Miskolc, 1877 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1877-01-14 / 4. szám
igazgatóság ugyanis a gyűjtést soha sem tiltotta be, hanem azt nem látta célszerűnek, hogy amint az első alkalommal történt, minden név nélkül kibocsátott ív köröztessék az ifjúság közt, s minthogy azon ívre már több olyan alsó osztályú neve volt, mint adakozóé, feljegyezve, kik nem adták át az aláírt adományt, hanem csak ígérték azt és ez által kötelezettséget vállaltak magukra, — annak az ívnek a körözését nem engedte meg; de nem azért, hogy az adakozást meggátolja, hanem hogy elejét vegye azon zavarnak, melyet az ilyen kiskorú gyermekek szüleik erszényére vállalt kötelezettségeik késedelmes teljesítésével tapasztalat szerint előidézni szoktak, elejét vegye azon zaklatásnak, melynek a szülők kitéve lettek volna. Hogy nem maga az adakozás, hanem annak csak módja ellen volt kifogása az igazgatóságnak, erről tanúskodik azon tény, hogy az illetőket figyelmeztette, hogy adományaikat — rendes gyűjtő ívek nem lévén — egyenesen Budapestre küldjék, nem mulasztván el kijelenteni, hogy e magyar nemzet valóban lekötelezettje a töröknek s atlakozni mint más nemes célra úgy a török sebesültek részére is dicsérendőnek tartja. Midőn azért a folyó év elején az ifjúság nevében a szenior azon kérdést intézte az igazgatóhoz, hogy megengedné-e a tanári kar, hogy az egyetemi ifjúságtól küldött gyűjtő íven a törökök részére adományokat gyűjtsenek, az igazgató kijelentette, hogy bizonyosan meg fogja engedni, amint azt január 8-án, tehát W. I. levelének kelte előtt valóban meg is engedte, azon kijelentéssel, hogy a kellemetlenségek kikerülése kedvéért, aláírást fizetés nélkül ne fogadjanak el. Nézetünk szerint a tanári kar csak kötelességét teljesítette akkor, midőn a fizetés nélkül való aláírásokat megszüntette, de a gyűjtést, oly módon, hogy az aláíró azonnal fizessen, megengedte. Különféle. — A miskolci önkénytes tűzoltó egylet újból 8 évre alakulva, a fogadalom ünnepélyes letétele ma fog megtörténni; szerencse kívánatunkat mi is sietünk kijelenteni, az egyletnek, és derék tagjainak, kik a lefolyt 8 év alatt is már annyi jelét adták annak, hogy kötelességüket, mit önkényt vállaltak el, férfiasan igyekeznek teljesíteni. Túrosunk lelkes leányai, kik a tűzoltó egylet zászlószentelésén mint koszorús leányok szerepeltek; egy díszes ezüst babér koszorút készíttettek az újból alakúlás emlékére s azt az egylet főparancsnokságának tegnap át is attak; a koszorú 24 levelére egy egy koszorús leány neve van felvésve. — A mily szép és gyöngéd figyelem ez városunk leányai részéről, olyan kedves emlék lesz az bizonyosan tűzoltóinknak. A koszorú következő levél kíséretében küldetett át a főparancsnoknak: Tekintetes Főparancsnok Úr! A miskolci önkénytes tűzoltó egyletnek, csak e napokban történt újjáalakulása alkalmából, és ezen örvendetes esemény emlékéül, mind azok nevében, kik a tűzoltó egylet zászlószentelése szép ünnepélyén, mint koszorúsleányok szerepeltek, az ide mellékelt koszorút nyújtjuk át a Tek. Főparancsnokságnak. Tegyék azt az egylet derék tagjai tőlünk mint az elismerés szerény adóját, melyet közhasznú, fáradsággal teljes működésük, áldozatkészségük oly méltán megérdemel; tűzzék e koszorút zászlójokra, mint jelképét ama hódolatnak, a melylyel nemes irányú egyletük iránt velünk együtt, városunk minden polgára viseltetik. — Fogadják vele együtt azon őszinte szíves kívánatunkat is, hogy a misk. e. t. egylet élete legyen tartós, pályája legyen fényes, éljenek annak jeles tagjai. Megkülönböztetett tisztelettel maradunk. — Miskolc, 1877. január hó. Mázer Teréz, Szombathy Zsuzsika, Kahle Bella. — Lapunk bezárta előtt olvassuk, — a magyar ifjúság Konstantinápolyba érkezésére vonatkozó következő érdekes távsürgönyt. PEBA, jan. 12. (Az „Egyetértés“ távirata. Föladatott d. u. 1 óra 40 perckor, érkezett 7 óra 38 perckor.) Ma napkeltekor érkeztünk a Márványtengerre, hol gőzösök jöttek elénk, melyeken zenekarok játszottak; zsúfolásig tömve a polgári és katonai hatóságok testületeivel, s tudósok, ulemák és szófiákkal, kik együttvéve nagyszerű látványt nyújtottak színes öltönyeikkel, melyek közt a turbánok zöld színe volt uralkodó. A gőzösök közönsége, midőn közelünkbe ért, e kiáltással fogadott: „Éljen jasazin madsarrar! “ A Bosporusra érkezve újabb gőzösök csatlakoztak hozzánk, fedélzetükön török küldöttségekkel, a kormányt képviselő ezredesekkel. Száva pasa oktatásügyi inspectorral, gróf Széchenyivel, Szkender bejjel, ki Abdul Ferimet képviselte, és a kalauzzal. Száva pasa beszédet tartott hozzánk a magyar ifjúság küldöttségéhez, mit ennek részéről Lukács, Szűcs, Szemere és Koós viszonoztak. A tartott beszédeket Szilágyi fordította át. Száva pasa beszédének ez volt az alapeszméje : „ Az ó világ minden elavult eszméivel és a szabadságot nyűgöző hagyományaival együtt elpusztult s romjaiból immár a szabad és emberiség-boldogító elvek világa kelt ki, az önök elveinek világa. “ Ezután mink, a magyar ifjúság küldöttei, átszállottunk egyik török gőzösre, hol ismét beszédeket váltottunk. Erre az egész hajóraj körutat tett a Bosporuson, mialatt a lehető legkellemesebb tavaszi időjárás uralkodott. Midőn a szultán palotája elé érkeztünk, a hajók megálltak egy percre, s a szultán üdvözölt minket ablakából. Sztambulban partra szállva, a rajongásig lelkesült, beállhatlan néptömeg által fogadtattunk, szűnni nem akaró üdvrivalgás mellett. A partról díszkocsik vittek Perából a Galatában lévő szerályba, mely most katonai intézet. Itt leirhatlan megható jelenet következett. Az intézet növendékei, nem voltak képesek rokonszenvek és örömük indulatait fékezni. Összeölelkeztek velünk és a sírtak— velünk együtt. Beszédek váltattak francia és török nyelven, mire ismét megható jelenet következett. Azután fölékesített terembe vezettettünk, hol mint a török nemzet vendégei láttattunk el. Ilyen ünnepélyes fogadtatás, mint mondják, még nem történt Konstantinápolyban. Az egész város örömriadásban van; a nép minden osztálya rang-, politikai és valláskülönség nélkül osztozik a rokonszenv nyilvánításaiban. Délután Klapkánál tisztelegtünk. Holnap a diszkart átnyujtása történik Abdul Kerimnek, azután pedig a hadügyminisztérium által rendező diszlakoma következik. — A küldöttség. — Janovics Gyula a mint ez már lapunkban említve volt kir. törvényszéki volt végrahajtó, ki több rendbeli hivatalosan kezelt pénzekkel — melynek összege az eddigi adatok szerint 4-5000 frt — múlt 1876-ik év augusztus havában megszökött , népre került. — Sógora Donát Eduárd miskolci háztulajdonos, kassai lakos fakereskedő hit alatt tett vallomása szerint Janovics Gyula múlt év augusztus közepe táján — ügyei elintézése céljából—Kassára ment, s egy éjjel házánál töltvén: rokoni vendégszelét a tisztelt úr azzal kegyeskedett meghálálni, hogy külföldre szerzett útlevelét irományai közül ellopta, s testvére Janovics Tilmos kíséretében — búcsút véve a haza szentföldétől, —egy szebb jövő reményében Amerikába utazott, s St. Louis városban tartózkodik Donáth álnév alatt. — Janovics Gyula és Donáth Eduárd személyiségének ugyanazonossága s a sikkasztási bűntény alanyi tárgyi tényálladékának bebizonyítása iránt a lehető legerélyesebben foly a nyomozat, s ennek befejezésével az északamerikai egyesült államoknál haladéktalan él eszközöltetni fog Janovics Gyula —alias Donáth Eduárd úr kiadatása, s új hazát lel majd a hontalan, hol pihenhet szerzett babérjain! — Utólagosan vettük a hírt, hogy Janovics Gyula f. hó 13-án azaz tegnapi napon levelet intézett a törvényszék elnökéhez, melyben elkövetett bűnytényét töredelmesen bevallva kéri, hogy elfogatása iránt ne tegye meg a kellő törvényes lépéseket már csak költségkímélés tekintetéből is, mert a levél vétele után legkésőbb 24 óra lefolyása alatt önként adja át magát a büntető igazságszolgáltatás kezeinek. Cegléd város polgármesterétől, az „Egyetértés“ azt az értesítést vette, miszerint, a Kossuth Lajoshoz menendő küldöttség elutazása iránt, végleges megállapodás történt. A küldöttség mely száznál több tagból állandó f. hó 20-án szombaton indul el Ceglédről, és ugyanazon nap este Budáról. — Batha Ferenc polgármester vezetése alatt. — A képviselőház f. hó 20-án d. e. 11 órakor fogja első ülését tartani. — A „Közvélemény“ szerint, az osztrákmagyar-romániai városzerződésből aligha lesz valami, az alkudozó felek nem képesek egymást kapacitálni, engedményeket tenni pedig egyik sem hajlandó. — Egyetértünk nevezett lappal, hogy reánk magyarokra nem nagy baj az ha a Romániával kötött vámszerződés életbe nem lép, de nagy szerintünk az a baj, hogy képviselőink többsége olyan szerződéseket szavaz meg, amelyektől örülnünk kell fia a szerencsés véletlen megszabadít. — Ugyancsak a „közvéleményből“ olvassuk : a folyamatban lévő kataszteri munkálatokról, e következő hihetetlen, s nem csak nem kellemes, mint a „K.“ mondja, hanem valójában bosszantó híreket: A tiszta jövedelmi fokozat összeállíttatott, — nyolc fokozat lesz. — Ezen összeállítás szerint az első fokozat a szántóföldeknél holdanként jövedelmez tisztán 56 frt 16 krt. — egy évre. — Második fokozat 41 frt 50 krt. — Harmadik fokozat 23 forintot. _— Negyedik fokozat 17 frt 50 krt. — Ötödik fokozat 12 forintot. — Hatodik fokozat 8 frt 50 krt. — Hetedik fokozat 4 frt 25 kr. — Nyolcadik fokozat 1 frt 10 krt. Mi megvalljuk, hogy ebben a bölcs kiszámításban csak azt nem értjük, miként van az, hogy ma nálunk 50-60 forinton lehet egy hald első osztályú földet venni, amelynek a csalhatatlan cataster urai szerint 56 frt 16 kr. nettó jövedelme van egy évben. — Nem számították ezek az urak a föld termő erejét, Brazília talajának cserében levő termőképességi skálája szerint ? A kerteknél még érdekesebb a számítás, s annyira figyelemre méltó, hogy azt ki is írjuk egész terjedelmében: Első fokozat. Bevétel 30 darab almafáról 45 mérő alma 2 frt 25 krjával 101 frt 25 kr. — 30 darab körtefáról 30 mérő körte 1 frt 72 krjával. 51 frt 60 kr. Összesen 152 frt 85 kr. Mivelési költség 14 frt 80 kr, 8 új fa 8 frt—22 frt 80 kr, 120 forintnyi tőke 30 évre osztva, évenként 4 frt; gyümölcsszedés 5 frt 25 kr. 120 folyó él kerítés 480 frt ennek 4 százalék kamatja (!) 19 frt 20 kr. Összes költség 51 frt 25 kr. — Marad tehát tiszta jövedelem 101 frt 60 kr. — Erre is el lehet mondani, hogy írja kend notárus uram. A réteknél, szőlőknél stb. ugyanily modorban számítva, szinte óriási jövedelmeket hoz ki a kormány katasztmunkálata. És hozzá még rosztermések, calamitások, csapások, elő sem fordulnak munkálatában. A miskolci ügyvédi kamara részéről folyó év január hó 28-ik napján d. e. 10 órakor a városház kisebb tanácstermében közgyűlés fog tartatni, melynek az 1874. XXXIV. t. c. 21. §-a alapján főbb tárgyai lesznek: a. ) Titkári jelentés az ügyvédi kamarának 1876. évi működéséről. b. ) Az 1876. évi pénztári számadások felülvizsgálása. c. ) A tisztviselők és kezelő személyzet fizetésének megállapítása. d. ) A költség előirányzat megállapítása s mikénti fedezésének meghatározása. e. ) Egyéb felmerülhető indítványok. T. Szerkesztő Úr! Becses lapjának legutóbbi számában a különfélék rovata a tűzoltók által rendezendő bált említésbe hozván, azt mondja, hogy „Lichtenstein Józsefné helyébe ki a báloni megjelenésben közbejött akadályok által gátolva van, Farkas Károlynr kéretett fel a háziasszonyi tiszt elvállalására. És