Magyar Jövő, 1942. december (24. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-01 / 272. szám
kedd, 1942. & december XXV. évfolyam 212 (6727) sz Előfizetési ára egy hónapra helyben és vidéken 2 pengő 50 fillér. Negyedé*** 7 pengő 20 fillér. Postatakarékpénztári befizetési lap 24054 szám. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc,Werbőczy, utca 5. Telefon: Szerkesztőség 1573. Kiadóhivatal 1572. Nyomda 15156. (Postafiók Miskolc 1.) Az utolsó fél nap tömegtámadásai sem hoztak komoly eredményt a szovjetnek sem a sztálingrádi sem a rzsevi szakaszon Északafrikában egyik arcvonalon sem került sor eddig nagyobb hadműveletekre Még nehéz és véres háborús éveket ígér Churchill Angliának vasárnapi rádióbeszédében Miskolc, november 30. A vasárnapi nap eseményei közül kétségkívül kimagaslik. Churchill miniszterelnök vasárnap este elmondott rádióbeszéde. Már maga az a tény, hogy egy háborús nagyhatalom miniszterelnöke beszél, a háborúban mindig esemény. A jelen esetben azonban a beszéd jelentőségét nem az fokozta, amit nem mondott, hanem az, amit szükségesnek tartott elmondani. A beszédből ismételten kicsendül az a figyelmeztetés, hogy még további keserű és nehéz évek várnak Angliára, mert Churchill nem lát olyan momentumot, amiből a háború közeli befejezésére lehetne számítani. A háborút ugyan két részre osztja és lehetségesnek tartja, hogy az európai rész előbb fejeződik be, mint a távolkeleti. Ez egyébként közismerten régi törekvése a brit impériumnak. Ezenkívül lényegében még csak Olaszország elleni fenyegetést tartalmazott a beszéd. Azt mondta Churchill, hogy amennyiben megszerzi Tuniszt, úgy Délolaszország ellen fokozott mértékben fog megindulni a légiháború. Európa elleni invázióról olaszországi partraszállásról nem beszél épp úgy, mint ahogy nem is említette meg a Balkánt sem, sem pedig Spanyolországot. Épp azért nem lehet arra következtetni a beszédből, mintha nem lennének az angolszászoknak ezekkel a területekkel kapcsolatban terveik. Sőt ellenkezőleg azt hiszszük, hogy Churchill bizonyos naivitással épp a figyelmet szerette volna elterelni az angolszász világ készülődéséről. A Churchill által festett háborús kép legjelentősebb részlete egyébként az, amelyben kijelentette, hogy Németország haderejének csak kis százalékával volt eddig dolguk és hogy a tengeralattjáró harc is még erősödni fog és még gonoszabbá válthat. Végeredményben sötét kép az, amit Churchill fest nemcsak Angliára, de alapjában véve az egész világra nézve, mert Churchill beszédéből az az elhatározás sugárzik ki, hogy az angolszász világ kétségtelenül meglevő nagy materiális hatalmával a háborút nemcsak Európára akarja hozni, hanem az eddiginél is véresebbé és borzalmasabbá szeretné tenni. Természetesen ez csak az egyik fél akarata s végrehajtásához komoly szava lesz a másik félnek, a tengely hatalmainak. Churchill Olaszország felé címzett fenyegetéseit azonban ezidőszerint nem kísérik olyan hadicselekmények, melyekből arra lehetne következtetni, mintha a Tuniszból történő bombázások közel lennének. A német jelentések szerint ugyanis Északafrikában továbbra is fennáll a viszonylagos nyugalom, igaz, Kömmel új állásai ellen — tekintettel a nagymértékben meghosszabbodott és így nagy utánpótlási problémákat felvető előnyomulás következtében — támadásra nem kerülhetett még sor. Azonban sem Bizerta, sem Tunisz nincs oly messze Tunézia határától, hogy ne kísérelhettek volna meg az angolszászok komolyabb akciókat az eddigi általában sikertelen tapogatózások helyett. Mindezek mellett azonban újra hangoztatnunk kell azt, amire Churchilleszéde kapcsán is utaltunk, hogy egyáltalában nem vagyunk biztosak abban, hogy az angolszászok földközitengeri akciója feltétlenül Tunisz és Tripolisz támadásával fog folytatódni. Sok rejtély van a Középtenger vidékén, ahol természetesen nemcsak a szövetségesek készülődnek, hanem a tengelyhatalmak is megcsinálják a maguk készülődéseit és terveit. Nagy harcok továbbra is a keleti arcvonalon vannak. A szovjet kíméletlenül hajtja katonáit a német állások ellen s eddig nem vette el kedvét a sok sikertelenség és anyagveszteség, amely az áldozatokhoz viszonyítva különösen mérsékelt eredményeket hozott. Úgy látszik, a mostolyó hadműveletek közül a legnagyobb erőt a középső szakaszon, hosszú körzetben Rzsev körül vetette be. Azonban, mint a NTI jelenti, minden jelentős állás a németek kezén maradt, s ahol pedig sikerült az ellenségnek behatolni a német vonalakba, ott viszont az elszigetelés is sikerült. Megjegyzi az egyik jelentés, hogy a rzsevi szakaszon hóviharban folyik a támadás. Ez a körülmény még nehezebbé teszi a védők helyzetét, de még nagyobbá azt a dicsőséget is, amit a sikeres védekezés jelent. Ezen az arcvonalon egyébként a támadás kiszélesedésére kell számítanunk. Egy német jelentés beszámzól ugyanis arról, hogy Voronyezrtől délkeltre, tehát a Don vonalánál nagyobb szovjet erők gyülekeznek, melyeket nemcsak felderítettek a németek, hanem a légierő nagy kiterjedésű támadást is intézett a gyülekezés és felvonulás ellen. Kétségtelen tehát, hogy még további nagy események várhatók a keleti arcvonalon s ezek közül minket különösen érdekel a Voronyezstől délkeletre tervbe vett szovjet támadás, melyre most gyűjti hadait a szovjet hadvezetőség. J Heves hóviharban folyik a harc a keleti arcvonal középső szakaszán Berlin, november 30. (MTI) Mint a Giornale d'Italia berlini különtudósítója jelenti, a keleti arcvonalon Rzsev környékén jelenleg heves hóviharban folynak a harcok. A bolsevisták Rzsevtől délkeletre és délnyugatra két erős páncélos hadosztállyal támadnak. A délkeleti hadosztály támadása Zubkov ellen irányul, de az oroszok, tekintettel a heves ellenállásra, kénytelenek voltak visszavonulni. Nem járt nagyobb eredménnyel a Rzsevtől délnyugatra megindított támadás sem. A Volga és a Don között a szovjet csapatok megújították heves támadásaikat, de többórás hiába való erőfeszítés után felhagytak velük. A leghevesebb harcok a vasárnap folyamán a Kalinin-Toropec arcvonalszakaszon folytak le, ahol a németek egy nap alatt 57 szovjet harckocsit pusztították el. (MTI) A német hadvezetés kezében tartja továbbra is a kezdeményezést Berlin. november 30. (interinf) A bolsedrieta framesz támadások, amelyek a keleti arcvonal különböző pontján tovább folynak, vasárnap sem vezettek látható sikerre. Napról-napra világosabbá válik, hogy a német hadvezetés valamennyi arcvinalsiaakaszon szilárdan kezében tartja a kezdeményezést és megsemmisítő csapásokat mér a bolsevistáikra ott is, ahol az ellenség számbeli fölényben van. Sztálingrádnál és a toropeoi hajlatban 182 páncélost vesztettek a bolsevisták. A bolsevistalövészhadosztályok ismételtem nagy veszteségeket szenvedtek, veszteségeik dacára egy méternyivel sem tudtak előbbre jutni. Sztálingrádtól északnyugatra a német és szövetséges elhárító erők gyalogos és páncélos tömegtámadásokat szó szerint vérbefojtottak, miközben egy német üteg 32 szovjet páncélost megsemmisített. A Terek felső folyásánál nagyobb