Magyar Jövő, 1938. október (20. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

2 akik nemzetközi okmányban ga­rantálták véreink önrendelkezési jogát, aminek gyakorlati érvénye­sítése egy jottányival sem jelent­het kevesebbet, mint amit a néme­tek már most megkaptak. Azonban nagyon messze kerül­nén­k az igazságtól, ha ismételten nem mutatnánk rá arra, hogy az addigi harcainkban is és ezután is i a legszorosabban, a legőszintébb­­önzetlenséggel, teljes áldozatkész­­tséggel, a történelemben ritkán ta­pasztalt hűséggel álltak és állnak an­ellettünk lengyel testvéreink, akik mindig úgy jelentkeztek és bejelentkeznek a mi igazságaink mel­lett, mint a maguké mellett s­enkiknek közvéleménye, sajtója­­állandóan követeli­ a közös határt érő­árpátok gerincén. S ha eddig joggal fordult izgatott figyel­­m­ünk annyira nyugat felé, tanul­­t­uk meg, hogy legjobb, legigazabb, leghűségesebb barátaink északon küzdenek értünk. S ez a barátság kell, hogy még értékesebbnek tűn­jék fel akkor, amikor Ják­ovy cseh miniszterelnök és Krejczy cseh ve­zérkari főnök a müncheni döntés után közvetlenül máris fegyvert emleget jogos és elismert követe­léseinkkel szemben. És a súlyos döntések napjain acélozza meg erőnket, önbizalmun­kat az a biztos tudat, hogy a nem­zet élén olyan Vezér áll, akinek államfői bölcsességéről, amivel e súlyos napokban­­intézte nemzete sorsát, a magyar történelem leg­szebb lapjai fognak megemlékezni. S benne bízva, őt követve kell a nemzetnek egységbe forrnia s ak­kor biztosan eljutunk oda, ahová húsz esztendőn át csak fájdalmas sóhajunk szállhatott s ahová húsz esztendőn át csak kínzó vágyako­zásunk repült. (Folytatás az 1. oldalról) Csáky István gróf hazarepült és jelentést tett Csáky István gróf rendkívüli grövet és meghatalmazott minisz­ter, aki mint a magyar kormány megfigyelője részt vett a münche­ni tanácskozáson, pénteken dél­ben repülőgépen viszaérkezett­­Budapestre. Délután jelentést tett Kánya Kálmán külügymi­niszternek, majd vele együtt felkereste Imrédy Béla minisz­terelnököt, akit részletesen tájé­koztatott a müncheni megbeszé­lésekről. MAGYAR­­­ÖVÖ Szombat, 1938. évi október hó 1. ~"írrgTrillBÍ1 Mussolini szállt síkra legnyomatéko­sabban a magyar igazságért­ ­A magyar követelésekkel kapcso­latban Londonban úgy tudják, hogy azokért a legnyomatékosabban Mussolini szállott síkra és kije­lentései igen nagy hatással vol­tak a müncheni értekezlet min­den résztvevőjére. Az angol politikai élet nem lel­kesedik olyan fenntartás nélkül a müncheni megállapodásokért, mint általában az angol közvélemény és különösen az egyszerű nép széles rétegei. Politikai körökben tudják, hogy Angliának súlyos áldozatokat kellett hozni a béke fenntartása érdekében, amire Nagybritannia nem volt el­készülve. Technikai okokból adtak három hónapot Parizsban is örömmel látják már, hogy végre érvényesülni kezd a­­ népszövetségi alapokmány 19. sza­kaszának szelleme és megkezdődött a lehetetlenné vált békeszerződések időszerű átalakítása. Biztosra­ ve­szik, hogy a pótegyezményben elő­írt, három hónapos határidőn belül sikerül majd egyfelől Prága és Varsó, másfelől Prága és Budapest közt is megegyezést létrehozni. Azt is kétségtelennek tartják, hogy Magyarország jogos igényei kielé­gítést nyernek, már csak azért is, mert ha mégsem sikerülne megegyezésre jutni, ak­kor három hónap múlva újból ösz­­szeül a négyhatalmi konferencia és az intézi el ezt a függő kérdést. Itteni vélemény szerint Mussoli-'­vinek nem volt nehéz megértetnie a konferencián résztvevő államfér-­­­fiakkal, hogy Csehszlovákiának a szomszédaival való kibékítése meny­nyire szükséges és hasznos az euró­pai béke szempontjából- A Populai­re szerint Mussolini erőteljesen ki­fejtette, hogy a nagyhatalmak ré­széről egyenesen lehetetlen garan­tálni,, a megmaradt Csehszlovákia határait, ha ezeken a határokon be­lül megoldatlan kérdések marad­nak, amelyek újabb egyenetlensé­gek és konfliktusok elindítóivá vál­hatnak. Chamberlain, Daladier és Hitler elismerték ennek a gondolat­menetnek a helyességét és csupán technikai szempontból helyezkedtek végül is arra az álláspontra, hogy az alaposabb, részletesebb vizsgá­latra időt, kell engedni. Ezért állapodtak meg a három hónapos haladékban. A csehek abbahagyták a lövész­árkok építését Tiszaújlaknél Mátészalkáról jelentik: Tiszaúj­­laknál a cseh katonaság pénteken 16 órakor gépkocsin érkezett tisz­tek utasítására elhagyta állásait és abbahagyta a lövészárkok építését. A határon kisebb csoportokban kommunisták portyáznak, az ternacionálét éneklik c­sak a határon, rövidesen fehér ke­nyeret eszünk Magyarországon. A kommunisták vörös zászlókat lo­bogtatnak. A Felvidék nagy részén a vagyonbiztonság megszűnt, a kommunista csapatok levágják a tengerit és kiássák a burgonyát. In­­átkiabál- Kassáról költöznek a cseh hivatalok Keletszlovenszkóban sem a ka­tonaság, sem a polgári lakosság élelmezése nincs biztosítva. A ka­tonaság és a lakosság nélkülözés­ben él. A gyógyszertárakban fogy­tában van a gyógyszer is. Zemplén vármegye magyarlakta vidékéről nem vonulnak be katonának, hanem az erdőben bujkálnak a katonakö­telesek és a csendőrség keresi őket. Kassa napok óta el van sötétítve és a sötétséget csapatmozdulatokra és a város kiürítésére használják fel a csehek. A posta, a pénzügy­­igazgatóság, a rendőrség és a do­hánygyár már üresek. A kiü­rítés- re száz vasúti kocsi áll rendelke­zésre. A Felvidék keleti részén a cseh hadsereg egyes erősen elkülönítik­ nemzetiségét közös magyar—lengyel határt. Az Amsterdamban megjelenő Allgemeine Handesblad varsói tudósítója hoszabb cikkben foglal­kozik Lengyelországnak azzal a törekvésével, hogy közös határt te­remtsen Lengyelország és Ma­gyarország között. A tudósító idézi a Slowo című lap cikkét, amely megállapítja, hogy a Felvidék és Kárpátalja mind gazdaságilag, mind földrajzilag Magyarország­hoz tartozik, négymillió lakossá­gának legalább egynegyede ma­gyar, akik zárt tömbökben laknak a déli határ mentén s így a terület fenntartás nélkül Magyarország­hoz kell csatolni. Werth Henrik gyalogsági tábornokot nevezte ki a kormányzó vezérkari főnökké A MTI jelenti: Vitéz Keresztes- Fischer Lajos altábornagy, a hon­védvezérkar főnöke néhány napja megbetegedett. Minthogy orvosi megállapítás szerint betegségének gyógykezelése huzamosabb időt vesz igénybe, saját kérelmére hon­védvezérkari állásától felmentet­ték. A kormányzó a honvéd vezérkar főnökévé Werth Henrik titkos ta­nácsost, gyalogsági tábornokot ne­vezte ki. Mussolini: Az igazságos békéért dolgoztunk! Rómából jelentik: Róma ünnepi díszben várta a hazatérő Ducét. Az egész város lobogódíszben úszott. Az utcavonalakon százez­rekre menő tömeg várta Mussoli­nit. A Duce vonata fél 6 órakor futott be a Termini pályaudvarra. A leszálló kormányfőt elsőnek Starace párttitkár üdvözölte. A Duce ezután ellépett a díszkülönít­mény sorfala előtt, majd üdvözöl­te a megjelent diplomatákat és előkelőségeket. A Duce gépkocsija a tömeg üdvrivalgása közben ha­ladt a pályaudvartól, a Palazzo Veneziára, amelyet szintén tízez­rekre menő tömeg töltött meg. Itt is ütemes „Duce, Duce“ kiáltások köszöntötték az olasz kormányfőt, aki a szakadatlan ünneplés közben megjelent a palota erkélyén és Starace üdvözlése után harsány hangon a következőket mondta: — „Bajtársak! Emlékezetes órá­kat éltetek át, Münchenben mi az igazságos békéért dolgoztunk. Hát nem ez az olasz nép eszménye — kiáltott fel a Duce­. — »Igen, igen" — zúgott egy emberként perceken át a tömeg, miközben Mussolini még igen sokáig felemelt kézzel állt a palota erkélyén. Viktor Emánuel király és csá­szár a Firenze melletti Santoseri nyári­­kastélyból utazott Firenzé­be, hogy üdvözölhesse a Dúcét át­utazása alkalmából. Az uralkodó bosszú és­­ szívélyes kézfogással tüntette ki a Dúcét és perceken át beszélgetett vele, miközben a ha­talmas tömeg megszakítás nélkül éltette a királyt és a Dúcét. Prága bejelenti, hogy aláveti magát a müncheni igazságszolgáltatásnak A prágai rádió Sirovy minisz­terelnök beszéde és Krejcy hadse­reg főparancsnok hadparancsa után rövid közleményben bejelen­tette, hogy a minisztertanács pén­teki határozatában kénytelen volt a müncheni határozat értelmében záros határidőn belül dönteni. El­határozta a kormány, hogy a nagy­hatalmak nyomására teljesíti az ultimátumban foglalt nehéz felté­teleket. A kormány erélyes tiltako­zást jelentett be a világ közvélemé­nye előtt, a világ történelmében példáját ritkító és távollétében meghozott drákói ítélet ellen. A csehek éjfélkor megkezdték a szudéta-területek kiürítését Berlinből jelentik. Brauschitsch vezérezredes, hadsereg főparancs­nok a következő napiparancsot ad­ta ki: „Október 1-én kezdődik a né­met hadsereg bevonulása, Csehor­­szágnak a Vezér által felszabadí­tott német területére. A német hadsereg abban a büszke örömben lép a megváltott területek földjére, hogy erős segítséget nyújthasson német testvéreinek.“ Beavatott német­ helyről közlik, hogy a müncheni egyezményben megállapított bizottság pénteken ült össze első ízben. A mai tanács­kozáson először az első és máso­dik területsáv kiürítéséről volt szó, hogy biztosítsák ennek a terü­letnek súrlódás nélküli átadásáta Németbirodalomnak. Prágából jelentik: 1938 szeptem­ber 29-én a német, angol, francia és olasz kormányok között létrejött egyezmény értelmében, melyet a cseh kormány szeptember 30-án elfogadott, az október elsejére vir­radó éjszaka megkezdődik az el­fogadott tervben az­­­el megjelölt területek kiürítése. A kiürítést október 1-én és 2-án hajtják végre, majd azt követi a további területek fokozatos kiürítése. Bécsből jelentik. A csehek, mi­után ismeretessé vált a müncheni megbeszélések eredménye, a hatá­ron azonnal nagyarányú rombo­lásba kezdtek. A Gmündelnél szemben levő cseh állomáson sokszáz tonna szenet felgyújtottak. A krajnai papírgyár elrendelte, hogy a német csapatok megérkezése előtt minden gépet szét kell rombolni. Igen sok magyar mene­kült ál l­engyelországira is A lengyel hadsereg lapja jelenti Varsóból: Azok között, akik Cseh­­országból a határon átmenekültek igen nagy számban vannak magya­rok is, mégpedig nemcsak férfiak, akik nem akartak bevonulni, hanem asszonyok és gyermekek­­is. A ma­gyar menekültek kénytelenek vol­lak ed­ész vagyonukat otthagyni, hogy a cseh csendőrök elől mene­küljenek. A lengyel kormány intéz­kedett, hogy a magyar menekültek­nek Németországon át lehetővé te­gye a Magyarországba való vissza­térést.

Next