jelentése szerint az angol, francia, olasz tengerészeti szakértők között létrejött egyezményt, amely megállapítja Olaszország részvételének módozatait a Földközi tenger ellenőrzésében, csütörtökön délben egy órakor aláírták. Az egyezmény szövegét nyomban eljuttatták jóváhagyás végett az érdekelt kormányokhoz is. Az aláírással kapcsolatosan illetékes helyen rámutatnak arra, hogy a tengerészeti szakértők, akik állandóan érintkezésben voltak kormányaikkal, nem írták volna alá az egyezményt, ha előzőleg nem kap­ták volna meg a hozzájárulást kormányaiktól. Az egyezmény értelmében a Földközi-tenger nyugati medencéjének ellenőrzését az angol hajóhadra bízták, míg a francia hajóhad a Franciaország és Algéria közti útvonal ellenőrzését kapta. A Földközi­tenger további részének ellenőrzését az olasz hajóhadra bízták, így a Tirrheni-­tengert, a Szardínia—Szi­cília közötti vizeket, az ellenőrzési vonal megkerüli az Appenin-félszigetet és kiterjed az Adriai és Jóni­­tengerekre is. Az Égei-tengert az angol hajóhad ellenőrzése alá helyezik. Az aláírt egyezmény inkább technikai jelentőségű, mégis nagy politikai jelentőséget is tulajdoní­tanak neki, mert az egyezmény bejelenti Olaszország részvételét a nyoni egyezményhez. Az egyezmény aláírása után valószínűleg rövidesen véget vetnek az érdekelt hatalmak a Földközi-tengeren a kereske­delmi hajók ellen irányuló titokzatos tengeralattjáró támadásoknak. V­alutaellenőrzés Franciaországban­­ Rohamosan emelkednek az árak — A köztisztviselők utcai tüntetésre készülnek — Kormányválság fenyeget Páris, szeptember 30. A valutapiac válsága élénken foglalkoztatja a francia sajtót. Nyugtalanságot keltett, hogy Párisban a valutaforgalmat fél­hivatalos korlátozásoknak vetet­ték alá. Külföldi valutákat csak útlevéllel rendelkezőknek szol­gáltatnak ki és a felső határ minden esetben 70 font sterling. Az üzleti célokra igényelt valuták kiszolgáltatása előtt a pénzinté­zetek ellenőrizni kötelesek, hogy valóban indokolt valutaigénylési esetekről van-e szó. A sajtó szá­mol azzal, hogy rövidesen elren­delik a teljes valutaellenőrzést. A lapok szerint az elsőrendű közszükségleti cikkek ára a fran­cia fővárosban és a vidéken is rohamosan emelkedik. A pénzügyi válság újabb bel­politikai feszültséget idézett elő. ■ A képviselőház folyosóján szám­s­zólnak azzal, hogy a pénzügyi­­ események a kormány helyzetére­­ is kihatással lesznek. Beavatot­tak szerint a szombati államta­nács fontos döntéseket fog hozni pénzügyi téren. Az államhivatalnokok szak­­szervezete nagy agitációt kezdett a fizetésemelés kierőszakolására és evégből október 6-án nagy tüntetést fog rendezni. Ez az ut­cai felvonulás lesz a belpolitikai harcok kezdete, amelyek sivár pénzügyi kilátások jegyében in­dulnak, meg. Mussolini: A német-olasz barátság célja: Európa újjászületése és a béke ama népek között, melyek méltók erre a névre A Duce meghívta Hitlert Rómába Róma, szeptember 30. Mussolini miniszterelnök útja az olasz határtól Rómáig valóságos ■diadalmenet volt. Este fél 7 órakor megszólaltak a Janiculus domb­ágyúi s az üdvlövések jelenték, hogy a Duce vonata megérkezett a római pályaudvarra. A Dúc© kíséretével az udvari váró­termen keresztül lépett ki a pálya­­udvar előtti térre, ahol a fogadására összesereglett 10 ezernyi tömeg viharos lelkese­déssel köszöntötte. Mussolini gépkocsiba szállt és egész gépkocsisor élén megindult a Piazza Venezia felé. A két kilomé­teres útvonalon minden ablak és kirakat fényárban úszott, néhány perc múlva az emberek tízezrei lepték el az útvonalat. Amikor a Duce megérkezett palotájába, a tö­meg ünneplése nem csökkent, úgy­hogy a Duce néhány perc múlva megjelent a palota erkélyén a nép előtt és harsonák jelezték, hogy a Duce szólni akar a néphez. — A német-olasz barátság — mondotta a Duce — a két nemzet hitében és szívében megerősödött. Ennek a barátságnak célja a két nemzeti forradalom szolidarítá­sa, Európa újjászületése és a bé­ke azok között a népek között, amelyek méltók erre a névre. A Duce rövid beszéde után a tö­meg még sokáig lelkesen tüntetett a palota előtt. Mussolini Németország elhagyá­sakor a határról a következő táv­iratot intézte Hitlerhez: „A határ átlépése alkalmával gondolataim visszaszállnak Nagy­­méltóságodhoz, visszaemlékezve azokra a felejthetetlen napokra, amelyeket önnel az Ön nagysikerű népe körében töltöttem. Köszönetet mondok a fogadtatásért, amelyben ön és a német nemzet részesített. Szívem telve van a pompával, a munkával és hittel, amelyet az Ön hatalmas, újjászületett hazája büsz­kén tárt elém. Ezek a napok megpecsételték azt a szellemi összetartást, amely a nemzeti szocialista Németországot és a fasiszta Olaszországot össze­kapcsolja és megpecsételték a két ország szándékainak összhangját és szilárdságát, valamint a két or­szág barátságának felbonthatat­­lanságát. Ezek a napok csak még jobban elmélyítették és még élénkebbé tet­ték bennem az ön műve iránti cso­dálatomat és az Ön személye irán­ti barátságomat. Fogadja köszöne­tem­ újbóli kifejezése mellett úgy Nagyméltóságod, mint az ön nagy hazája legőszintébb és legszívélye­­sebb j­oki várla­taimat. — Remélem, hogy mielőbb alkalmam lesz önt Olaszországban üdvözölni. Musso­lini.“ A tót néppárt nem tűri a tót nyelv m­ellőzését! Pozsony, szeptember 30. A tót néppárt bejelentette, hogy a prágai képviselőházban novel­lát fog beterjeszteni a nyelvtör­vényhez. A tót néppárt nem haj­landó tovább tűrni, hogy a tót nyelvet mellőzzék a tót állam te­rületéről. ra 6 fillér . Kisiparosösszetartás Követendő példák egy székház­­avatási ünnepségen Székházat avatott a miskolci iparosság és amint körülnézünk az ott megjelentek díszes sorain, örömmel állapítjuk meg, hogy el­érkezett az iparosság reneszánsza, a kisipar megbecsülése a maga­sabb fórumokon, hatóságok és egyházaknál. Meleg szavak, elis­merések, a kisiparosok arcán pe­dig a büszke megelégedés. Van is rá ok. Csodálatos ősi város, a szenve­dések egész sora, ritka történelmi múlt: ez Miskolc. Már a két kőkorszak nyomai megtalálhatók az Avas barlang­jaiban. Az ősember kovabányája­ mellett szerszámkészítő műhely. Kisipari ősnyomok. Felgyújtja Mohamed (1544), a labancok (1685), Rabutin generá­lis (1706), az 1785-i tűzvészben kö­zel 600 ház, 1843-ban közel 2000 ház esik a lángok martalékává. Újjáépítik ötször is az iparosok. Két pestisjárványt szenved vé­gig a város, majd a kincstári ka­mara perének költségei és az adók súlyát nyögi a céhekbe tö­mörült iparosság.­­ A két árvíz, számos szerencsét­lenség, az utóbbi 6 esztendő ele­mi kárai rombolták­ azt az uta­t, amelyen a neves miskolci ipar­os­ságnak kellett robotolnia. És mégis az ország egyik leg­szebb iparos székházát, a neves város legjobban megtervezett nagy termét, tanács és iparoskor helyiségeit avathatta az áldozat­kész 2400 iparos. Az avatóünnepség elején fel­hangzik az Iparos Dalárda ver­senydíjas kórusa. Az első gyöngy­szem, ami engem meglepett. Gra­tulálok az együttesnek s Kisspál elnöknek. Csak nemrég rendezték az iparos daloshetet, a kar fegyel­me még üde, példás. Ilyen iparos­dalárdákat szeretnénk látni az or­szág minden nagyobb, kultúrára törekvő iparos centrumában, mert az egyesületi élet, az iparos össze­tartás legszebb bizonyítéka a munka utáni dalosbarátság. A díszközgyűlés után rögtönzi a Temetkezési és Önsegélyző Szö­vetkezet értekezletét. Alapszabá­lyaikat kikezdette a nagy jövedel­mét féltő konkurrencia, pedig ez a folyamat: segíteni szegény ipa­rostársainkon — fel nem tartóz­tatható. A miskolci iparosok gondosko­dásának másik gyöngyszeme ez, hogy segítő kezet nyújt az elsze­gényedett ipa­rostársak felé, ha­láluk esetére temetésről, az özve­gyek és árvák megsegítéséről gon­doskodik. Nagyszerű gondolat, ha­sonló már évek óta virágzik Sze­geden. Ezt az akciót országossá kellene fejleszteni. Lényege az, hogy minden iparos halála után ■egy-egy pengőt fizetnek be temet­kezési és egyéb segélyekre a ta-

Next