Magyar Jövő, 1943. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
MAGYAR JÖVŐ Szerda, 1943. szeptember 1 '‘mimmir...■*- 1111 TMK mi Borbely-flaczky főispán érdekes bejejentesekel lett a megyei kisgyűlésen A Borsodi villarsiatottak meg mindig nem kaptak zöldcserepet — Panaszon egy meggazdagodott ingatlanttgdiok ellen — a kisgyules köszönete a cseteditoimnencon rendezéséért Miskolc, aug. 31 Borsod vármegye kisgyűlése kedden tartotta meg augusztusi ülését vitéz Borbély Maczky limit főispán elnöklésével. Az elnöklő főispán napirend előtt szóvátette, hogy a vármegye a tavasszi viharok által sújtott lakossága részért minden sürgetés ellenére sem tudta mai napig megkapni az anyaggazdálkodási hivataltól az igényelt egymillió darab tetőfedő cserepet és a többi építkezési anyagot. Az Anyaggazdálkodási Hivatal lettrearációja Soha nem voltam és nem is leszek Fejbólintó János, és én nyíltan megmondom, amit akarok, amikor a vármegye népének érdekeiről van szó. Július elején tettem felterjesztést az Anyadálkodási Hivatalhoz, hogy a vármegye ama lakossága részzére, amely a tavaszi viharok alkalmával hajlékai megrongálása folytán súlyos károkat szenvedett, a legsürgősebben utaljanak ki tető cserepet. Amikor minden sürgetésem eredménytelen volt, Nyilas Ferenc képviselőt kértem fel, mint akinek a kerületét a legérzékenyebben érintette a kár, hogy járjon el és sürgesse a cseréptető kiutalását az Anyadíjgazdálkodási Hivatalnál, így azután a kért és feltétlenül szükséges egymillió cseréptető helyett 101 ezer darabot utaltak ki,100 ezer darabot pedig a Miskolci Iparkamaránk utaltak ki. Nyomban érintkezésbe léptem az Iparkamara vezetőségével, ahol udvariasan beleegyeztek abba, hogy a nekik kiutalt tetőcserepet úgy osztják ki az iparosok között, hogy azt a károsult vármegyei lakosság építkezésénél használják fel. Belekapcsolódott az ügybe önkéntesen vitéz Lukács Béla miniszter úr is, aki szintén mindent elkövetett, hogy az ügy elintézést nyerjen. Eljárt Bay Bertalan felsőházi tag is ilyen irányban, de az eredmény az, hogy tetőcserép mai napig sincs. Cserép helyett van postai csekk, amelyből a mai napon három darabot kaptam azzal, a felhívással, hogy adjak, postára 27.500 pengőt, és amikor ezt megkapják, majd lesz tetőcserép is. Nem vagyok sem millomos, sem bankár, hogy én 27.000 pengőket csak úgy elő tudtak rántani a fiókból, így a cseréptető megszerzésének újabb akadálya lett. — Itt az ideje, — mondotta a főispán, — hogy a kormányzat az Anyaggazdálkodási Hivatal bürokratikus intézkedéseinek végét vesse. Úgy látszik, hogy ott nem értik meg az idők szavát. Kijelentem, hogy elhárítok magamtól és a vármegye vezetőségétől minden felelősséget, ha bekövetkeznek az őszi esőzések és cserép hijján fedél nélkül maradnak azok a házak, amelyeket a tavaszi viharok tönkretettek. Július eleje óta két hónap telt el, de az Anyaggazdálkodási Hivatal bürokráciája folytán ma sincs tetőcserép, amikor az őszi esőzés már itt van. .Végül kijelentette a főispán, hogy minden konzekvenciát vállalni fog ebben a kérdésben tanúsított teljes nyíltságáért. Helyesnek tartja, ha az ügyet a kisgipelésből sürgönyileg hozzák Kállay Miklós miniszterelnök tudomására. Farkas Gyula köszönetet mondott a főispánnak, amiért a vármegye népéről állandó figyelemmel gondoskodik. Példákat sorolt fel az Anyaggazdálkodási Hivatal eljárásának jellemzésére. Ronkay Ferenc a legnagyobb mértékben helyeselte a főispán javaslatát. Érdekes volna megtudni — mondotta — ugyanez idő alatt, amióta a vármegye a tető cserepet megsürgette, a feketepiacon horribilis áron mennyi tető cserepet tudtak egyesek szerezni. A bürokrácia és a feketepiac akadályozza az anyag kiutalását. Vitéz Mikveczky Gyula, az alispán !Ki le?tette, hogy a tavasz viharok után •végigjárta a károsult területeket és a főispán szokott agilitásával nyomban megtette az anyagbeszerzésre szükséges intézkedéseket és nem rajtuk múlt, hogy eredmény nem volt. — Az alispán a kisgyűlés nagy helyeslése mellett jelentette be, hogy a tetőcserép kifizetéséhez szükséges 27.500 pengőt a vármegye előlegezi és azt később az érdekelt lakosságtól beszedi. Panaszok egy Ingatlanügynösk ellen Szóvátette ezek után a főispán egy edelényi kőművesmester panaszát. A panasz szerint Galgó István edelényi kőművesmester, megjelent a főispáni hivatalban és jegyzőkönyvbe mondta, hogy miután az árvaszék a szüleitől maradt örökségét hadikölcsönbe fektette és az elveszett, a saját keresményével szerzett tőkével a Coxburg uradalomtól Pitlik István ingatlanügynök útján földet vásárolt 12.160 pengőért. Ebből 10 ezer pengőt kifizetett, 2.160 penngővel adós maradt. A napokba — mint a rmnsz mondta — találkozott itt Miskolcon Pitlikkel, aki kijelentette előtte, hogy a herceg nem adja a régi vételárért a földet és a már kifizetett összeget visszaküldi részére. Védelmet kért a főispántól. Pitlik István ellen már számtalan panasz hangzott el különböző helyekről. Figyelmezteti Pitliket, hogy ne irritálja a vármegye közönségét, elégedjék meg a már megszerzett vagyonnal. — Remélem. — folytatta a főispán, — elkövetkezik a szerzett vagyonok és pénzek forrásainak megvizsgálása. Most csak annyit mondok: vigyázzon Pitlik úr, mert ha tovább irritálja a vármegye közönségét, internálom. Köszönet a cselédkomaszodost rendezéséért Elismeréssel emlékezett meg végül a főispán a közellátásügyi miniszter intézkedéséről, amellyel a gazdasági cselédek konvenciójának kérdését megnyugtató módon rendezte. Most már remény van arra, hogy lehet majd gazdasági cselédet kapni. Ebben az intézkedésben nagy része van Fekete Bertalan dr miniszteri osztályfő-söknek, aki mint volt főszolgabíró ismeri a vidéki életet és gyakorlati kézzel nyúlt a kérdéshez. A vármegye közönségének köszönetét tolmácsolja Szász Lajos közellátási miniszternek és Fekete Bertalan dr miniszteri osztályfőnöknek. A főispán helyesléssel fogatlvn bejelentései után áttértek a tárgysorozat letárgyalására. A görögdinnye kitűnő veseátsikíló, gyógyhatású gyümölcs A táplálkozás tudományával foglakozó orvosok és vegyészek már régen megállapították, hogy az ember közérzésére igen előnyös hatással van a gyümölcs, természetadta tetténél fogva a vér följavítását célozza. Már a híres Kneipp páter is lelkére kötötte hallgatóinak, hogy friss gyümölcsöt fogyasszanak. Ma már ott tartunk, hogy a tudományos kutatás minden gyümölcsfajról grammra megállapítja, mennyi vitamint tartalmaz és melyik gyümölcs milyen betegség elhárítására vagy éppen gyógyítására szolgálhat. Köztudomású például, a görögdinnye egyike a legjobb vesetisztító szereknek. Az is ismeretes tény, hogy a magyarok között sok a vesebajban szenvedő. Ezek igen okosan teszik, ha orvosuk megkérdezése után, amíg lehet, sok görögdinnyét fogyasztanak, mert ennek vesetisztító hatása páratlan és természetes voltánál fogva igen hatásos. Az állandó és fölösleges, egyoldalú fehérjetartamú ételekkel való táplálkozás, a tojás, hús, hüvelyesek, zsíros, fűszeres ételek, alkohol évezete, ülő foglalkozás, kevés mozgás vérünket sűrűvé, ragacsossá teszi. A szív nehezebben lüktet, fáradtan továbbítja a vért a véredényekbe és e munka elvégzésére nagyobb erőfeszítést tesz. A vér abnormális sűrűségét, tisztátalanságait és az ebből kifolyólag jelentkező zavarokat ahol betegségek még nem léptek föl, gyümölcskorával elsőrendűen kiegyenlíthetjük. A gyümölcs az emésztőszervek és légzőszervek zavarait elmulasztja, lázhoz való hajlamosságot, bőrkiütéseket eszt, vesét, hólyagot a kórt okozó anyagtól megtisztít és nyugtatólag hat a szívműködésre. Gyümölcsevés közben vagy utána semmiféle folyadékot ne igyunk, mert az a bélben erjedést okoz. Egy korty pohárka bor vagy pánika nem árthat. A görögdinnye, melynek eredeti hazája Afrika és Kelefindia, most egyre nagyob mennyiségben kerül piacra, tehát mindig olcsóbb lesz. Okosan teszi, aki bősé ívesen fogyasztja és kúrát tart belőle, mert veséjét tisztítja. Gazdag cukortartalma miatt psrvébként,a legegészségesebb gyümölcsök közé tartozik. A német légierők öt vezérkari főnötte Berlin, augusztus 31. (TI) A légierők vezérkari főnökévé a nemrégen elhalálozott Jeschennek vezérezredes utódjául Günther Korten repülőtábornokot nevezték ki, aki legutóbb egy repülőflottának volt a parancsnoka. (MTI) Sorozatos tüzek Mezőcsáton Mezőcsát községben sorozatos tűz pusztít, mert az évek óta szünetelő tűzesetek július és augusztus hóban megsokszorozódtak. Augusztus hó 10-től a mezei tűz, ahol cca 50 hold kaszáló és cca 300 kazalba rakott széna lett a tűz martaléka. Augusztus hó 19-én a községben Csapó Antal kisbirtokosnál, ahol 300 kereszt kalászos, lucerna s egyéb takarmánykazlak, valamint egy istálló tartozékaival és egy fáskert égett el az akkor induló cséplés következtében. Augusztus 20-án a mezőcsáti miskolci út északi részén levő erdőnél mezei tűz volt, ahol cca 20 mázsa széna kazalban égett el. Augusztus 25-én a községben Greskovits kisbirtokosnak istállója. Augusztus 26-án a „Biba" dűlőben egy kazal szalma égett el cca 200 mázsa súlyban. Augusztus 27-én Mezőcsát—Igrici határában két kazal szalma cca 3— 400 mázsa súlyban. Augusztus 29-én Mezőcsát községben vitéz Szabó György tűzoltótiszt, kisbirtokos lakásán volt igen veszélyes tűz, azonban a lakosság és a tűzoltóság nyugodt és biztos munkája következtében minden tűz tovaterjedése idejében el lett zárva, így a tűzoltók a tűzjelzést követőleg azonnal kivonultak és a tüzek eloltását rövid idő alatt elvégezték, bár igen nagy a szárazság, nagy a hőség és a szél következtében igen komoly tűzesetek állottak volna elő, ha a tűzoltóság gyors közbelépése és szakszerű oltása azt meg nem akadályozza.