Magyar Jövő, 1942. október (24. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-01 / 222. szám

a második arcvonal kérdése . Azt mondják, a második arc­vonal el fog jönni. Ezzel akarják azt a németek szorongva kérdezik ma­gunk a második arcvonalra. Chur­chill úr azt mondja: Most hagyjuk, a németek szoronga kérdezik ma­guktól, hogy hol és mikor fogjuk megteremteni a második arcvonalat, akkor csak azt mondjuk: *Churchill úr! Eddig még nem sikerült engem szorongó félelemmel eltölteni. De ami az önmagunk kérdezgetését­ il­leti, abban önnek van igaza, mert ha igazi katonai ellenféllel állunk szemben, körülbelül ki tudnánk szá­mítani, hogy hol támad. Ha azon­ban az ember katonailag agyalá­­gyulttal áll szemben, természetesen nem tudhatja, hogy hol támad. Hogy várjon Churchill ügyesen vá­lasztotta-e vagy sem azt az első he­lyet, ahol a második arcvonalat meg akarta nyitni, e tekintetben még Angliában is eltérők a véleményei­. De attól függetlenül, hogy hol kere­sik legközelebb a második arcvonal helyét, mindenütt szerencséről be­szélhet, ha 9 órán keresztül sikerül maradni. az ez évi program A Führer azután így folytatta: — Az 1942. év leginkáb végzet­szerű megpróbáltatását népünk már átélte. Ez az 1941-ről 1942-re for­duló tél volt. Bízvást mondhatom, hogy ezen a télen a német népet és különösen a véderőt a gondviselés mérlegre tette. Rosszabb már nem következhet el számunkra és nem is fog jönni többé. — Erre az évre nagyon egyszerű programot tűztünk magunk elé: 1. Minden körülmények között fenn­­­ tartani azt, amit meg kell tartani, vagyis engedjük a másik felet neki­rohanni ott, ahol magunk nem aka­runk előbbre menni, hanem vaskéz­zel biztosítjuk és bevárjuk, hogy ki fárad ki hamarább. 2. Feltétlenül ott támadunk, ahol a támadásra minden körülmények között szükség van. A cél egészen világos. Meg­semmisítjük a jobb karját a kapita­lizmusnak, a plutokráciának és a bolsevizmus nemzetközi összeesküvé­sének. Az utolsó idők eredményei . Legyen szabad ezeket egész rö­viden felemlíteni önöknek s épp a német népnek tudomására hozni, hogy mit tettünk ez alatt a néhány hónap alatt. Az első célkitűzésünk­nek kell felemlíteni ukrajnai állá­sunk biztosítását­­s a Krím félsziget megtisztítását. Miután ezzel végez­tünk, következő feladatunk volt, hogy eltávolítsuk azt a kelevényt, amely Volchovnal támadt. Elszorí­­tottuk tehát az ellenséget, megsem­miisítettük, illetve foglyul ejtettük. Ekkor a következő feladat várt ránk, hogy a Donig való áttörést előkészít­sük. __ E közben az ellenség maga is az alábbi támadó célt tűzte maga elé: áttörni Charkovnál, hogy ezál­tal az egész déli arcvonalat bezúzza. Önök még emlékeznek rá, ellensé­geink milyen lelkesen kísérték eze­ket a hadműveleteket, amelyek há­rom csatával végződtek és ezenfelül több mint 75 orosz hadosztály meg­semmisítésével fejeződtek be.­­ Ezután sor került saját nagy­szabású támadásaink megindulására. Céljaink a következők voltak: 1. El­venni az ellenségtől utolsó nagy bú­zatermő vidékét 2. Elvenni utolsó terményeit, amelyeket ipari célokra használt. 3. Előretörni a moszkvai állásaihoz. 4. Tovább támadni az el­lenség utolsó és legnagyobb közleke­­dési útjának, nevezetesen a Volgá­nak elzárásáig. Ez az út el van vágva, mégpedig hosszabb ideig. Különösen a Sztálingrád előtti rész az, amit szintén­ elzártunk Ez által megteremtettük és megerősítettük a kezdeményezés és önök meg lehet­nek győződve, hogy nincs senki, aki erről a helyről eltávolíthatna ben­nünket. — További célokról — meg fog­ják érteni, hogy nem beszélek. Mert olyan célokról van szó, amelyeken ezidőszerint munkálkodunk. A meghódított terület gazdasági megszervezése Magunk elé tűztük ennek az óriási területnek, amelynek urai vagyunk, megszervezését. Ezt az óriási területet biztosítani akarjuk hadviselésünk számára. Ellenfeleink táborában vannak olyanok, akik azt mondják, miért álltunk le hirtelen. Nos azért, mert óvatosak vagyunk, mert mindig megállunk óvatosság­gal, amíg utánpótlásunkat egészen rendbehozzuk, az arcvonal mögött megszervezzük a közlekedést és me­zőgazdaságot, mert a területet fel akarjuk tárni. Arról van szó, hogy ennek a gazdasági életnek egy részét általában átalakítjuk. Amit e téren teljesítettünk, az valósággal óriási­nak mondható. Van sok olyan vidék, ahol az egész lakosság velünk dol­gozik, vannak más vidékek, ahol a lakosság a mi sorainkban és vona­lainkban harcol. Ennek a ha­talmas tevékenységének az eredmé­nye óriási. Miközben Európában északon, nyugaton és minden más arcvonalon elhárításban vagyunk, ezzel az egyik leghatalmasabb elő­feltételét teremtjük meg Európa megszervezésének a háború számára és a háborúra. egész­urópa egymásra talált . Ehhez járul szövetségeseink to­­vábbi kiépítése Az élen áll Olaszor­szággal való együttműködésünk, aki legrégibb szövetségesünk. Nemcsak egy arcvonalon harcolunk kölcsönö­­­sen, hanem -lesz sor arcvonalon- Ez mutatja, hogy ellenfeleinknek mind­azok a reményei, hogy ezt a szövet­séget meg tudják bontani, bárgyúak. Ha ők azt mondják, hogy „termé­szetesen vállaljuk Európa védelmét a bolsevikálussal szemben“, akkor­­ bétran viseli és tűri ezt a háborút. erre csak azt válaszolom, hogy Ang­liának jól kell ügyelnie, hogy önma­gát meg tudja óvni a bosevizmustól. Ha valaki az oldalainkon harcoló szövetségeseket, a magyarokat, hor­­vátokat, románokat, szlovákokat és főkép az északon harcoló finneket, továbbá a spanyolokat és a többi szövetségesünket szemléli, valóban mondhatja. Ez ma már Európa ke­­resztes háborúja. Ezekhez jön a fegyveres SS-gárda önkéntesei és egyes európai államok külön legió. Valóban elmondhatjuk, hogy Euro­pe itt egymásra talált. — Mióta legutóbb szólottam Önökhöz, azóta Japán is közénk ál­lott. A világ szövetségesei nemcsak nincstelenek, hanem mindazok a népek, akik a tisztességért és b­ecsü­­letért harcolnak. Légi háború a polgári lakosság ellen A Führer ezután a német tenger­alattjárók sikereivel kapcsolatos ellenséges szállítások meghiúsulá­sáról szólott. •­­ Tengeralattjáróink messze fe­lülmúlták az ellenség minden telje­sítményét. Ebben nem is lesz válto­zás. Nálunk is szakadatlanul to­vább folyik nemcsak a fegyverek továbbépítése hanem minden újjá­építése Mindeddig minden eszten­dőben kiálltunk egy olyan fegyver­rel, amellyel fölényben voltunk az ellenség felett és ez a jövőben is így lesz. A második arcvonal egyik esz­köze az ártatlan polgári lakos­ság elleni légiháború is és az az ember, aki ezt kitalálta, ki­jelentette, hogy legközelebb ez a háború még erősebb lesz, fokozódni fog Németország ellen stb. Én csak egyet szeretnék kijelenteni: Chur­chill 1940 májusában küldte az első bombázókat a német polgári lakos­ság ellen. Én akkor figyelmeztet­tem őt közel négy hónapon át, de hiába Akkor azután odaütöttünk és olyan alaposan, hogy kijelentették, ez barbárság és hogy Anglia bosz­­szút áll. Az az ember, akinek lelki­­ismerete mindezt figyelmen kívül hagyta, a háború legfőbb uszítója Roosevelt, aki mindebben merészel­te magát ártatlannak feltüntetni. — Ők most ilyen háborút viselnek. Ennek a háborúnak két főbű­nöse mögött álló zsidók azután nyöszörögjenek és ne nyafogja­nak, amikor a válasz Anglia Szá­mára borzasztóbb lesz, mint a kezdet. Egyre terjed az autis decallismus — A birodalmi gyűlés ülésén 1939 szeptember elsején két dolgot jelentettem ki. 1 .Miután már An­­kia kényszerítette ki a háborút, ben­nünket semmiféle fegyveres hata­lom sem téríthet le a győzelemtől. 2. Hogyha a zsidóság világháborút szít fel Európa árja népeinek kiirtá­sára, biztos lehet, hogy nem az árja népeket, hanem a zsidóságot fogják kiirtani. A Fehér Ház téveszm­és la­kójának sikerült az egyik népet a másik után belerántani ebbe a há­borúba. Csakhogy ugyanilyen mér­tékben a zsidóság mit is adta az árát: lépésről-lépésre terjed a zsidó­ellenes hullám és ez a hullám tovább fog terjedni. Az egyik állam a ma­ Köszönet a A Führer ezután megemlékezett azokról, akiknek köszönhetjük a vi­lágtörténelmi sikereket. A lovagke­­resztet­ adományozó és hasonló köz­lemények mögött álló teljesítmé­nyek oly nagyok, hogy ha belátha­­tatlanul sokat, bármennyit csele­kednek is, nem m­ondha eléggé kö­ fkatonáknak szünetet, katonáinak Ez nemcsak a német katonákra, hanem a szövet­séges nemzetek összes katonáinak szól. Mi nálunk most már csak egyetlen értékelés van: a vitéz, hű és tehetséges férfiú értékelése, aki alkalmas arra, hogy népének veze­tője legyen. Csütörtök, 1942 október hó „Lehetetlen, hogy ők valaha is megverhessenek­“ A Führer fejtegetései további fo­lyamán hangsúlyozta, hogy össze­omlott egy régi világ és ebből a há­borúból egy vérben megszilárdult népközösség keletkezett. E háború­ból győztesen csak az kerül ki, aki egységesen képes összekovácsolni né­pét. Azoknak a katonáknak, akik eb­ből a háborúból győztesen v­sszatér­­nek, nem nyújthatunk más Német­országot, mint a nemzeti szocializ­m­us igazi népközösségének eszmé­jét, az igazi megvalósítás szellemé­ben._ Nem szeretném azonban elmu­lasztani — hangsúlyozta a Führer —, hogy az otthoniakra is rá ne mu­tassak. Utalok arra, hogy a német munkásság óriási teljesítményt nyújt. Ha tehát az otthoniaknak azt mondhatjuk, hogy teljesen nyugod­tak lehetnek, katonáink a német arcvonal bármely szakaszán, akár keleten, akár nyugaton, akár észa­kon vagy délen rendíthetetlenül áll­nak, ugyanúgy mondhatjuk: német katona, te nyugodt lehetsz, mögöt­ted olyan otthon van, amely soha sem hagy cserben. — Még valamiről biztosítom a frontot, mégpedig arról, hogy ez a német otthon milyen határtalanul ott, ahol a legkeményebb súlyt rak­ja rá. Itt is számtalanok a hőstettek, amelyeket nemcsak a férfiak végez­nek, hanem az asszonyok, gyerme­kek és iskolások. Ellenfeleink foly­­tath­atják ezt a háborút, amit csak bírják. Amit mi megtehetünk, azt becsülettel meg is tesszük. Hogy ők bennünket valaha is megverhesse­nek, az lehetetlen és kizárt dolog. A nemzeti szocialista Németország és a vele szövetkezett államok mind fiatal nemzetek, igazi népek és népi államok, akik az európai háborúból dicsőségesen győzve fognak kikerül­ni. (MTI) Az amerikai r­endest­ceáni vaeritar­ian­&cé­­ozásra áll össze Amszterdam, szeptember­­19. (NTD A Columbia­ rádió szerint az északamerikai tengerészeti mi­­nisztérium közölte, hogy a Csendes- óceán meg nem nevezett helyén ez, idő szerint értekezlet, folyik, ame­lyen részt vesznek Niemitz tenger­­nagy. a csendesóceáni hajóhad pa­rancsnoka. Arnold altábornagy, az amerikai légiflotta parancsnoka, valamint Cornley tábornok. a déli csendesóceáni légiflotta parancs­­noka. (MTI)

Next