Magyar Jövő, 1942. március (24. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-01 / 49. szám
4 Győrffy Bengyel közellátási miniszter: Nem lesz ruházati pontrendszer A jövőben csak standardizált textiláruk gyártására utalnak ki nyersayagot a gyáraknak - Március végén már forgalomba kezdi a 10- 14 pengős standard gyapjúszövet . Kibővítik a népruházati akciót Esetleg vajat és más zsiradékot is csak zsirjegyre lehet lesz beszerezni Iztosítva van az ország élelmiszerellátása Budapest, február 28 Győrffy-Bengyel Sándor közellátásügyi miniszter sajtóértekezletet tartott, amelyen ismertette a közellátási helyzetét. Beszéde elején megemlékezett az elmúlt időszak fontosabbb közellátási eseményeiről, majd pedig részletes tájékoztatást adott az egyes időszerű kérdésekről. A kenyérhelyzet — legelsősorban is a kenyérmagvak helyzetét kívánom ismertetni — mondotta a miniszter . Itt a legutóbbi időkben bizonyos csökkentést voltam kénytelen elrendelni. Ezentúl SO gr-mal kevesebbet adunk a közfogyasztás céljaira. Három fogyasztói kategória van, akikről gondoskodni kell. A kohómunkás 3S0 gr pótlékot, a kevésbé fontos munkás pedig ISO gr pótlékot kap, hogy aki erősen igénybe van véve, megkapja mindazt, amire szüksége van. Csak egy kis összehasonlítást akarok tenni: a katona fejadagja napi 100 gr,iszont a nehéz testi munkás ennél 50 grmnal többet kap. A kstrrrutti szvut legfontosabb törekvése az, hogy a meglevő gabona készlheti le a következő termiéig az állatatlan, lakosság szükségletének fedezésére elegendők legyenek. — Sajnálattal tapasztalnám, hogy vannak lelkiismretlen emberek, akik eladogatják fejadagjaikat. Ezt természetesen megakadályozom. A rendelet változatlanul meghagyta a lissztfejadagot s ugyancsak változatlanul hagyta a bányászok adagját. A burgonyaellátás biztonítva van A miniszter ezután a burgonyaelláttásról beszélt. A hófúvások mellett súlyos akadályok jelentkeztek a szállításban annak ellenére, hogy jelentékeny mennyiségű pincézett burgonyaké ízleteltk voltak. Most, hogy azelőítléte megenyhült, a felhőzalar is megindult s így a zavartalan burgonyaéi látás máris biztosítva van. Az igazság kedvéért meg kell állapítanom, hogy a takarmányhiány miatt a gazdaságok sok burgonyát feletettek. Ezt is átvészeltük , most már a burgonyaellátás terén baj nem lesz, az a jövő évig biztosítva van. Sertés van elég, de a takarmány kevés Ezután a sertéshelyzetről szólt. Tavaly a sertéshiány okozott nagy bajokat, az idén fordított a helyzet. A sajtis elegendő, azonban takarmány nincs. A takrmánykriznis európai jelenség. Sok helyen ma is 170—200 kg-os sertéseket hizlalnak, pedig ennek semmi értelme nincsen. A 140—150 kg-os sertés hizlalásával elértünk mindent, amit a takarmányból ki lehet hozni. — Egyik legnehezebb kérdésünk a zsírellátás. A legkisebb faluban is szorgalmasan gyűjtöttük a zsirt '—‘ A zsirkérdés igen nehéz kérdés volt és nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy munkatársaim segítségévela megoldás már jó irányban halad. De nagyon vigyázunk majd minden grammra. — Komoly elgondolások vannak arra nézve is*, hogy A közellátási miniszter ezután * áttért az ipari közellátás problémáira. — Annak idején már beszámoltam arról, hogy a dolgozó nép ruhaportlásáról kell a legjobban gondoskodnunk. Ezért *a” népruházati akció keretében siettünk a dolgozó nép megsegítésére. Az első hullámban kiadtunk 3 millió fm. szövet- és pamfttárut. Januárban, a második hullámban 1 millió pengő értékű kötszövött áru, szvetter, meleg harisnya, émelegítő, trikó stb. került forgalomba. A második hullámban még kb. 8—10 millió pengő értékű anyag kerül kisztásra, amelynek lebonyolítása most van folyamában. Itt már konfekcionált árut is kiadtunk: nadrágot, kabátot, bekecset stb. Csak pár adatot emlíve: egy ruha (nadrág és kabát) ára 12 pengő volt, egy nadrágot pedig 7.80 pengőért adtunk. Ilyen olcsón sehol másutt nem lehet ruhához jutni. Jövőre ezt az akciót ki fogom bővíteni, mégpedig úgy, hogy az előírt 3 és 6 kg-ok beszolgáltatásával. Ezeket a mennyiségeket gyűjtőhelyre szállítottuk. Ezzel párhuzamosn rekvirálásokat is végeztünk. Hála Istennek, elmondhatjuk, hogy vannak szerény készleteink.Ez a mennyiség azonban még mindig neon elegendő. A szükséglett egy része még hízóban van, azaz az állatban van, a zsírjegyre kell venni a vajat és egyéb zsiradékot is. Az idei rendkívüli hideg időjárás és a forgalmi akadályok a tojásforgalomban is átmeneti kiesést okoztak. Az időjárás azonban megenyhült,a felhozatal naprólnapra javul, a vállalatoknál dolgozó ipari munkiési és mezőlgazdatságban dolgozó munkás részére a munkaadó veszi meg az árukat, illetve beszerzésükbe a munkaadó ad hitelt. Tudom azt, hogy a munkásnak a ruhabeserzés céljaira a legkevesebb pénze van, azonban jövőre a népruházati cikékek a konvenciónak abba a részébe tartoznak majd, amelyet eddig búzában kapott. A búza egy részét tehát textiláruban fogja megkapni. A harmadik hullám márciusban zajlik le. Itt könnyebb áruk jönnek ki, főként az asszonyok és gyermekek részére. Ezzel párhuzamosan ,szix írni mitákat, adunk ki és a különböző női társadalmi szerveink lahr.penoidsával megtlanítjuk a legegyszerűbb parasztasszonyt is arra, hogy a saját, valamint a gyerekek ruháját maga varja. A papiros szabásminták segítségével a megvett anyagból minden asszony megvarrhatja a ruháját. Jában mindössze 19 típussal a gyapjúszöveteknél 23 típussal, a kötszövött áruknál pedig 8 típussal kielégíteni a szükségletet. Ez mindössze még csak 50 típus, úgyhogy bőven vad hely a megszabott keretben a többi tétillának is. Ennek az előnye az, hogy a rendelkezésre álló anyagot oly nagymértékben ki tudom használni, hogy abból egy év alatt 40 millió fm-t állíthatok elő, mégpedig pamutáruból havonta 3 milliót, gyapjúszövetből havonta 250 ezret, kötszövött árukból pedig 1 és félmillió darabot. Ennek jelentősége felbecsülhet tétlent, mert ilyen módon a tényleg rendelkezésre álló nyersanyagból nemcsak egy évi, hanem, azt meghaladó szükségletet is ki tudunk gyártani. Kijelenti Imi am, hogy pontrendszer nem lesz. Hogy luxus célokra mi kell az engem nem érdekel, mert csakis az érdekel, hogy mi kell a népnek. Máris gondoskodtunk arról, hogy a gyárak máris átálljanak erre a vonalra. A csalán, rostjainak felhasználása — Ennek a tervnek a végrehajtását a közeljövőben felállításra, kerülő Textil Központ fogja lebonyolítani. A Textil Központ működésére vonatkozóan is szeretnék'' rövid tájékoztatást adni. — Vanannyi anyagom, hogy így évben 40 millió fm. standardizált árutt tudjunk előállítani. A nyersanyag utánpótlásra is van kialakult tervem. Megszervezzük a csalángyűjtést, mert a csalán rostjából állítjuk elő azt az alapanyagot — a kotonint , amelynek műhelyemmel való keverése útján —yáltjuk majd ki a textíliákat. A közeljövőben bemutatjuk a csalánszövetből készült textiltermékeket. A Textil Központ lelke, irányítója és végrehajtója a két kormányzati apparátusnak, irányítja a gyárak felé a minőségi és mennyiségi gyártást, egyben biztosítja a gyártott anyag szétosztását a közfogyasztás céljaira. A jövőben az elhasznált katonaruhákat is felhasználjuk, mert ezek, összezúztak, alapanyagát fogják képezni annak a hulladékanyagnak, amely textilgyártási rendszerünkben olyan fontos szerepet játszik. A standardizálás jelentősége különösen akkor fog kidomborodni, ha március végével megjelennek a piacon az áruk. A legolcsóbb gyapjúszövet ára 10 pengő lesz, a legdrágábbé pedig 14 P. A lábbeli helyzet — A Lábbeli Központtal kereken 5.200.000 pár cipőt gyártunk ki egy évben. Ebből a mennyiségből 4.200.000 pár teljesem berből és bőrtalppal készül. 750.000 pár műtalpból, a többi pedig mozaiktalp felhasználásával. Ezenfelül 6.200.000 pár cipőt lehet fejeltetni, javítani féltaparással. Ez kereken 11.400.000 párt tesz ki. Még nem az a szám, amelynek elérésére törekszem, de sajnos nincs több bőr. Az első hónapra előirányzó M mennyiség már készen van, s rövidasan kiosztásra kerül. Minden erőmmel azon leszek, hogy Vajat zsírjegyre? Az öleső ruhásat! akciót kibővítik A típusgyártás . Most pedig vázolni kívánom mindazt, taxit a textilfronton történt ellátottságunk kitosíása érdekében. A jövőben hagyjuk kipusztulni a lukszust és nyersanyagot csak azoknak a cikkeknek előállításra, adunk, amelyek a nép részére szükségesek. A népi textilárukra való technikai átállásnak és a használható típusok megállapításának alapgondolata az volt, hogy a szűkös nyersanyagkészleteinkből minél hoszszabb időre biztosítsuk a gyártás folyamatosságait és minél kevesebb típussal elégítsük ki a ruházati igényeket. Nem kisebb dologról van itt szó, hogy sikerült például a pamutszövedékek csoportja Uránia Hétfőtől nikszátfi Kálmán örültbecsű regényét il BESZÉLŐ KONTOL Az első — részben színes — magyar film __________jávor, tasnady r. maria, szilassy 4 MAGYAR JOVO Vasárnap, 1942. évi március hó*