Magyar Jövő, 1942. november (24. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-03 / 248. szám

lőtereket is, ahova a szovjet nagyszá­mú légirajokat vont össze. Továbbmenőleg épp a német ma­gyarázat alapján azt kell látni, hogy b­ár ennek a tervezett téli hadjárat­nak az lenne a célja, hogy Moszkva fenyegetettségét végkép megszüntes­se, a készülődésekben egy távolabbi cél szolgálatát is fel kell fedeznünk. 31­intha a szovjet kétségtelenül lesz. Ezenéz a tervezéssel arra törekednék, hogy az arcvonalat, amely eddig nagyjában észak-déli irányban ha­ladt, legalább is nagyjában nyugat­keleti irányú, vagy északnyugat-dél­keleti irányú arcvonallá alakítsa át. Ezt a szándékot kétségtelenül előse­gíti a kaukázusi német előretörés, de szinte elh­atárolóan akadályozza Sztálingrád elfoglalása. S talán ez is magyarázza azt, hogy miért védi olyan nagy ember- és anyagpazarlás­­sal a szovjet Sztálingrád romjait. De ugyancsak német forrás, még­pedig az előkelő Berliner Börsenzei­­tung ir más lehetséges új harctérről. A cikk az egyiptomi hadjárattal fog­lalkozik és arra a következtetésre jut, hogy Anglia esetleg az egyiptomi arcvonalon jelentkező nehézségeket meg akarja ke­rülni. Beszél a cikk a dakari akció­ról is, mégpedig úgy, hogy abból az tűnik ki, hogy Berlinben biztosra veszik Francia-Nyugatafrika angol­szász megrohanását. A cikkíró szerint azonban Fran­­cia-Nyugatafrika megtámadása a német hadveztést nem érintené túl­ságosan. És épp azért felteszik, hogy angolszász részről gondolnak egy Algír és Figászban, tehát Francia­­ország­­ afrikai éíg­yarmatainak Föld­közi, tengerpartján történő partra­szállásra. Elismeri a cikk, hogy egy ilyet­ partraszállás több lehetőséget nyújtana az angolszász szövetsége­seknek arra, hogy a tengelyhatal­mak földk­özi tengeri arcvonalát fel­göngyölítsék. A tervnek azonban megvannak a maga igen nagy nehéz­ségei. A cikk ezek közül csak egyre mutat rá, arra ,hogy Franciaország­nak oka van, hogy ne működjék közre egy ilyen partraszállásnál, már­pedig azt francia beleegyezés nélkül nehéz lenne végrehajtani. Mikor az afrikai offenzíva meg­indult és angol részről közölték an­nak célját, ezen a helye­n hangsúlyo­­zottan rámutattunk arra, hogy Lon­­don szerint az offenzíva célja az af­rikai partvidék megszerzése. Azt is hangsúlyoztuk, hogy ennek a part­vidéknek a legfontosabb része fran­cia kézen van. A Londonban közölt célokat azután most igen élénken vi­lágítja meg ez a német cikk. Bssxaar&s Kedd, 1942. évi november hó 3 Inör­ü töröse államelnök: Mi sokkal szükségesebb, mint bár­mikor, hogy vitéz és értékes had­seregünket készenlétben tartsuk Ankara, november 2. (NTT) Inönü államelnök a­ török parlament hatodik törvényhozási időszakának megnyitása a­lkalmá­­ból a nagy nemzetgyűlés kép­viselői előtt a kormány és a diplomáciai testület tagjainak jelenlétében be­szédet mondott. — Szerződéses kötelezettségei­nk­hez, szövetségeinkhez és barátsá­gainkhoz híven, gondosan elkerülve minden hátsó gondolatot és színle­lést, folytatjuk nemzeti biztonsá­gunk politikáját — mondotta töb­bek között . — Tekintettel az ellenségeskedés egyre feszültebbé váló légkörére, a nemzetgyűlés minden bizonnyal be­látja hogy a török kormánynak fárasztó­­ munkájába kerül a semlegesség­­politika betartása. Mmi,athogy jellembeli sajátosságunk az, hogy nyíltan kifejezésre juttat­juk minden államhoz fűződő kap­csolataink természetét, a­­ jövőben sem fogunk, vonakodni poli tékánkat következetességgel tovább foly­tatni. Az államelnök rámutatott arra, hogy Törökország ebben az esztendő­ben sokkal közelebb került a mostani világháború színteré­­h­ez, mint bármikor a háború kezdete óta. .Zűrzavar és morális szenvedés szeme suhan át ma Törökország fe­lett, elhomályosítja és beárnyé­kolja a valóságos erőket és Török­ország szilárd helyzetét. Ez a körül­mény alkalmas arra, hogy egy nem­zetet betegnek és gyöngének tün­tessen fel. Ehben ezért szükséges, hogy a nemzetgyű­lés komolyan mérlegelés tárgyává tegye Törökország ellen irányuló támadás lehetőségét, amely egy napon bekövetkezhetik ..olyan irányból, amelyet nem ismerhe­tünk előre és olyan t­űrü­g­yekkel, amelyek ugyancsak ismeretlenek előttünk“. Lel­ki­ismeretlen kereskedelem, a drágulás szerencsétlensége, amely minden jogos indokolást messze­­túlhalad, az országot ínségbe so­dorta. Inönü elnök azután szó s­zerint így folytatta: „ Keserűséggel kell gondolnunk arra, hogy a köztársaság kormá­nyainak két évvel ezelőtt kezdemé­nyezett és kifejtett, tevékenységét az ellátás terén a közvélemény semmiképpen sem támogatta. A kereskedő, ez a könyörtelen speku­láns, aki, ha tehetné, még abból a levegőből is árucikket csinálna, amit belélegzünk, az a néhány po­litikus, aki mindezeket a­ nehézsége­ket nagyszerű alkalomnak tekinti, hogy saját politikai szenvedélyét kielégítse és akikről nem lehet tud­ni, melyik idegen állam számlájára dolgoznak, mindezek azon fáradoz­nak szégyenteljes módon, hogy egy nagy nép egész nemzeti életét alá­ássák. Egészen biztosam van esz­köz arra, hogy a haza ellen elöve­­tett ilyen bűnöket ki lehessen ir­tani, oly­an egyének bűncselekmé­nyeit, akiknek száma nem lehet több pár száznál. Sohasem szabad megengedni, hogy poli­tikusok szenvedélyből olyan belső vagy külső politikát űzze­nek, amely túlmegy a nemzet akaratán. Ma sokkal szükségesebb mint bár­mikor, hogy vitéz és értékes hadse­regünket készenlétben tartsuk. Olyan időponthoz érkeztünk, amely­ben minden nélkülözéssel éppen úgy számolnunk kell, mintha há­borúba léptünk volna. Szükséges, hogy a nagy nemzetgyűlés és vele együtt az ország egész lakossága a kormány mellett sorakozzék fel. A török államnfő válasz­­távirata Kormányfó Urunkból Horthy Miklós, Magyarország kor­­mányzója, a török nemzeti ünnep alkalmából üdvözlő táviratot inté­­zett Izinet Inöm­ihöz, a török köztár­saság elnökéhez. A török államfő a táviratban a következőkben vála­szolt: Főméltóságodnak a török köz­társaság kikáltásának évfordulója alkalmából hozzám küldött jókívün- Szmolenszktől északra és keletre várják a németek a szovjet téli offenzíváját Berlin, november 2. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda különtudósítójátólk jelentése szerint a keleti arcvonal középső szakaszán egyre világosabb jelei mutatkoznak a szovjet főpara­­csnokság odairá­nyuló fáradozásainak,, hogy egy má­sodik téli ojjenuvával magához ra­gadja a kezdeményezést. ■ Újabban Szuhhinicsi vidékéről és a Rzsevtől délkeletre eső arcvonalszakaszról ér­keznek jelentések arról, hogy ott a szvjet csaptunkat jelentékenyen megrősítik. Toropec szakaszán egy különleges köteléket állítanak fel, amelynek Sztálin-hadtest a neve, egyidejűleg új páncélos hadtestet helyznek készenlétbe, amely ettől a ponttól délre, gépesített dandárok­­ból és egy lövészhadosztályból áll. Az egyes ezredik állománya azon­ban annyira kevés, hogy az egész páncéloshadtest alig 15—18.000 e­­­­berből állhat. A bolseviki viszonyokat tekintve, jelentékenyen megnövelték az utób­­­bi napokban a vörös légih­adett­­te­lteinek számát is, a szovjet felvonu­lási terepen. A középső arcvonalsza­­kaszon harcba vetett szovjet repülő­gépek számát, becslés szerint mint­egy 200 repülőgéppel fokozták, ame­lyek túlnyomó részben bombázókból felderítőgépekből állanak és ezeket leginkább az északi szakról vonták el. arcvonalszaka­ Ai brit támadás részletsikereit rendre megsenmisítik a tengely­akciók A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti az északarikai helyzetről: Az egyiptomi arcvonalon Alexan­der támadásának 10. napjának reg­éjén az egész­ német-olasz rendszer a quattarai mélyföldtől a Földközi tengerig szilárdan a tengelycsapatok kezében van. Szombaton és vasárnap nagyszá­mú angol-ausztráliai csapatokat, amelyek a német főarcvonal egyik keskeny szakaszán behatoltak az ál­lásokba, két lendületes ellentáma­dással visszavetettük kiinduló állá­saikon jóval t­ílra. A német-olasz ellentámadás első napján újból helyreállították az összeköttetést annaak a német köte­léknek egyes részeivel, amely látszó­lag kilátástalan helyzetben az ellen­ség hátában példás vitézséggel tar­totta magát. A legutóbbi két nap tá­madó hadműveleteiben a német cs­a­­patok 2000 foglyot ejtettek. Kom­mel ellentámadása gyakorlatilag harcképtelenné tett két teljes angol páncélosdandárt. A sértetlenül né­met kézbe került k­l páncélossal együtt kereken 100 harckocsit és páncélosfelderítő kocsit hagyott hát­­amelyen a tengercsapatok maradtak rá az ellenség azon a harctéren, amelyen a tengelycsapatok marad­tak győztesek. (MTI) Bern, november 2. (Bud. Tud.) Kairóból m­a déll­en azt jelentették, hogy az északafrikai harcokban szünet állott be. Az ütkö­zetek főerői között az érintkezés megszakadt. (MTI) Megfelelt a jövő évi termésbeszolgáltatási rendelet A MTI jelenti: A hivatalos lap keddi számában közli a miniszté­rium rendeletét a mezőgazdasági termelők termelési és besz­olgállta­­tá­si kötelezettségeinek szabályozá­sáról. A rendelet értelmében a köz­ellátási miniszter a közellátás biz­tosítása érdekében a termelőt arra kötelezheti, hogy 1943. évi terméséből a ka­taszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után különféle terményeket beszolgáltasson. A közellátási miniszter ezt a hő­szolgáltatási kötelezettséget a föld­­mű­vel­ésü­gyi miniszterrel el­vetértve olyan módon is szabályozhatja, hogy a termelő a közellátási mi­niszter által meghatározott, termé­nyek beszolgáltatása között vá­laszthat. A beszolgáltatási kötele­zettség teljesítésének módját és ide­jét a közellátási miniszter a föls­­mívelésügyi miniszterrel egyetérve szabályozza. A beszolgáltatott termény­meny­­nyiségek után a hatóságok ál­tal megállapított árat kell fi­zetni. Az a termelő, aki a rendelet alap­ján megállapított beszolgáltatási kötelezettségen felül szolgáltat be mezőgazdasági termékeket a meg­állapított áron felül külön térítést kap, amelynek mértékét és módját a közellátási miniszter a pénzügy­­ágai nagyon meghatottak ég kérem* ! miniszterrel egyetértésben állapítja fogadja azokért hálás köszönetemet. í matt. Izmet Inönü,­­ Az­­? terme,ír ionban. "W a be. " szolgáltatási­­ a kötelezettségének nem tesz eleget, bírságot­­fog fizetni, amelynek mértékét és befizetési módját a közellátási miniszter ugyancsak a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. A bírság lefizetését azonban a termelőt a büntetőjogi felelősség alól nem men­t­esí­ti. A hivatalos lap a továbbiak­ban közli a közellátási miniszter rendeletét, amelyben a ter­mvék az 11­43. évi kenyérgabona be­­szolgáltatási kötelezettségét ál­­apítja meg. A rendelet értelmében minden me­zőgazdasági termelő köteles az 1943. évi terméséből egész általános földterületének egy-egy aranyko­rona tiszta jövedelme után le~10 kg, egy katasz­trális hold után azonban legfeljebb 200 kg búzát, rozsot, vagy kétszerest később meg­­­állapítandó módon és időben be­szól­gá­ltatni FIl­M KCRI NA Ocírc 4

Next