Magyar Jövő, 1940. január-március (22. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-01 / 25. szám

if \jf tffU* 173 fikil f . ^tfcl3«*h«^ki Csütörtök, 1940. CTI február hó 13 Terray Gyula főerdőtanácsos meghalt Miskolc, január 31. őszinte részvéttel közöljük a számon hírt, hogy Terray Gyula QT k irf. m. kir. főerdőtanácsos szerdán reggel elhunyt. Halálának híre városszerte megdöbbenést keltett, mert Terray főerdőtanácsos azok közé az emberek közé tartozott, aki sokat és becsülettel dolgozott és akit éppen sokirányú és ... úgyszólván eszmei átérzéssel végzett munkássága révén igen sokan ismertek. Halála váratlanul következett be. Bár az utóbbi időkben szívbántalmai miatt már betegeskedett, de egyáltalán nem gondolhatta senki sem, hogy az alig 51 éves főerdőtanácsos szíve máris felmondja a szolgálatot, hogy az szerdán reggel már utolsót dobban. Terray Gyula főerdőtanácsos 31c10-ban került Miskolcra, amikor a szerb megszállás elöl menekült családjával és a miskolci erdőigaz-gatóságnál kezdte meg a szolgálatot. Már az első évben mindjárt ismertté vált a neve Miskolc közönsége előtt, mert mint emlékezetes, az akkor igen nagy tüzelőfahiány kérdését neki sikerült megoldani, amivel igen nagy szolgálatot tett a város közönségének. Már ekkor nagy tisztelettel és megbecsüléssel vették körül a köz érdekében mindig oly őszinte lelkesedéssel és odaadással dolgozó és dolgozni vágyó Terray Gyula főerdőtanácsost. Későbben pedig az erdőigazgatóság pénztárát kezelte, mely munkakörében is a legnagyobb pontossággal és példás telkiismeretességgel dolgozott. Alig pár évvel ezelőtt vonult csak a jól megérdemelt nyugalomba, ami azonban nem a pihenést jelentette számára, hanem még odaadóbban folytatta tudományos kutató munkásságát." Ugyanis telkes kutatója és tanulmányozója volt a múlt emlékeinek, ez a hajlandóság édesatyjáról maradt reá, aki tekintélyes őskori és középkori gyűjteményt gyűjtött össze, egy életén át tartó munkássággal és azt a rimaszombati múzeumnak adományozta. A most elhunyt ny. főerdőtanácsos különösen Miskolc környékének történeti emlékeit, a diósgyőri várra vonatkozó adatokat gyűjtötte nagy szakértelemmel és tudással; egy újabb adatokat összefoglaló tanulmánya éppen a Magyar Jövőben jelent meg évekkel ezelőtt. Különösképpen azonban a régi családok leszármazási történetét, a középkori geneaológiai nemzedékrendeket, a heraldikai — címertani — emlékeket tanulmányozta és ebben kiváló szakértő ▼olt. Tagja volt a Borsod-Miskolci Múzeum bizottságának is és ennek munkáját állandóan hathatósan támogatta. Sok őskori földvárat, emléket kutatott fel. Szeretettel kutatta és megbecsülte a múlt minden emlékét és lelkesen kapcsolódott bele minden ilynemű munkásságba. Terray Gyula főerdőtanácsost pénteken délután 3 órakor temetik az ev. temető ravatalozójától. IRDESSEN A MAGYAR KIVSBEN! Érdemes női kabátot most vásárolni. Nagy választék. Igen olcsó árak a I. HUNGÁRIÁS női rutaalszletben Széchenyi utca 8. Koronával szemben ! Szövet-- és selyem ruha újdonságok ! Február 2-án megint egy vonatpár közlekedését a bánrévei vonalon Miskolc, január 31. A máv miskolci üzletvezetőségének területén újabb forgalmi korlátozás történik. Éspedig február 2-tól, péntektől kezdődőleg beszüntetik átmenetileg a Bánrévéről 11 óra 16 perckor induló és Miskolcra 12 óra 52 perckor érkező, továbbá a Miskolcról 17 óra 40-kor induló és Bánrévére 19 óra 16 perckor érkező személyvonatok közlekedését. MEGJELENT Miskolc mi. varos is Borsodvármegye CIPI es LAKJEGYZÉKE Közigazgatási, ipari, kereskedelmi és általános címtár Összeállította: FÖLDES LAJOS A rappengő Kapható a kiadóhivatalban: Miskolc, Telegdi u. 16 Telefő u:26—92 Készült Fekete Pál és Társai Felsőmagyarországi Nyomdavállalatnál Miskolc. Tel: 1566 Az iparosság sérelmei és kívánságai a miskolci ipartestület jelentésében Február 18-án tartja közgyűlését az Ipartesttlet Miskolc, január 31. A miskolci ipartestület február 18-án, vasárnap tartja rendes évi közgyűlését, amelyen a szokásos programot, az elöljárósági jelentést, a költségvetést, a vagyonmérleget, tisztviselői ügyeket tárgyalják le és még több indítvány fog elhangzani. Figyelemreméltó azonban az elöljáróság jelentése, amelyet kinyomtatva és áttanulmányozás céljából megküldtek az ipartestületi tagoknak. A jelentés általános érdeklődésre tarthat számot. Sok az iparosság sérelme A jelentés megállapítja, hogy a világnézetek gigantikus harca dúl, de a tömegek elesettségükből való felemelését hirdetik minden oldalról. A mai nehéz időkben az iparosság kötelessége is a nemzet sorskérdéseiben a tisztábban látás, a tudatosabb fegyelem és a lélekből való áldozat. Nagy örömmel látja az iparosság az új földreformot, a falusi ember szociális védelmét, de ugyanakkor biztató jelek mutatkoznak a kézműipar közvetlen megsegítése terén is. A kormánypolitika helyes árpolitikájával és a kisiparosok nyersanyagbeszerzésének megszervezésével igyekszik megvédeni a kisembereket a kiuzsorázástól. Sok azonban az iparosság sérelme, .Vidám kép a kitűnően sikerült hagyományos Iparosbálról. (Frisch Oszkár felvétele.) elsősorban a kisiparosság hitelkérdésének megoldatlansága. A jelentés azt mondja, hogy meg kellene oldani valamely módon a hitelnyújtás decentralizációját, mert az IOKSz bürokratikus, merev eljárása kizárólag abból folyik, hogy a Budapesten ténykedők nem ismerik a vidéki viszonyokat. A munkaalkalmakra vonatkozólag sürgeti a jelentés az állami és közületi építkezések megindítását és ezzel kapcsolatban az erősen megrongált középületek kijavítását, a magánépítkezések előmozdítását. Az építkezésekkel kapcsolatban hangsúlyozza, a jelentés, hogy az építkezések feltétele az legyen, hogy az itt épülő ingatlanok miskolci építészek tervei alapján, miskolci iparosok miskolci vállalatában, miskolci munkásokkal hajtassanak végre. Szervezze át magát a kisiparosság a közszállításokra A közmunkákkal és közszállításokkal kapcsolatban megállapítja a jelentés, hogy ideje lenne már, hogy maga az iparosság is átérezze ezt a nagy problémát és megfelelően szervezze át magát a közszállításokra. Ha ez a megszervezés megtörténik, eltűnnek majd az alkalmi felhívások. A jelentés ezután az adóügyekben és társadalombiztosításban felmerült panaszokkal foglalkozik és megállapítja: ha az OTI-nak életeleven és az ügyvitel függőségétől mentesített önkormányzata is lenne, úgy , a hatalmas tőkéből méltó hitelforrás jutna a kisipar táplálására is és a társadalombiztosítás intézménye ezzel valóban az egész ma,gyár gazdasági életet jótékonyan átható erőforrássá volna kialakítható. Majd beszámol a jelentés arról a nagy küzdelemről, amelyet az Ipartestület a kontárkérdés, az egyik legsúlyosabb ipari probléma megoldása és leküzdése érdekében fejtett ki. A testület tisztviselői öntevékeny készségükben igen gyakran az önálló nyomozásig is elmentek, de fájdalommal állapítja meg a jelentés, hogy akadnak elég gyakran iparosok, akik részben felületességből, részben nemtörődömségből akadályozzák meg a hatékony üldözést, sőt sokszor fedezik a visszaéléseket. A kontárkérdéssel kapcsolatban végül a következőket állapítja meg a jelentés: A szerencsekeresők, a mindenhez értők korszaka záruljon le végre egy szigorú erkölcsi és szellemi mércével. A kontárokat minden eszközzel ki kell küszöbölni úgy a magániparból, mint pedig a közszállításra dolgozó iparból. — Mire utalnak a finn földrajzi nevek? A Búvár januári száma írja: A legtöbb finn földrajzi név főnévből és ragból tevődik össze. Például: Haltialunturi, ebben Haitin a főmv, illetve a tulajdonnév, — tuuluri pedig a rag. A rag a földrajzi név topográfiai jelentését mondja meg. A leggyakoribb topográfiai ragok a következők: Ilariu — hegyhát, Järvi — tó, joki — folyó, kylü — falu, jahti —öböl, linna — kastély, vár, maki — domb, magaslat, niemi — földnyelv, előhegység, saari — sziget, solkst — hegyhát, tunturi — kopár hegy, vaara — erdős hegy, vési — tó, víz.