Magyar Jövő, 1944. január-április (26. évfolyam, 1-85. szám)

1944-02-10 / 32. szám

MAGYAR 1944 február 10 Baffifl ann h­is Bags® isti'La Miversenye A tegnap esti III. bérleti hang s. Versennyel is közelebb került a t­ Zenekedvelők Körének vezetésé­­n gk kitűzött céljához, hogy mi­­e nél magasabb zenei élvezetet nyújtson és gyönyörködtetve ne,­ p Ver­je rá a zene halhatatlan­­ szofraégének meghallására s meg n érzésére a közönséget. I Ez a cél nem elérhetetlen. — ^ Hiszen a közönség is vágyik a­­ hétköznapok szürkeségéből a kul­­ túra álmodozó berkeibe. Hiszen r a kultúra legmegméreietőbb ér c télre a minden ember öntudatát' s legmélyebben megrázó és fel­rá- ? zó­ zene. Am a zene az emberi lélek örök nyelve is.­­ A zene tehát a kultúra lelke.­­ Valahogy erre gondoltunk ked­­­den este, amikor Báthy Anna és Hajdu István együttes hangver­senyének programpontjait hall­gattuk. Talán kevés a szó és ki­fejezéstelen a gondolat is, hogy életre hívjuk érzéseinket és meg­­jegyzéseinket. Báthy Anna művészetét b­ál­­ló ma annyit jelentet­i, mintha valaki részekre akarná szedni a szétbonthatatlan egy­ségét. Mert­­i Bán­y Anna énekművészetének teljes kibontakozottságával, fo­lyó és áradó énekkultúrájának ragyogásával találja szemben­­magát az ember. Báthy Anna könnyedén ját­szott Beethoven Fidelio áriájá­nak technikai bravúrjaival. Szín­­e a­ tiszta anyagtalan zene, a­­beethoveni fenség áradt szerte­­,úgyszintén Verdi Don Carlos ’áriájával Báthy a legteljesebb fajlalhatatlan művészetet nyúj­totta­. A művésznő lelke és emberi érzései legszebben nyíltak ki Schumann Fraum Liebe und Le­ben dalciklus előadásában.­­ A Chamisso verseire írt zene nem­csak a zeneirodalom gyöngye, hanem tökéletes mintaképe is Ugyanis­ ez a nyolc dal a szöveg­gel: egy. Vagyis a dal annyira A szöveg bensőjéből, a szavak logikai rejtekeiből ömlik ki, hogy az Asszony éltét jelentő­­környezet és a szeretet szinte m­egint csak­ egy a dallal.­­ Csodálatos Báthy Anna ének művészetében az éneklés köny­­etyedsége. Szinte játékosan megy át a pianóból a fortissimo leg­lázasabb csúcsára is. De mintha lágy bársony volna a hangja ak­kor is, amikor a fortissimóból, a dallam lázas lüktetéséből az­­éneklő beszéd finomságába for­­­dult Strauss Richárd műveinek hallgatása közben gondoltunk sezekre a gondolatokra. ff- A Liszt és Kodály dalok arról győztek meg bennü­ket, hogy Sváthy Anna művészete: a művé­szet művészete. ? Az est másik művésze Haydu István művésztanár volt. Haydu művészete szin­tén széles skálájú ikiérte művészet.*A gordonka ter­mészetét s zenei­ jelentőségét ke­vesen ismerik úgy, mint ő. Hi­szen a gordonka is,kényes szer­ r,önér­e„ü€ 1 szám, de álmodozni és művészes­tet adni rajta, embert kíván, még pedig ízig-vérig művész­embert. Haydu vérbeli művész. Giusep­pe Valentini Edur szonátája Piatti átmodernizálásában re­mekmű. Igazán csillogtatta meg Haydu István technikai tudását Van Goens, Moskovszky és Car Davidoff apróságaiban. Popper Fantázia ukrán dalok fölöttjé­nek, a szlávos hullámzó kedély csillogását Haydu könnyedén az átélt izgalom természetessé­gével játszotta. Haydu műsorának egyik ki­emelkedő száma Paganini E ~ k­ emelkedő száma Paganini E- t­aquinm VDi u v novas pot szonátájának m­űtrészi át­írása volt. Az átírás maradandó értékét bizonyítja, hogy a közön­ség percekig tapsolta a kiváló művészt. A zongorakíséretet Becht Jó­zsef képzőművészeti tanár látta el congeniális művészettel, aki az ének és a gordonka számok­hoz úgy simult pompás alkalmaz­kodó játékával, hogy szinte szer­ves élő része volt művészete az előadók művészi sikerének. Ez az est is bizonyság amel­lett, hogy a Zenekedvelők Köré­nek vezetősége jó munkát végez Miskolcon. Reméljük, hogy még több hasonló értékes hangver­senyben lesz részünk e szezon fo­lyamán. Tyukod­i Cs.­­József. Tisztújító közgyűlési sartom a Miskolci Levente Egyesület ”” 1 1 ^ - — -*-■» ol­o­­I Miskolc, február 9 A Miskolci Levente Egyesület február hó -án, a Levente Ott­honban tartotta évi rendes köz­gyűlését. A közgyűlésen megje­lentek: Farkas Ferenc, Kór­is Lajos lelkészek, vitéz dr Rácz István főhadnagy, körzetparancs­nok és a városi levente parancs­nokság képviseletében a levente csapatparancsnoki és s­­tisztikar, s az egyesület levente tagjai nagy számban. A­ Hiszekegy elmondása után az elnökség az egyesület 1943. évben kifejtett működéséről tett jelentést. Az egyesület egész évi munkájának történetét tartalma­zó beszámoló kiterjedt az elnök­ség tevékenységére, a szakosz­tá­lyok munkájára, melyek közül az egész évben legeredményeseb­ben működők a boxoló, birkózó és labdarúgó szakosztályok vol­tak. Működtek még az atlétikai, céllöv­ő, jégkorong, gyors (moto­­ros és kerékpáros) sí, úszó, vívó szakosztályok. Az 1943. év máso­­dik felében alakult meg az asz­tali­tenisz, sakk és vízi szakosz­tály, melyekben a rövid működé­sük ellenére is mozgalmas élet folyik. Működtek továbbá baj­társi szolgálat, propaganda szol­gál­at, mozgalmi csoport és s­z é­­vei szakosztály. A Levente Egyesü­­let elnöksége beszámolójában kö­szünetet mondott Miskolc vár­­ főispánjának és polgármesteré­nek, a város egyházi és katonai polgári vezető társadalmának, a miskolci sajtónak, Miskolc város levente parancsnokságának és tisztikarának, a levente tisztikar­nak és az intézmény számtalan barátjának, akik a Levente Egye­sület munkáját érdeklődésükkel és közreműködésükkel elősegítet­ték.A jelentéssel kapcsolatban több felszólalás történt. A fel­szólaló leventék köszönetet mon­dottak az elnöknek, a városi le­vente parancsnokságnak és tisz­tikarának, továbbá a levente tisz­tikarnak, a Levente Egyesület érdekében kifejtett munkájukért A beszámoló után a közgyűlés az 1943. évi pénztári Mentést és zárószámadást tárgyalta. Úgy a beszámolót, mint a zárszámadást, a közgyűlés egyhangúlag elfo­­­gadta. A választások során a közgyű­lés az egyesület elnökévé egy­hangú megnyilatkozással dr­emő­di Tóth Béla eddigi elnököt, tit­kárrá dr .­aksányi Ernőt, kultu­rális titkárokká Berecz Istvánt, Papp Lás­z­ót, szervező titkárok­ká Havasi Béla, Nagy Sándor, Szlaboda István, Tóth József és­ Havasi László leventéket, jegy­zővé dr Eleméry József, pénztá­rossá vitéz Lakatos Zoltánt, el­lenőrzé Bohus Károlyt, könyvtá­­­rossá Megay Géza volt könyvtá­­­­rost, Zugyor Ernő, Várhegyi György és Soltész Károly leven­téket, gazdává v. Szabó Lajost, az egyesület orvosává dr Mis­­kovszky Vilmost, ügyésszé dr. Terray Istvánt, számvizsgáló bi­zottság tagjaivá. Palágyi Jánost Tréki Török Lajost és Zsiska Károlyt választotta. Dr. Emődi Tóth Béla nagy tet­szés m­ellet­t mondott köszönetét a közgyűlésnek személye és a megválasztott tisztikarral szem­ben megnyilvánuló bizalomért, ígérte, hogy a jövőben is teljes odaadással­ kíánja szolgálni az intézményt. Felhívta az ifjúság figyelmét a magyar történelem, a magyar múltúak s a jelen há­borúban életüket áldozó hőseink példájára és követésére. A köz­­gyűlés egyperces néma felállás­sal tiszteit élt hőseinknek. Az el­nök végül felszólította a leventé­ket, hogy teljes számmal gyüle­kezzenek az egyesület zászlaja alá, dolgozzanak a szebb ma­gyar jövőért. A közgyűlés az 1944. évi mun­katervet és költségelőirányzatát egyhangúlag elfogadta. Az el­nökség javaslatára a közgyűlés az egyesület tiszteletbeli tagjai­vá választotta vitéz Szőnyi Sán­dort, Farkas Ferencet, dr. Hen­key Körtig Károlyt, Király Uzort, Kőris Lajost és Tokaji Nagy Bélát. A közgyűlés végüg egyhangú lelkesedéssel fogadta el az elnökség azon indítványát hogy a közgyűlés az egyesüle életében működésük által kitűnt tagok dicséretben való részesíté­sétől ez évben eltekint, azzal az indokolással, hogy a levente egyesületi életben való közremű­ködés fiazafias kötelesség s­em.­­Hazánkért sokan életüket áldoz­zák, addig a közgyűlés egyesüle­ti munkáért dicséretet nem sza­vaz. A közgyűlés a Hiszekegy el­­mondásával ért véget. ’ Másolat. Magyar királyi belügyminiszter Szám: 75.548/IV. 1943. Pályázati hirdetmény Miskolc bhj. városnál ürese­désben levő egy X. fizetési osz­­tályba tartozó állatorvosi állásig pályázatot hirdetek. A kinevezett tisztviselőt a jog­szabályokban megállapított illetm­­­ények és az állással egybe­n.")kö­tött pótilletmény illeti meg. A pályázati kérvényt a m. kir. belügyminiszterhez kell címezni és a 37.200/1943. B. M. sz. ren­delet 4. § ában foglalt rendelke­zések szerint kell felszerelni. A­ pályázati kérvényt az a pályázó, aki már közszolgálatban áll, elöl járó hatóságánál (hivatalánál), parancsnokságánál, m­íg az, aki közszolgálatban nem áll, annak a járásnak a főszolgabírájánál, illetőleg annak a városnak a pol­gármesterénél nyújtja be, amely­­nek területén lakik. A pályázóknak pályázati kér­vényükben nyilatkozni kell arra nézve, hogy más városnál betöl­tésre kerülő azonos állásra i­t­ fenntartják e pályázatukat. Pályázati határidő: a jelen pá­lyázati hirdetménynek a Buda­pesti Közlönyben való megjele­nését követő naptól számított 15 nap. Budapest, 1944. évi január 22. Belügyminiszter Miskolc, 1944. február hó 9.­­A másolat hiteléül: Olvashatatlan aláírás irodaigazgató­­. ­ Köszü­netnyilvánítás Mindazoknak, akik­ szeretett fe­leségem és édesanyám temetésén megjelentek, ravatalára virágot küldtek, fájdalmunkat részvétük­kel enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetet. Kádár Imre és családja

Next