Magyar Jövő, 1938. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Bick­Mtéal ára egy hónapra 1 pengő M fillér. Egyes Hiáro ára 1 fillér. — Postatakarékpémtári befi­zetési lap: **14.154. szám, mi előfizetést um­­ták­hoz „L“. a hirdetés] osztályhoz .H“ jelzéssel. FÜGGETLEN POUTIKAI NAPILAP MAGYAR JÖVŐ 3serkesztőség é« kimdódhvatal Miskolc, Werhőe*y M­atem 5. — Felelős verkesitő és szerkesztősé* Ul*» (onszámm: 8—05. — Kiadóhivatal telefonná­­ ma: 1—84. — Levélcím: Miskolc L iiámé posta. MISKOLC. i«68. ÉVI­ZANU41 BŐ 1 SZOMBAT »X. t **,T701 %lAyi Darányi miniszterelnök rádióbeszédben ismertette az igazi fajvédelmet jelentő kül- és belpolitikai és gazdasági célkitűzéseket Mi vágynak a dunai központ, nélkülünk nincs végső megbékülés Középeurópában — Jobboldali a kormány politikája és nem fog bal­­felé tolódni — A keresztény irányt meg kell védeni attól, hogy disz­­kreditálják — A pártok feletti szempont a nemzeti közösség nagy kérdéseinél.— Az alkotmányos törekvések biztosítéka: a törvény­­hozás, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás egymástól való A teljes gazdasági szabadság nem szolgálhatja a népi szociális érdekeket; az állami beavatkozás gazdasági kérdés, politikát csak a baloldal csinál belőle Budapest, december 31. Darányi Kálmán miniszterelnök Szilveszter napján délután fél 5 órakor rádióbeszédet intézett a ma­gyar nemzethez, amelyben vázolta a kormány nagyvonalú külpoliti­kai, belpolitikai és gazdasági célki­tűzéseit, amiknek megvalósításával az igazi keresztény nemzeti gondo­latot, az igazi fajvédelmeit kívánja szolgálni a magyar nép felemelke­dése érdkében. Darányi miniszterelnök rádióbe­szédében a következőket mondotta: Szent István a politikai zseni ■— Magyar testvéreim! Mielőtt át­lépünk az újév küszöbén, szólni akarok a magyar társadalomhoz, hogy tájékoztassam néhány idő­szerű politikai és gazdasági kér­désről. Az 1938-ik esztendő Szent István éve, az ő emlékének szenteli a magyar állam és a magyar nem­zet, benn© ünnepli azt az apostoli lelkű uralkodót, aki a pogány ma­gyarokat a keresztény hitre térí­tette. Szent István úgy áll előt­tünk, mint egy jóságos király, akit a történelem egyháztanaiból isme­rünk. De hogy életét megismerjük, a magyar állam alapítása és a nemzet szempontjából, akkor végig kell menni azon az úton is, amelyet ő mint kemény és acélos férfi járt be. Ez az út pedig sok akadályon vezet keresztül. Sok nehézséget hárított el és nagy energiával és keménység­gel vívta meg harcait és messzi­belátó szemmel rakta le a biro­dalomnak és a modern magyar államnak alapjait. Kitűnő had­vezér, kemény katona volt. A belső ellenállásokat, a felforgató törekvéseket ma sokszor kegyet­lennek látszó eszközökkel is el­­fojtotta, mert szemei előtt csak a nemzet jövője lebegett. Ha nemzetszervezési, kormányzási eredményeit összegezzük, kétségkí­vül meg kell állapítani, hogy a leg­nagyobb magyar politikai zsenik egyike volt ő. De népének igazi harcosa is. Már akkor belátta, hogy honvédségünkért a nemzetnek min­den áldozatot meg kell hozni, ha fenn akar maradni. — A magyar probléma lényege ránk nézve az, hogy történelmi hivatásunknak meg­felelően a Duna-medencében a magyarság faji és nemzeti egyé­niségének megóvásával a ke­resztény kultúra és emberi civi­lizáció nagy értékeit megőrizzük és tovább fejlesszük első kirá­lyunk elgondolása alapján. — Ez tevékeny, aktív külpolitikát igé­nyel. Mi vagyortte ? — A középeurópai kérdés kielé­gítő megoldása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elszakított­­ magyar testvéreink nemzetközi szerződésekben biztosított jogainak elismerése, helyesebben ezek gya­korlati érvényesülése. Mi vagyunk a dunai központ. Középeurópa rendezésénél nél­külünk semmiféle hatalmi cso­­portosulás nem hozhatja meg az általunk is annyira áhított vég­ső megbékélést. Külpolitikánk Fennálló baráti viszonyainkat bé­kés céljaink érdekében szorgosan ápoljuk. De amellett iparkodunk tovább fejleszteni kapcsolatainkat más népekkel is, hogy minél sike­resebben fordítsuk magunk felé az emberiség figyelmét, amely hazánk sérelmeinek lényegével jórészt ma már tisztában van, egyik legfontosabb feladata, hogy a külföldi hivatalos körö­ket békés szándékaink őszintesé­géről meggyőzve őket, a magyar igazságnak megnyerjük és a középeurópai kérdés rendezése alkalmával a józan észszerűséghez ragaszkodó érdekek révén magunk mellett találjuk. Éppen ezért kül­politikánk teljesem felöleli a földi gazdasági kapcsolataink bővítését és kimélyítését is. kül­ki­ függetlenítése dunai központ Kü­lföld­i fogyasztópiacéft biztosítása­ ­ Tisztában van azzal, hogy gaz­dasági felemelkedésünk egyik leg­fontosabb feltétele nemzeti terme­lésünk számára, hogy biztosítsuk a külföldi fogyasztópiacokat. Ebben az irányban a legsúlyosabb időben is sikerült eredményeket elérni. A magyar politikusnak egy pillanat­ra sem szabad szem elől téveszteni a nemzet távolabbi céljait A törvényhozás, igazságszolgáltatás és K­öz- igazgatás egymástól való függetlenítése . Az önmagára utalt nemzetnek akkor lesz nyugodt életfolyamata, ha a belső rendet, belső egyensúlyt hasznos erők együttműködése által biztosítani tudja. Szükség van erős pártra alapított kormányzásra. Amikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel állunk szemben, szük­séges, hogy felemelkedjünk a pártok feletti szempontokig.­­ Szükség van egységre annak fel­ismeréséből is, hogy ebben az or­szágban csak alkotmányos tö­rekvések érvényesülését lehet megengedni. Ennek biztosítéka a törvényhozás, az igazságszol­gáltatás és a közigazgatás egy­mástól való függetlensége, az államfői tekintély, a parlamen­tarizmus, másfelől pedig maga a nemzeti öntudat. A keresztény nemzeti Irány megtisztítása A diktatúra kérdésében félre­érthetetlen nyilatkozatot tett szol­noki beszédében az ország kor­mányzója. Az egész világon túl a világnézetek harca és nagy táborok vonulnak fel egymás ellen. Ismé­telten kijelentettem, hogy ez a harc nálunk a nemzeti ke­resztény világnézet győzelmével eldőlt. Természetes, hogy a ke­resztény és nemzeti irány lénye­gét időről időre újra és újra meg kell tisztítani a jelszavaktól, a konjunktúráig. Meg kell védeni attól, hogy diszkreditálják. De olyan törekvésektől is, amelyek ennek az eszmének a nevében erő­szakot és felforgatást akarnak el­követni. Jobboldali a mi politikánk — Kormányom jobboldali politikát folytat és szembenáll minden szélsőséggel. Ilyennek tekint minden mozgát­(Folytatás a 2. oldalon.) Ára G­allér A­ magyar élet új éve írta­­ Hegyaljai Kiss Géza dr Új évhez értünk az isteni Gond­viselés kegyelméből. Ha valaki egy üres papírlapot tenne maga elébe és ráírná, hogy miken­ kíván az 1938-adik esztendőben, a papírlap hamarosan tele lenne. Mert annyi minden van, amit a fajtánk virág­zása és az életünk színvonalának az emelkedése tekintetében kíván­nunk kell, hogy az majdnem sok egy esztendőre. De valójában még­se sok, mert évtizedek mulasztásait is kell pótolnunk. Mint magyar embernek, mint va­lamelyik történeti egyház híveihez tartozóknak, mint a vármegye la­kosainak egyaránt bőven van kí­vánnivalónk az 1938. év küszöbén­. S amit kívánunk, az miind egy-egy jókívánság is, aminek a teljesülése csak öröm lehet az egész magyar­ság szám­ára. Az 1938. esztendőre már előre rá­nyomta a bélyegét az az örvendetes tény, hogy az eucharistikus világ­­kongresszus színhelye ez idén Ma­gyarország lesz. Hogy egyéb kül­földi kapcsolatról ne is szóljunk, az amerikai magyarok (akiknek a számát most 700.000-re teszik) nagy­részt részt vesznek augusztus köze­pén, Budapesten a Magyarok Vi­lágkongresszusán. A­­kongresszus rendezése a magyar katolikus egy­ház részéről olyan kitűnő, hogy a legnagyobb sikerr­l­ lehet számítani. Kisebb arányú, de nagyjelentőségű esemény, hogy Debrecenben lesz a nyár folyamán a Református Ma­gyarok Világgyűlése. A katholikus és református ma­gyar társadalomnak még jobban össze kell fogni ebben az évben. — Egységünket munkálja­­a­z a körül­mény, hogy közös a világmissziónk és közös a magyar nemzeti felada­tunk. Közös a­ világmissziónk ab­ban, hogy a világ népei között ter­jesszük Krisztus Királyunk biro­dalmát. Közös rajtunk a nyomás az egyház és a haza­­ellenségei részé­ről. Nemcsak kifelé a világba kell tehát expanzív erőket árasztani, hanem a sokat ütött vas keménysé­gével­­kell befelé is összetartanunk és mélységben erőt nyernünk. Mint magyaroknak mi a remény­ségünk? A­z, hogy ha olyan jóindu­lat volna a külföldi államok vezetői­ben, mint amilyent illetnék a két­ ál­lamok sorsának intézőihez, akkor közelebb jutnánk ebben az évben a trianoni tatárok feloldásához is. Csak két lágy kijelentésre utalok itt. Az egyk: a spanyol kérdés rendezése Bán­dor Gerinl a magyar kérdés rendezésére A másik: An­glia szívesen látná, hogy a vesztes országok és a győztesek az elvesz­tett területek­e­n*v© azonos felté­telek mellett m«?^ryeznének egy­mással. Hissün­k hogy ,a spanyol­kérdés n­em­st)’1 f a rendeződik, a nemzeti kirá'sa£ életrekelésére.L Legyünk val' hogy a magyar kérdés szeri?MTM ikerüljön illetékes helyen és 0 , V1 engedményekből tettek javunkra. Mint a vidék lakosai kívánha­tunk sok.0,8­0h Elsősorban az ár­­vízkáros .hete megelőzését, vé­delemm­el , északi hegyekből eredő /yek s­zabályozásával. Má­­sodsc/® a jobb össze­kötő,az Alfölddel. Nem tudtuk eddjfJfTM^ hogy Felvidéket Mis-A­rin, Breven* HíjTT £br“e'“l. Miskolc­ot I -11, °La Debrecen G von* ’ t 18 lkel'b Tiszaiad is kell. Épül-

Next