Magyar Jövő, 1942. december (24. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-01 / 272. szám

kedd, 1942. &­ december­­ XXV. évfolyam 212 (6727) sz Előfizetési ára egy hónapra helyben és vidéken 2 pengő 50 fillér. Negyedé*** 7 pengő 20 fillér. Postatakarékpénztári befizetési lap 24054 szám. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc,­­Werbőczy, utca 5. Telefon: Szerkesztőség 15­73. Kiadóhivatal 15­72. Nyomda 15156. (Postafiók Miskolc 1.) Az utolsó f­él nap tömegtámadásai sem hoztak komoly eredményt a szovjetnek sem a sztálingrádi sem a rzsevi szakaszon Északafrikában egyik arcvonalon sem került sor eddig nagyobb hadműveletekre Még nehéz és véres háborús éveket ígér­ Churchill Angliának vasárnapi rádióbeszédében Miskolc, november 30. A vasárnapi nap eseményei közül kétségkívül kimagaslik. Churchill miniszterelnök vasárnap este el­mondott rádióbeszéde. Már maga az a tény, hogy egy háborús nagy­hatalom miniszterelnöke beszél, a háborúban mindig esemény. A je­­len esetben azonban a beszéd je­lentőségét nem az fokozta, amit nem mondott, hanem az, amit szü­k­ségesnek tartott elmondani. A beszédből ismételten kicsendü­l az a figyelmeztetés, hogy még to­vábbi keserű és nehéz évek várnak Angliára, mert Churchill nem lát olyan momentumot, amiből a há­­ború közeli befejezésére lehetne számítani. A háborút ugyan két részre osztja és lehetségesnek tart­ja, hogy az európai rész előbb feje­ződik be, mint a távolkeleti. Ez egyébként közismerten régi törek­vése a brit impériumnak. Ezenkívül lényegében még csak Olaszország elleni fenyegetést tar­talmazott a beszéd. Azt mondta Churchill, hogy amennyiben meg­szerzi Tuniszt, úgy Délolaszország ellen fokozott mértékben fog meg­indulni a légiháború. Európa elleni invázióról olaszországi partraszál­lásról nem beszél épp úgy, mint ahogy nem is említette meg a Bal­kánt sem, sem pedig Spanyolorszá­got. Épp azért nem lehet arra kö­vetkeztetni a beszédből, mintha nem lennének az angolszászoknak ezekkel a területekkel kapcsolatban terveik. Sőt ellenkezőleg azt hisz­szük, hogy Churchill bizonyos nai­vitással épp a figyelmet szerette volna elterelni az angolszász világ készülődéséről. A Churchill által festett háborús kép legjelentősebb részlete egyéb­ként az, amelyben kijelentette, hogy Németország haderejének csak kis százalékával volt eddig dolguk és hogy a tengeralattjáró harc is még erős­ödn­i fog és még gono­­szabbá válthat. Végered­ményben sötét kép az, amit Churchill fest nemcsak Angliára, de alapjában véve az egész világra nézve, mert Churchill beszédéből az az elhatá­rozás sugárzik ki, hogy az angol­szász világ kétségtelenül meglevő nagy materiális hatalmával a hábo­rút nemcsak Európára akarja hoz­ni, hanem az eddiginél is véresebbé és borzalmasabbá szeretné tenni. Természetesen ez csak az egyik fél akarata s végrehajtásához komoly szava lesz a másik félnek, a tengely hatalmainak. Churchill Olaszország felé cím­zett fenyegetéseit azonban ezidő­­szerint nem kísérik olyan hadicse­­lekmények, melyekből arra lehetne következtetni, mintha a Tuniszból történő bom­bázások közel lenné­nek. A német jelentések szerint ugyanis Északafrikában­ továbbra is fennáll a viszonylagos nyugalom, igaz, Kömmel új állásai ellen — tekintettel a nagymértékben meg­hosszabbodott és így nagy utánpót­lási problémákat felvető előnyomu­lás következtében — támadásra nem kerülhetett még sor. Azonban sem Bizerta, sem Tunisz nincs oly messze Tunézia határától, hogy ne kísérelhettek volna meg az angol­szászok komolyabb akciókat az ed­digi általában sikertelen tapogató­zások helyett. Mindezek mellett azonban újra hangoztatnunk kell azt, amire Chur­chill­eszéde kapcsán is utaltunk, hogy egyáltalában nem vagyunk biz­tosak abban, hogy az angolszászok földközitengeri akciója feltétlenül Tunisz és Tripolisz támadásával fog folytatódni. Sok rejtély van a Kö­­zéptenger vidékén, ahol természe­tesen nemcsak a szövetségesek ké­szülődnek, h­anem a tengelyhatal­mak is megcsinálják a maguk ké­szülődéseit és terveit. Nagy harcok továbbra is a keleti arcvonalon vannak. A szovjet kí­méletlenül hajtja katonáit a német állások ellen s eddig nem vette el kedvét a sok sikertelenség és anyag­veszteség, amely az áldozatokhoz viszonyítva különösen mérsékelt eredményeket hozott. Úgy látszik, a most­olyó hadműveletek közül a legnagyobb erőt a középső szaka­szon, hosszú körzetben Rzsev körül vetette be. Azonban, mint a NTI je­lenti, minden jelentős állás a néme­tek kezén maradt, s ahol pedig si­került az ellenségnek behatolni a német vonalakba, ott viszont az el­szigetelés is sikerült. Megjegyzi az egyik jelentés, hogy a rzsevi szaka­szon hóviharban folyik a támadás. Ez a körülmény még nehezebbé teszi a védők helyzetét, de még na­gyobbá azt a dicsőséget is, amit a sikeres védekezés jelent. Ezen az arcvonalon egyébként a támadás kiszélesedésére kell számí­­tanunk. Egy német jelentés beszám­zól ugyanis arról, hogy Voronyezr­től délkeltre, tehát a Don vonalánál nagyobb szovjet erők gyülekeznek, melyeket nemcsak felderítettek a németek, h­anem a légierő nagy ki­­terjedésű támadást is intézett a gyülekezés és felvonulás ellen. Két­ségtelen tehát, hogy még további na­gy események várhatók a keleti arcvonalon s ezek közül minket kü­­lönösen érdekel a Voronyezstől dél­keletre tervbe vett szovjet támadás, melyre most gyűjti hadait a szov­jet hadvezetőség. J Heves hóviharban folyik a harc a keleti arcvonal középső szakaszán Berlin, november 30. (MTI) Mint a Giornale d'Italia berlini különtudósítója jelenti, a keleti ar­cvon­alon Rzsev környékén jelenleg heves hóviharban folynak a harcok. A bolsevisták Rzsevtől délkeletre és délnyugatra két erős páncélos hadosztállyal támadnak. A délkeleti hadosztály támadása Zubkov ellen irányul, de az oro­szok, tekintettel a heves ellenállás­ra, kénytelenek voltak visszavonul­ni. Nem járt nagyobb eredménnyel a Rzsevtől délnyugatra megindított támadás sem. A Volga és a Don között a szov­jet csapatok megújították heves tá­madásaikat, de többórás hiába való erőfeszítés után felhagytak velük. A leghevesebb harcok a vasárnap folyamán a Kalinin­-­Toropec arc­­vonalszakaszon folytak le, ahol a németek egy nap alatt 57 szovjet harckocsit pusztították el. (MTI) A német hadvezetés kezében tartja továbbra is a kezdeményezést Berlin. november 30. (interinf) A bolsedrieta framesz tám­adások, amelyek a keleti arc­­vonal különböző pontján tovább folynak, vasárnap sem vezettek látható sikerre. Napról-napra vilá­gosabbá válik, hogy a német had­vezetés valamennyi arcvinalsiaaka­­szon szilárdan kezében tartja­­­ a kezdeményezést és megsemmisítő csapásokat mér a bolsevistáikra ott is, ahol az ellenség számbeli fö­lényben van. Sztálingrádnál és a toropeoi hajlatban 182 páncélost vesztettek a bolsevisták. A bolse­vista­­lövészhadosztályok ismételtem nagy veszteségeket szenvedtek, vesz­teségeik dacára egy méternyivel sem tudtak előbbre jutni. Sztálingrádtól észak­nyugatra a német és szövetséges elhárító erők gyalogos és páncélos tömegtámadá­­sokat szó szerint vérbefojtottak, mi­közben egy német üteg 32 szovjet páncélost megsemmisített. A Terek felső folyásánál nagyobb

Next