Magyar Jövő, 1938. december (20. évfolyam, 273-297. szám)
1938-12-01 / 273. szám
Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 60 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőczy-Egyes szám ára 6 fillér. — Postatakarékpénztári FÜGGETLEN utca 5. — Felelős szerkesztő és szerkesztőség telebefizetési lap: ++24054. szám, az előfizetési ősz* POLITIKAI NAPILAP fonsiorma: *8—65. — Kiadóhivatal telefonszabályhoz ,1“, a hirdetési osztályhoz „N“ jelzéssel. ma: 1—84. — Levélcím: Miskolc 1. sz. posta. MISKOLC, 1098. ÉVI DECEMBER HÓ 1 CSÜTÖRTÖK XX. ÉVFOLYAM 2735642 SZÁM Mussolini már 1937 decembere óta tanácsolta Csehországiak, hogy egyezzen meg Budapesttel, Berlinnel ás Varsóval Az olasz kamara viharos, lelkes tüntetés! rendezel! Magyarország mellel!, miközben Mussolini is felállva tapsolt — Clano ismeretlen részleteket ismertetett a cseh válság okairól . Mi a pillanatnyi olasz-német álláspont a ruszinföld kérdésében Róma, november 30. Különleges ünnepélyes hangulatban ült össze szerdán újra a fasiszta kamara. Jelen voltak a Dace, a kormány tagjai, akik éppúgy, mint a képviselők, a fasiszta párt téli egyenruháját viselték, a karzaton pedig rendkívül nagyszámú közönség. Mussolinit, amikor a terembe lépett, Ballini nem akaró lelkes tapssal ésüdvkiáltásaikkal fogadták és ünnepelték Ciano külügyminisztert is. Ciano külügyminiszter hatalmas beszédet mondott, amelyben ismertette a csehszlovák válságot előidéző okokat és körülményeket és olyan részleteket mondott el, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Ciano azzal kezdte beszédét, hogy 1937 december 18 óta Chvalkovszky római cseh követ akkoriban feltett majd később megismételt kérdéseire, mi lesz Olaszország magatartása cseh-német válság esetén, mindenkor azt tanácsolták, hogy Csehszlovákia kössön sürgősen és teljes szabadságában egyezményt Berlinnel, Budapesttel és Varsóval, mert azt írja elő az események alakulásának kérlelhetetlen kényszere. A külügyminiszter elmondotta ezután, hogy megmondta a csehszlovák követnek, súlyos hiba volt szemet hunyni a reális helyzet és tény előtt és továbbra is áltatni magukat az együttes biztonságbavetett reményekkel, vagy földrajzilag távoleső barátok gyakorlati hasznosságával. Ciano ezután ismertette a Versailles Csehszlovákia történetét, ennek főleg németellenes és magyarellenes tevékenységét, amely teljesen lehetetlenné tette, hogy a kisebbségek együtt élhessenek és együtt dolgozhassanak a csehszlovák állammal. A külügyminiszter ezután felemlítette a Popolo d’Italiában szeptember 1-én „Levél Runcimannhoz“ megjelent cikket, amely az egyetlen építő jellegű okmány az eddig megjelentek között. Prága — folytatta Ciano külügyminiszter — továbbra sem tanúsított megértést, mind merevebb magatartáshoz folyamodott, ami tovább súlyosbította a helyzetet. Chamberlain szeptmeber 22-iki berehtesgadelli utazására került sor és ebben az időpontban foglalt a Duce Olaszország nevében végleges állást, utasítva a szónokát, hogy erről Berlint tájékoztassa. Olaszország elhatározásait a Duce trieszti beszédében szögezte le. Szeptember 25-én Hitler vezér és kancellár külön megbízottja légi úton Rómába érkezett, aki a Ducénak részletekbe mentő bizalmas tájékoztatást adott és megújította a német nép hálájának kifejezését Olaszország magatartásáért. Szeptember 26-án Hitler vezér és kancellár annak hatása alatt, hogy Csehszlovákia nem hajlandó teljesíteni a német követeléseket, elhatározta, hogy Prágához új ultimátumot intéz ami 34 óra múlva, szept. 28-án járt le. A Duce az igen súlyos tartalmú értesítést megzavarhatatlan nyugalommal fogadta és elhatározta a másnapi mozgósítást. Ezután megállapította a müncheni értekezlet gyors sikerét és hangsúlyozta, hogy milyen elsőrangú szerepet játszott Mussolini az értekezlet végleges határozatainak megállapításánál. Ezután hangsúlyozta, hogy a Róma — Berlin-tengely biztos és hatalmas eszköz, amely döntő módon esik latba a történelem útjának alakításánál. Kifejtette ezután, hogy Münchenben nem csupán a körülhatárolt válság megoldását intézték el, hanem sokkal nagyobb és szélesebb körű politikai értéke is van e megállapodásnak, amire nézve korai volna megállapításokrt terni. Kifejtette ezután, hogy milyen nagy szolgálatot tettek a csehszlovák-magyar viszály döntőbírósági elintézésével. , Csakis Olaszország és Németország vállalhatták magukra ezt a súlyos feladatot, hála az ezen a területen Németország és Olaszország tekintélyének, tekintettel továbbá a két országnak ezeken a területeken fennálló érdekeire és tekintettel arra a közös akaratukra, hogy biztosítsák az igazságos békét. A két ország ennek a feladatnak Bécsben teljes szolidaritással és teljes megértéssel tett eleget. A kárpátaljai reményekkel kapcsolatban szintén tökéletes volt a szempontok azonossága, noha egy, jól ismert sajtó az ellenkezőjét igyekezett feltüntetni. Olaszország és Németország úgy találták — és ebben találkoztak az érdekeltek hozzájárulásával is —, hogy nem kell újból vitássá tenni egy olyan határnak a kérdését, amelyet alig húsz nappal ezelőtt ünnepélyesen jelöltek ki és fogadtak el. Ciano beszédét sűrűn szakították félbe a tapsok, különösen akkor, amikor első ízben említette Magyarország nevét. A képviselők nagy tapsban törtek ki a magyar-cseh viszályról szóló résznél és a megitorlási intézkedésekkel történt magyar állásfoglalásra való utalás után még nagyobb erővel újult meg a tüntetés Magyarország mellett. A képviselőház tagjai felemelkedtek helyükről és percekig zajos tapssal adtak kifejezést rokonszenvüknek Magyarország iránt és többször felhangzott az „Eviva Ungheria!“ kiáltás. Felállt helyéről a Duce is és részt vett a tapsban, közben pedig szívélyesen üdvözölte a diplomáciai karzaton megjelent Villani Frigyes báró kviinált magyar követet. Codreanut, a román Vasgárda vezérét és tizenhárom fogolytársát a legyűrök szökés közben agyonlőtték Leleplezték a „halálzászlóaljat" amelynek tagjai merényleteket terveztek Bukarest, november 30 Az elmúlt éjszaka több fegyencet akartak átkísérni sírmuic Soraiból a Bukarest melletti Joliba. Útközben Ploesti és Bukarest között a fegyenceket szállító gépkocsit egy erdőben ismeretlen tettesek megtámadták. A foglyok fel akarták használni ezt az alkalmat, hogy megszökjenek. A kísérő csendőrök 14 fegyencet agyonlőttek, közöttük Zelea Codreanut, a vasgárda volt vezérét, továbbá Constantinescut és Belianut, akik 1933 decemberében Duka akkori miniszterelnököt meggyilkolták. A többi kilenc agyonlőtt foglyot annak idején azért ítélték el, mert Stelescut, a vasgárda volt vezetőségi tagját, aki később kilépett a vasgárdából, meggyilkolták. A Havas Iroda jelenti Bukarestből: Az utóbbi napokban történt terrorista bűncselekmények nyomozása közben a rendőrségnek széleskörű szervezetet sikerült leleplezni. A „halálzászlóalj“ résztvevői különböző román személyiségek és hatóságok ellen terveztek merényletet. A sajtóban közzétett iratokból kitűnik, hogy a halálzászlóalj a feloszlatott vasgárda tagjaiból alakult. A Havas Iroda jelentése szerint a román kormány minisztertanácsára ült össze a vasgárda újabb akcióba lépésével előállott helyzet megbeszélésére. A kolozsvári egyetem rektorának meggyilkolásával gyanúsított Fagadaru ügyvédről kiderült, hogy politikai tevékenység miatt három évi börtönre ítélték. Az ügyvéd élénk tevékenységet fejtett ki a vasgárdában. Táskájában két gránátot, gyújtóbombát, továbbá erős robbanóanyagokat találtak. Megbukott a marxista puccs Franciaországban mintegy 500 ember tartóztatott le a szerdai nap folyamán részben tiltott csoportosulás, részben a munka szabadságának megsértése címén. A francia főváros teljesen a sztrájkelenes kormány intézkedések jegyében áll. Gyalogos és lovasrendőrök, csendőrök, kerékpáros és gépkocsizó csapatok tartják megszállva a várost, hogy a rendet fenntartsák és a közüzemek működését biztosítsák. Kalmazottainak szakszervezete délelőtt visszavonta a sztrájkrendele- ttel. A köztisztasági hivatal alkal- l mazottainak 10 százaléka sztrájkolt. A hivatalokban a tőzsdén, a törvényszéken, továbbá a szállodákban, éttermekben, kávéházakban, valamint az élelmiszerüzemekben és vásárcsarnokokban a munka zavartalanul folyt Súlyosabb rendzavarások sehol sem fordultak elő. — A tanítás sehol sem akadt fenn. A rendőrség Parisban és környékén Páris, november 30. Az általános sztrájkkísérlet meghiúsult. A szakszervezetek vereséget szenvedtek és a forradalmi izgatásokkal szemben a munkásság nagy többsége a józan ész szavára hallgatott. Az ország különböző részeiből érkezett jelentések szerint a közüzemek mindenütt zavartalanul működtek, Parisban a földalatti vasutakkal ÁRA 6 FILLÉR