Magyar Jövő, 1942. június (24. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-02 / 123. szám

K­edd, 1942. évi junius 2 «wppll T'BWFi* ■ I ■ ■■■» N­M­­ -XXIV. évfolyam 123 -6679? sá Előfizetési ára egy hónapra helyben és vidéken _ _ Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc,­­Werbőczy, 2 pengő 50 fillér. Negyeévre 7 pengő 20 filér. FÜGGETLEN utca 5. Telefon: Szerkesztőség 15-73. Kiadóhivatal Postatakarékpénztári befizetési lap 24054 szám. POLITIKAI NAPILAP 15-72. Nyomda 15-66. (Postafiók Miskolc 1.) ­ Minden erő falbavetésével folyyik Északafrikában a német-olasz támadás Többszáz angol repülő bombázta Köln városát . Megtorlásai a német repülők Canterburyt támadták Az egymillió tonnát közelíti meg az angol hatalmak májusi hajótérvesztesége Miskolc, június 1. A vasárnapi német hivatalos je­lentés gyors egymásutánban most is­mét megemlíti azokat a magyar kö­telékeket, amelyek a tulajdonkép­peni arcvonal mögött, az úgyneve­zett orvlövészekkel vívják hónapok óta a harcokat. Már egy alkalom­mal rámutatunk arra, hogy ezeket a harci teljesítményeket egyáltalá­ban nem lehet lebecsülni, mert a magyar csapatoknak ezekben az ak­ciókban nem szétvert csapataitól el­szóródó és kisebb bandákba verődő szovjet katonákkal van dolguk, ha­nem tudatosan hátrahagyott és az ilyen arcvonal mögötti harcra ki­képzett katonákkal, akik még mos­tanában is kaptak ejtőernyősök ré­vén erősítéseket. Mindezt minden­nél jobban igazolják azonban azok a számok, amelyekt a német hivata­los jelentés közöl. Két hét alatt ugyanis a sok foglyon kívül csak halottakban 4300-at vesztettek ezek az orvlövészbandák. Ebből a szám­­­ból következtethetünk arra, hogy egészen komoly erőkkel kell a szé­les orosz vidékeken, most különösen egy nehéz erdős vidéken megküzde­niük honvédeinknek. De még töb­bet mondanak azok a számok, ame­lyek a zsákmányról szólnak. Ugyan­is a zsákmány között szerepel 21 lö­­veg, tehát köznyelven különböző tí­pusú ágyú, ami még világosabban bizonyítja, hogy nemcsak itt-ott felbukkanó kis csoportok tartanak megszállva az arcvonal mögött egyes területeket, hanem olyan komoly katonai erő, amely aránylag erős tüzérséggel és aknavetővel is fel van szerelve. Nem kisebb tehát az orvlö­­vészekke harcoló csapataink fel­adata és dicsősége azokénál, akik a tulajdonképpeni arcvonalon harcol­nak. Ezekről pedig magyar katonai kö­­rök részletes tájékoztatója közöl ör­vendetes hírt. Ugyanis a c­arkovi bekerítő csatában oly dicsőségesen harcolt dunántúli honvédek pa­rancsnokát, Aliz Ottó vezérőrnagyot Hitler vezér és kancellár az I. osz­tályú német vaskereszttel tüntette ki. A kitüntetést ünnepi külsőségek között adták át a kiváló magyar tábornoknak. A magas kitüntetés természetesen nemcsak a kiváló ma­gyar hadvezérnek a dicsősége, de di­csősége alárendeltjeinek is, mert az bizonysága úgy a kiváló vezetésnek, mint a csapatok kiváló teljesítmé­nyeinek. Egyébként maga a keleti arcvonal aránylag csendes volt az utolsó két napon. Kisebb helyi akciók voltak mindössze, amelyekben a német csa­patok vívták ki minden alkalommal a maguk számára a sikert.­­( Egészen más a helyzet azonban Északafrikában, ahol a kedden meg­,­indult offenzíva elérte a tetőfokát. Mint egy berni Bad. Tud, jelentés mondja, mindkét fél bevetette a küzdelembe teljes erejét s ott har­­colnak most már az afrikai forrós­ságban mindkét fél elit csapatai. Mindebből arra kell következtet-­ nünk, hogy a tengelyhatalmak észak­­afrikai offenzívájának első része befejezéshez közeledik. Szombaton és vasárnap a britek szívós ellentál­­lása ugyan még helyi ellentámadá­sokkal próbálta késleltetni a nagy támadás teljes kifejlődését, azonban az újabb berni hír már azt mutatja, hogy az átmeneti lanyhulás csak az újabb kitörő viharnak volt az elő­jele. Az északafrikai harcok hos­­szabb időre vannak méretezve, s így az első napok kemény küzdelmeiből még nem alakulhatott ki helyes és teljes kép. Annyi kétségtelen, hogy a tengelyhatalmak igen nagy gon­dossággal és igen nagy erő bedobá­sával készítették elő a támadást. S az is kétségtelen, hogy Angliában nagyon jól tudják, hogy miről van szó és ezért ők is nagymértékben megerősítették ottani haderejüket. Ezért folyik oly szívósan és kemé­nyen a küzdelem. A német hivatalos jelentés hétfőn foglalta össze a tengeren folyó há­ború mérlegét. Ezek szerint az an­golszász hatalmak májusban 170 ha­jót vesztettek el 924 ezer tonna tar­talommal. Ezek a számok már ön­magukban is igen nagy német si­kert mutatnak, amiben a legna­gyobb rész a német tengeralattjáró flottát illeti. Azonban a győzelem igazi jelentősége abban van, hogy az elsüllyesztett tonnatartalom majd­nem eléri már az egymilliót, tehát azt a számot, amelyről a maguk ja­vára elfogult angol hivatalos körök mondották már régebben, hogy Ang­lia számára a legkomolyabb vesze­delmet jelenti.­­ Meg kell még emlékeznünk arról, hogy az utolsó két napon Európát ­ Elsőosztályú vaskeresztet kapot a­­harkovnál harcoló magyar csapatok parancsnoka A MTI jelenti: Katonai körökből nyert értesülés szerint a h­ar­­kovi csata befejezésével az arcvonalnak ezen részén igen kedvező új helyzet alakult. Az a hatalmas eredmény, amelyről a német hadijelentés részletesen beszámolt, egyébként kellőképpen érzékelteti a nagy győ­zelem arányait és annak roppant jelentőségét. A charkovi bekerítő csatában oly kiválóan harcolt dunántúli kötelékek farancsnokának, Abt Ottó vezérőrnagynak, a Német Birodalom vezére és kancellárja az I. e. német­askeresztet adományozta, amelyet ünnepélyes külsőségek között adtak át a kitüntetett magyar tábornoknak. A charkovi csatában részt­­vett honvéd kötelékek legénységei közül ezidőszerint mintegy 150 ma­gyar katonát tüntettek ki a //. osztályú német vaskereszttel. A magyar csapatoknak azon az arcvonalán, amelyre a c­arkovi csata küzdelmei nem terjedtek ki, az ellenség magm megújuló támadá­­sokkal igyekezett a bekerített szovjet erők felszámolását késleltetni. Ezek a kísérletek azonban kudarcot vallottak, mert honvédeink minden támadást visszavertek. Egész zászlóaljnyi erővel végrehajtott támadá­suk már a tüzérségünk tüzében összeomlott. Az ellenséges csapatok má­sik támadása során 25 harckocsival gyalogsági rohamot akartak előké­szíteni, azonban a harckocsitámadás első hullámából kilőttek nyolc szovjet harckocsit a legrövidebb idő alatt, úgyhogy az ellenséges kö­telékek többi járművei meghátráltak és további előtörésükre már nem került sor. Az ellenség rendkívüli veszteségével verték vissza csak a csapataink azt a támadást is, amelyet a szentet ezrednyi erőkötelék bevetésével kísérelt meg. Bár az ellenség részéről a leg­utóbbi napokban csak szórványos légi tevék­enység volt, légvédelmi tüzérségünknek sikerült 3 ellenséges gépet lelőni. A vasárnapi német hadijelentés kiemelte azt a sikert is, amelyet a magyar kötelékek az arcvonal mögött összeverődött orvlövész bandák megverése terén elértek. E jelentéssel kapcsolatban magyar részről a következő tájékoztatást adták: A szóbanforgó jelentéssel kapcsolatos olyan nagy kiterjedésű erdő­területről van szó, amelyet a téli hónapok­ közlekedési viszonyai miatt nem lehetett megközelíteni. Most, hogy a terület nagy része ismét jár­hatóvá lett, a szövetséges csapatok megkezdték ennnk a vidéknek a végleges megtisztítását. Az ebben résztvevő magyar alakulatok kivá­lóságát talán legjobban az a tény bizonyítja, hogy bár igen kiterjedt és nehéz terepen, egész szokatlan harcmodorral küzdő ellenséges erők­kel kerültek szembe, feladatukat kevés veszteséggel elismerésre mél­­tóan oldották meg.

Next