Magyar Jövő, 1938. december (20. évfolyam, 273-297. szám)

1938-12-25 / 293. szám

.Vasárnap, 1938. december hó 25. ti.f­ila . tfix -l-0 Hitelfullépés, hitelfullépés, hitelfullépés... A Speyer-kölcsönből és egyéb hitelekből folytatod építkezé­seknél 900.000 pengős hitelfúllépés történt Miskolcon . A város most számolt el a beruházásokról Vulkán Oxigéngyár Rt. Miskolc, Val­ut 4g Telefon: 13-30 Oxigén, Acetylén-Dissous, Karbid, mindennemű berendezések és pótanyagok autogén és elektromos hegesztéshez, díjtalan hegesztési tanácsadás és oktatás. Kérjen isme­rtetőt hegesztő- és vágópisztolyainkról, nyomás­szabályozóinkról, valamint pótanyagainkról. Miskolc, december 24 Miskolc város legutóbbi közgyű­lésén szerepelt a Speyer-kölcsön el­­­számolása. A város közgyűlése az 1929. évi zá­rósz­ámad­ás tárgyalása során foglalkozott a Speyer-köl­­csönből eszközölt beruházásokkal, a közgyűlés a polgármesteri javasla­tot az egyes beruházásoknál jelent­kező hiteltúllépé-sekkel együtt tudo­másul vette. Ezt a közgyűlési hatá­rozatot a kormányhatóság a mai napig sem hagyta jóvá, sőt a pénz­ügyminiszter még 1936-ban arra hívta föl a várost, hogy a város ■minden a kölcsönből eszközölt, beru­házásáról adjon elszámolást. Ezt a rendeletet hajtotta most végre a város vezetősége, amikor elkészítet­te a végleges és teljes elszámolást a város beruházásairól, amelyeket a Speyer-kölcsönből, vagy egyéb hitelekből hajtottak végre. A kölcsönök felvételéről és azok­nak felhasználásáról részletes je­lentés készült, amelynek tükrében meg lehet látni a Speyer- és egyéb kölcsönökkel kapcsolatban a régeb­bi városgazdálkodás egész képét. Ebből a jelentésből vesszük ki és mutatjuk be a fontosabb adatokat. Az első Speyer-kölcsönt a város közgyűlési határozattal 1925-ben vete fel 500 ezer dollár értékben- A második Speyer-kölcsönt pedig ugyancsak közgyűlési határozattal 143.472 dolláros összeggel 1926-ban vette fel 500 ezer dollár értékben- A félszázezer dollárnyi kölcsönt a vá­rosi közgyűlés 18 beruházásra szán­ta. És pedig a vízvezetéki második főnyomócsőre, három halickai bér­ház építésére, a járványkórház és fertőtlenítő intézet megépítésére a zeneiskola építésére, új vásártér lé­tesítésére, a zálogintézet alapítására, a Déryné utcában két bérház meg­építésére, a Vas­ úti 40 inséglakás megépítésére, a vízvezetéki hálózat kibővülésére, mezőgazdasági tesit­­­észet létesítésére, vásárcsarnok építésére, újabb Vas-úti szükségla­­kisok építésére, a Debreceni-utcai híd építésére és Pece-partfal szabá­lyozás­ára, köztemető létesítésére, a vízvezetéki hálózat további kiépíté­sére, újabb száz inséglakás megépí­tésére, a Déryné­ utcai első számú bérház toldalékénak megépítésére és végül a Soltész-Nagy Kálmán­­utcai elemi iskola megépítésére. Az összesen kijelölt hitel 3 millió 996­­ezer 915­­pengő volt.­­ Ezután következik az elszámolás az egyes beruházásokról. A vízveze­téki második főnyomóeső építésére kijelölt 266.800 pengőt átutalták a vízműigazgatóságnak, amely ezt az összeget a meghatározott célra használta fel. Az Eperjesi­ utcai (ha­lipkai) bér­házak építkezésénél a hiteltúllépés 14.338 pengő. Ennél az építkezésnél felhasználtak a Speyer, kölcsön­ön kívül az Első Hazai és a pesti Magyar Kereskedelmi Bank­­együttes 800 ezer dolláros kölcsöné­ből 109 ezer 600 pengőt, ténylege­sen a vállalati összeggel szemben az egész építkezésnél a hitel túllépés 312 ezer 204 pengőre rúg. A villamos kölcsön felhasznál­ás­­ra vonatkozó határozat még jóvá­hagyás alatt áll. Annyit megállapít azonban az elszámolás, hogy a vil­lamos kölcsönn­ek az építkezésre ki­jelölt fedezetből 80 ezer pengő ér­tékben időközben más célra­ került felhasználásra, és ennek pótlására a város három váltókölcsönt vett igénybe a miskolci pénzintézetek­nél-A zeneiskola építésénél a Speyer­­kölcsönn­e­l szemben 280 ezer 600 pen­gő hiteltúllépés történt. A vásártér építkezésénél is igénybe vették az egyéb származású kölcsönöket is, végeredményben az engedélyezett fedélzettel szemben 43 ezer 886 pengő túlkiadás mutatkozik. A Déryné­­­utcai építkezésnél a hiteltúllépés 25 ezer 565 pengő. Ennél az építkezés­nél a Speyer-kölcsönből csupán 131 ezer 163 pengőt vettek igénybe, míg az egész 310 ezer pengőbe kerü­lő építkezés további fedezetét más köl­­csönből fedezték. A 40 inséglakás­­nál 17 ezer pengő hiteltúllépés, a vízvezetéki hálózat kibővítésnél viszont 1200 pengő megtakarítás je­lentkezik. A mezőgazdasági tehené­szetnél a hiteltúllépés több, mint 107 ezer pengő. A vásárcsarnok építé­sénél a túllépés 292 ezer pengő, erre az építkezésre sem volt elégsége­s Speyer-kölcsönből,kijelölt fedezet, a további kiadásokat egyéb köl­csönökből fedezték. Az újabb szük­séglakások építésénél közel 16 ezer pengő hiteltúllépés mutatkozik, a Debreceni­ utcai hídépítésnél a hitel­­túllépés 3 és félezer pengő. A köz­temető építkezésénél mutatkozik je­lentős megtakarítás, a köztemető ugyanis egyáltalában nem épült meg. A köztemetőre összesen 812 ezer pengőt irányoztak elő, a meg­takarítás a megtörtént kivitelezés­sek után 745 ezer pengő. A megtaka­rítás teljesen a Speyer-kölcsön ja­vára esik és ez a „megtakarítás szolgál elsősorban fedezetül a töb­bi beruházásnál bekövetkezett hitel­­túllépésre. A 100 kislakás építésé­nél fedezetlen többlet 17.419 pengő­ A Déryné­ utcai bérház építésénél a hiteltúllépés közel 38 ezer pengő, amelyet szintén egyéb kölcsönökre­ is fedeztek. A Soltés­z-Nagy Kál­mán­ utcai elemi iskolánál a hitel­túllépés 52 ezer pengő. Végered­­ményben a miskolci építkezéseknél kétezer pengő híjján 900 ezer pen­gős hiteltúllépés történt. Ennek fe­dezetét nagyrészben egy olyan épít­kezés hitele szolgáltatta, amely még­sem történt, tudn­i­ll­ik a köztemető elmaradt építkezésére felvett hitel. A közgyűlés határozata alapján a város vezetősége az elszámolást fel­terjesztette a pénzügyminiszterhez. te színű; d) parazsa tartósan izzó, szagta­lan és hosszú lánggal ég; e) hamutartalma mindössze hét százalék. Egyaránt alkalmas ez az Arnót­­féle berentei szén a kályhák fűté­sére, központi fűtőberendezések táplálására és háztartások ellátá­sára. És ha Arnót-féle berentei szénnel fűtjük kályhánkat, joggal adhatjuk a választ a költő kérdésére: „Hol a boldogság mostanában?4* — az Ar­nót-féle berentei szénnel fűtött ba­rátságos, meleg szobában. r­­­OL JaR ha vásárlás előtt meg­nézi, hogy mi van az aranykosárban -h Városi Drogéria -h FOTO TAKAREKOSSAG Egy karácsonyi jótanács Hogyan kell gazdaságosan és takarékosan fűteni Miskolc, december 24. Karácsonykor régi szép szokás szerint a kedves ismerősöknek ajándékot, krisztkindlit szoktunk adni. Szebb és hasznosabb ajándé­kot most hirtelneben nem tudnánk nyújtani kedves olvasóinknak, minthogy néhány hasznos tanácsot adunk a helyes és gazdaságos tü­zelésről, rámutatunk arra, hogyan lehet olcsóbban és jobban fűteni la­kásunkat, tüzelővel ellátni háztar­tásunkat és általában, a télnek ezt a kényszerű adóját, a tüzelést, ho­gyan lehet a legminimálisabbra re­dukálni, anélkül, hogy a szoba kel­­lemes­ melegét csökkenteni kellene. Elsősorban is azzal kell tisztába jönnünk, hogy mi a legtöbb mele­get adó, legtartósabban égő és leg­olcsóbb tüzelő­anyag.­­Kétségtelen, hogy ezeknek a tulajdonságoknak a szén felel meg legjobban. Csak arra kell ügyelnünk, hogy a szén megfelelő jó minőségű legyen, ma­gas kalóriájú és olyan halmazálla­potú, hogy követ, palát ne talál­junk benne. Itt a borsodi szénmedence köze­pén nem gond az ilyen szén kivá­lasztása. Hiszen alig pár kilomé­terre Miskolctól, a berentei szén­terület egyik legértékesebb pontján fekszik az Arnót-féle Erzsébeti-bá­nya, amelynek szene a hivatalos vizsgálatok és a közönség tapaszta­lata szerint egyaránt a legalkal­masabb — a borsodi szenek között is tekintélyes helyen áll. Az Arnót-féle berentei Erzsébet­­bánya szene rendelkezik mindazon tulajdonsággal, amelyet a közönség joggal megkívánhat az elsőrendű minőségű széntől: a) kalóriája magas hőfokú; b) abszolút kő- és palamentes, te­hát halmazállapota teljesen tiszta; c) törése kagylós, fényes és feke­ 11 Miskolc bhj. város Városbíróságtól. 10641/vb. 1938 s­zám. HIRDETMÉNY. Közhirr© teszem, hogy a város területén egy gazdátlan ló találta­tott-igazolt tulajdonosa a tartási és gondozási díj lefizetése ellenébe­ a a városgazdától átveheti. Miskolc, 1938. december hó 2­3. Dr. Tréki Török s. k. _________ főjegyző. 106623—1938. szám. VIII. 2. ügyosztály. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY. A magyar kát. vallásalap körötnt mintegy 588 kat. hold 831 négyszög­öl kiterjedésű mezőgazdasági bir­tékán gyakorolható vadászati jog­nak 1939. évi február hó 1-től 1945. évi január hó 31-ig terjedő hat­ád­ évi időtartamra leendő haszonb­é­r­­beadása iránt 1939. évi január hó 26-án délelőtt 12 órakor, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium VIII. 2. ügyosztályá­ban (Budapest, V. Báthory­ utca 12. -v.. III. em. 20 sz.) zárt ajánlatú versenytárgyalást tartok. Bánatpénzül 60 pengő — a 10827. számú Nemzeti Hitelintézet r. t. uradalmi letétszámlája Budapest csekklapon, — befizetendő és a fel­adóvevény az ajánlathoz csatorná­dó. Az évi haszonbért pengőben kell megajánlani. A haszon­béri feltételek az árve­rés megkezdése előtt felolva­­tatnak. • Budapest, 1938. évi december hó. M. kir. Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztérium. Lőtt vadat legmagasabb áron, minden mennyiségben átvesz Csinka Mih­ály Miskolc, Búzatér, Telefon 3­64.

Next