Magyar Jövő, 1943. augusztus (25. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-01 / 172. szám
Vasárnap, 1943 évi augusztus 1 óra. 30 fillér XXV. évfolyam . MAGYAR JÖVŐ Előfizetési ára egy hónapra helyben és vidéken4 pengő 30 fillér. Negyedévre 12 - 40 fillér. Postatakarékpénztári befizetési lap 24054 szám. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerácsa tőséget 104 Jein vann Ruskojc, Werbőczy» utca 5. Telefon: Szerkesztőség 15 73. Kiadóhivatal 1572. Nyomda 1566. fPostafiók Miskolc L1 Részben nyilvános, részben titkos diplomáciai mozgolódás folyik Olaszország körül — írja a magyar külügyminisztérium lapja Rendkívül élénk tevékenység a Vatikánban — Törökország kész közvetíteni az olaszok és a szövetségesek között Katonai szolgálatra hívták be a fasiszta párt vezetőit Militarizálják az olasz vasutakat, postát és rádiót Keleten változatos harcokban összeomlottak a szovjet nagy erőkkel indított újabb súlyos támadásai — Szicíliában ismét offenzívába kezdtek az angolszász erők Miskolc, július 31. Olaszországgal kapcsolatban a nagy politika után a békehírekkel van tele a világ. Ennek lehetőségét latolgatják minden oldalon s erre kétségtelenül elegendő támpontot nyújt az új olasz sajtó, amely napról-napra terjedelmes és — tegyük hozzá — egyre szenvedelmesebb cikkekben foglalkozik azokkal az angolszász feltételekkel, amelyek Olaszország teljes kapitulációját követelik. Azt írja a legtöbb olasz lap, hogy a kapituláció becstelenség lenne és nem is távoztatná el a háborút Olaszország földjéről, mert az angol átvonulás harctérré tenné az olasz félszigetet. Az olasz sajtó tehát világosan hangoztatja azt az olasz álláspontot, amely természetesen békét akar, de nem a mindenáron való békét. Az ellenséges oldalon ezt a békevágyat természetesen máskép tüntetik föl. Olasz cáfolatból tudjuk meg, hogy az angolszász sajtó olyanokat ír, mintha Olaszországban egymást követnék a béketüntetések. Pedig köztudomású, hogy az új kormány minden csoportosulást eltiltott. Ugyancsak az olasz békével hozzák kapcsolatba azt a minisztertanácsot is, amelyet az angol kormány péntekre, virradó éjjel tartott. Semmiféle közleményt nem adtak ki ugyan a tanácskozás anyagáról, azonban az éjszakai tanácskozást csak ezekkel a békehírekkel tudják öszszefüggésbe hozni. Az előző napokban Guariglia új olasz külügyminiszternek Ankarából való hazautaztában a török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait is az olasz béketörekvés egyik jelentős állomásának tartották- Ezeket a híreket török részről határozottan cáfolták, most azonban a Bad. Tud. azt jelenti, hogy a Neue Züricher Zeitung isztanbuli tudósítója azt írja, hogy Törökország hajlandó felajánlani közvetítő szolgálatát, ha erre mindkét fél felkéri. Rómából pedig azt jelenti a Bud. Tud, hogy a Vatikánvárosban az ott akreditált követek és a Vatikán diplomáciai köreiben rendkívül sürgős-forgás észlelhető. S azt is mondja ez a római jelentés, hogy az a benyomás, hogy ez az élénk tevékenység a helyzet fejleményeivel függ össze. Kétségtelen, hogy az olasz rendszerváltozást követő néhány napon át bizonyos tartózkodás jelentkezett angolszász részről, így például nem olvastunk arról, hogy azok a heves légitámadások, amelyek a rendszerváltozást megelőzték, továbbra is folytatódtak volna Olaszország ellen. A szicíliai harcokban is mintha néhány napi várakozás jelentkezett volna, amely azonban péntekre, amikor Eisenhower új nagy támadása kibontakozott, megszűnt. Közben az olasz kormány a bel-ső rend és szilárdság fenntartására újabb szigorú intézkedéseket tett. Pénteken adták ki azt a rendeletet, amely a vasút, a posta, táviró, telefon és rádió egész személyzetét militarizálja és mozgósítja. Azt jelenti ez, hogy ezek a legfontosabb intézmények teljes katonai befolyás és fegyelem alá kerültek. A rendfenntartási törekvésekkel kapcsolatos az az intézkedés is, amely a fasiszta vezéreket katonai szolgálatra szólította be. Az új olasz rendszer első hetének végére tehát eléggé tiszta kép alkotható. Az új olasz kormány mn- mint lapjai mutatják — hajlandó beszélni a békéről, de nem hajlandó abbahagyni a békéig a háborút és nem hajlandó beszélni bármilyen békéről. A fassiszta rendszert az új kormány gyökeresen igyekszik megszüntetni, mert nem engedi megteremni az új politikai pártéletet bizonyára azért sem, mert nem akarja, hogy a fasizmus reakciójaként hirtelen elradikálozódjék az új olasz politikai élet. Természetesen ez a megállapítás az elmúlt hétre szól, a jövőt illetően pedig a német felfogást kell helyesnek tartanunk, amely nem jósolgat és nem foglal állást a leendő olasz politika és események ügyében. Már említést tettünk arról, hogy a szicíliai harctéren megélénkült a harci tevékenység. A keleti arcvonalon pedig tovább dúlnak azok a harcok, amelyekről a német hivatalos jelentés úgy számol be, hogy azokat újabb erők bevetésével indította meg a szovjet. Most már negyedik hete folyik a legádázabb küzdelem az egész arcvonal sarkaatján, az Őreinél, de itt i rugalmas védekezésben, céa, magát a német védelem. Az utolsó napok hírei szerint megélénkült a tengeri háború és különböző német akciók jelentékeny sikereiről számolnak be a német jelentések. A légitér is elég élénk s az angolszászok az utolsó napokban különösen Hamburg ellen intéztek igen nagyerejű támadásokat. A TP azt mondja, hogy ezek az támadások borzalmas rombolásokat idéztek elő Németország második legnagyobb városában és hogy ez az első kísérlet a világtörténelem-ben arra, hogy egy hatalmas népességű centrumot állandó nappali és éjjeli támadásokkal rendszeresen megsemmisítsenek. A légiháborúval kapcsolatban kell megemlítenünk, hogy egy német félhivatalos jelentés most újra szükségesnek tartotta megemlékezni arról, hogy a keleti arcvonalon magyar légierők is küzdenek, mégpedig a jelentés szerint komoly sikereket érnek el. A király és Badogna sohasem egyeznék bele a gyáva kapitulációba Róma, július 31. (Stefan!) A Tribínna „Nem szabad szem elől téveszteni a háború realitásait“ című Vezércikkében a következőket írja: „ Az egyéni és közösség, méltóság: visszaszerzése miatt érzett jogos örömnek nem szabad eltávoltania a valóságtól az olasz népet. Az ellenség megszorozza erőfeszítéseit, hogy minél nagyobb haraggal csapjon lá az oldwar ellenállásra. Az ellenség Olaszország kapitulációját követeli, mivel szüksége van a további emberveszteségek elkerülésére. Az angolok és amerikaiak jól tudják, hogy sem a király, sem Badoglio tábornagy kormánya sohasem egyeznének bele egy gyáva tettbe és ragaszkodnak az olasz népnek ahhoz a jogához, hogy maga döntsön sorsa felett. Olaszország számára a feltételnélküli megoadás örökös szégyent jelentene, jó