Magyar Jövő, 1940. szeptember (22. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

Vasárnap, 1941 szeptember hé­t '­rocvapjövo 3 A román koronatanács tudomásul vette a bécsi döntést Bukarest, augusztus 31. A román hatóságok a színház és mozgóképszínházak előadásainak betiltásával egyidőben, egyelőre az összes sportversenyeket és mérkőzé­seket is bizonytalan időre betiltot­ták. Ennek következtében elmarad a vasárnapra Brassóban tervezett nemzetközi gépkocsi és motorkerék­­párverseny is. A rendkívüli eseményekre való te­kintettel az iskolák megnyitását október elsejéig elhalasztották.­­ (MTI) A koronatanács ülése Bukarest, aug. 81. Az udvarnagyi hivatal jelentése szerint a király pénteken dél­után fogadta Gigurtu miniszterelnököt, Jorga professzor királyi tanácsost és Mária volt miniszterelnököt Az udvarnagyi hivatal a reggel 3 óráig tartó koronatanácsról a következő hivatalos jelentést adta ki: __ Augusztus 30-án éjfélkor a király őfelségének elnökletével a bukaresti királyi palotában koronatanács volt Ezen a koronata­nácson: 1. a berlini román követ ismertette a bécsi döntőbírósági tár­gyalás lefolyását és a döntést; 2. a miniszterelnök bejelentette, hogy Németország és Olasz­ország garanciát nyújtott Romániának. A jegyzőkönyvet Gigurtu miniszterelnökön kívül a koronata­­nács és a kormány legtöbb tagja aláírta, továbbá Maniu és George Bratianu. (NST.) Még a szó is új (a technikusok „handspread//-nek hív­ják), a megoldásban pedig Magyarországon az ORION-gyár az első. Akiknek rádiójuk van, tudják, hogy rövidhullámon óva­tosan, lassan kell az állomásbeállító gombot forgatni, mert különben könnyen „átugrunk" az egyes állomásokon. A sávnyújtós gépest rövidhullámon is olyan könnyű a beállítás, mint akár középhullámon, sőt a skálán rajta van, hogy melyik rövidhullámú adó pontosan hol jelentkezik. Az ORION 177-es váltóáramú és 177A univerzális csúcs­­szupereket, a 177A nyomógombos csúcsszupert és a 177AG nyomógombos nagy zenegépet sávnyújtóval szereltük fel. Az ORION sávnyújtós rádió a legjobbat nyújtja, hang­minőségben és teljesítményben egyaránt. Man­u szembeszáll a döntéssel? Zürich, augusztus 31. Bukarestből jelentik: A román ko­ronatanács 4 és fél óra hosszat tár­gyalta a bécsi döntőbírósági ítéletet A koronatanács a tengelyhatalmak döntését elfogdta. Ezzel a román kormányválság kérdése is elintéző­dött Román politikai körökben most azon fáradoznak, hogy az ország po­litikai egyensúlyát meg tudják őriz­ni. Károly román király állandóan tanácskozik munkatársaival, ho­gyan maradhat ura a helyzetnek,­­ tekintettel arra, hogy a bécsi döntés­t Romániában nyomott hangulatot te­­­­remtett Az első politikus, aki nyíl­tan felemelte szavát­ a döntéssé­­szemben, a parasztvezér, Maniu volt. Maniu személye fontos, mert mö­götte a román parasztok százezrei sorakoznak fel. A parasztvezér nem akar belemenni abba, hogy így hü­­velyknyi román területet is átadja­nak. A román hadseregben is ked­vetlenség uralkodik, pedig mindenki azt hitte, hogy a hadsereg hajlamos a kérdések békés elintézésére, úgy, mint ahogy Besszarábia és Észak­­bukovina átengedésekor történt Ma­niu a döntést elfogadó koronatanács ülésén erősen ellenzéki hangot ütött meg. Bukaresti lapok a bécsi döntésről Bukarest, aug. 31. , (Bud. Tud.) A Curentul a bécsi döntőbírósági ítélettel kapcsolat­ban berlini jelentést közöl, amely­ben kiemeli, hogy most már a jö­­vő felé kell irányítani a tekintete­ket. Romániának és Magyaror­szágnak — mondják Berlinben — jószomszédi viszonyban kell együtt élniük egymással. A tengelyhatal­mak erre — úgymond — maguk adtak példát a déltiroli kérdés el­intézésével. A jövő érdekéért a történelmi pillanatokban áldoza­tokat kell hozni. A bukaresti lapok részletesen beszámolnak a bécsi tárgyalások­ról és a döntőbírósági ítéletről.­­ Közlik a döntőbírósági ítélet által megállapított új határvonalat. Minden idők legnagyobb riportfilmje! Milliós seregek világtörténelmi véres harcai! Holland­ villámháború A német hadsereg diadalútja Norvégiában, Hollandiában, Belgiumban és Flandriában Uránia Na premier Kaphatók minden rádiókereskedőnél« ›•*·' O­RiONnim la Orient Rádió egy hosszabb közle­ményét a döntőbírósági ítélet el­fogadásáról és annak előzményei­ről. Megállapítja e közlemény, hogy Románia számára ez volt az egyetlen bölcs magatartás, ame­lyet a jelen helyzetben tanúsítha­tott. Románia egész külpolitikai rendszere a demokráciákra épült fel, ezek­­ azonban összeomlottak egész Európában. Más megoldás nem volt, csatlakozni kellett a ten­gelyhatalmakhoz és viselni annak következményeit, bár Románia veszteségei — úgymond — fájdal­masak, a tengelyhatalmak által adott biztosíték életfontosságú Románia létére, különösen ma, amikor annyi állam tűnik el, mintha nem is lett volna. Románia most újból visszatér­het rendes belső életmódjához és hozzáláthat az azonnali leszerelés­hez. Kormányrekonstru­eciót várnak Bukarestben Belgrád, augusztus 31. | kormányrekonstrukcióról folynak A Vreme bukaresti értesülése sze­ . tárgyalások. (Bud, Tud.)­rint olyan hírek terjedtek el, hogy Az angol lapok elégedetlenek London, aug. 31. (MTI.) Az angol sajtó nagy ré­sze arra használja fel a bécsi dön­tést, hogy a címekben, az esem­é­nyek beállításában, kisebb rész­ben pedig cikkeikben is elítélik a tengely eljárását a rendezésben. A bécsi döntést parancsnak minő A­svátói rádió­­ Zürich, augusztus 31. A svájci rádió pént­ü­­ -1 bő­ven és tárgyilagosan ismertette a bécsi döntés előzényeit és annak je­lentőségét. Az előadó rámutatott arra, hogy ez a döntés gyönyörű győzelme van arra a magyar revizionizálásnak, amely a trianoni tárgyalásokat követő húsz esztendőben egyetlen percig sem aludt el Bizonyára — mondta többek között , a budapesti királyi palotán is­mét felhúzzák a magasba a húsz­­e­­sítik, továbbá azt állítják, hogy Romániát kényszerítették a döntő­­bíráskodás elfogadására. Elisme­rik, hogy Magyarországnak voltak jogos igényei, de sokalják a Magyar­­országhoz átkerült románok számát. A bécsi döntésről óta félárbocra eresztett nemzeti szí­nű lobogót. Ami Bukarestet illeti, az előadó hangsúlyozta, hogy a koronatanács történelmi dönté­sén nemcsak az uralkodó párt politikai vezetői, hanem igen sok más román politikus is részt vett. Ez a tény arra vall, hogy az egy­­pártrendszeren alapuló kormányzás­nak is szüksége van arra, hogy a ne­héz órákban hozott döntésekben az ország valamennyi pártját bevonja és így cselekedetét minél szélesebb alapra fektesse. (Kiss

Next