Miskolc, 1877 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1877-04-26 / 33. szám

csendben, mint kötelességet s nem szoktam belőle érdemet faragni. Igaz, hogy adományaim emlékét azután nem is őrzik meg a hálás utókor számára az egyházak, iskolák és más jótékony intézetek aranykönyvei, nem hirdetik érc, márvány avagy csak fatáblák is, — de én megnyugszom sorsomban, tudva azt, hogy kevés ember mondhatja el Bató István úrral „non omnis mori“ stb. Azt azonban soha sem hittem volna, hogy Bató István úr annyira képes magát tettetni. —z Évek hoszszú során át úgy ismertük őt a consisttóriumban mint az iskola és nevelésügy esküdt ellenségét, és ime most kisül, hogy ez mind merő áltatás volt, s ő tulajdonképen a nevelésügy leg-hívebb apostolainak egyike. Hanem azt már igazán jól tette, hogy vég-s rendeletét megváltoztatta. — Még megtörtén-í hetett volna, hogy az egyház és iskola valamely túlbuzgó barátja — elcsábítva a fényes hagyományok csillogása által — Bató István úrnak mielőbbi jobblétre szenderülését óhajtandotta volna, és mi több, épen az egyház és iskola érdekében. — Szinte a háta borsózik az embernek, ha csak rá is gondol. Végül fel kell világosítanom Bató István ] urat egy szerencsétlen tévedéséről. — Ő ugyanis ] azt hisz , hogy én neki ellensége vagyok. — Isten őrizz! Én csupán bogarainak vagyok ellensége, de nem személyének, — rmelylyel hála Istennek, soha semmi dolgom sem volt. ígérem, hogy ezen ügyben — melyet régszemről befejezettnek tekintek — becses lapját többször igénybe venni nem fogom, maradok Miskolcon, 1877. ápril hó 21-én. . Tisztelője Bizony Ákos. Különféle. i.! — Az időjárás. A múlt hetet átúsztuk, ’ már t. i. azok, a kik a kövezet boldogságán túl vagyunk; meg is elégeltük volna már a sarat és a hideget, de még úgy látszik, nem akar tavaszodni. E hét is hóval köszöntött be, ápril 22-én reggel 6 óra után néhány perccel havazni kezdett; a havazás ugyan egy óra múlva megszűnt, de a fűtött szoba boldogsága még mindig kívánatos maradt, s délután ismét havazott. — Éjjel újra kezdte s 28-án folytatta. — 24-re viradóra erős dér fejezte be az esős és havas napokat s kisütött a nap, hogy felolvaszsza a vastag deret. — Peeki Miklós. Született Galambfalván 1818 dec. 18-án. Tanúit Székely-Udvarhelyen. Ott látta az első színi előadást. 1888-ban lett színészszé a Szigetvári László társulatánál. Csíkszeredán lépett fel először Kisfaludi Károly „Ilka, vagy Nándorfehérvár ostroma“ című színművében mint Alexis. Ifjú korában szükségből még női szerepeket is játszott. 1841-ben Pály Elekhez szegődött s vele Bukarestben volt. 1841-ben direktorrá lett s 1845-ben társulata egyik tagját Szákfy Amáliát nőül vette, de később ettől elvált. Pesten a nemzeti színházban 1846-ban lépett fel először mint vendég A szabadságharcban ő is fegyvert fogott s csakhamar hadnagygyá lett. Kolozsváron a Bém parancsára 6 hétig játszott egy olyan társulattal, melyet a honvédek közül az öreg hadvezér parancsolt össze. 6 hét múlva ezek ismét a táborba mentek. A szabadságharc után Nagy-Bányán alakított egy társulatot egyenlő fizetéssel honvédekből. 1851-ben ismét fellépett Pesten. 1852-ben april havában lett a nemzeti színház tagjává. Feleki tehát ezen évben már 25 éves tagja a nemzeti színháznak s ennek megünneplésére april 16-ka tűzetett ki. A szabadkőművesek küldöttsége nyitotta meg a tisztelgést, az írói és művészi kör, a szinészeti tanoda növendékei, a nemzeti színház tagjai, a ref. theologiai önképző társulat, honvéd menházi bizottság, Székelyegylet egymásután tisztelegtek a művésznél. Székely-Udvarhely díszpolgárává, a szent László és szent Erzsébet betegsegélyző egyletek tiszteletbeli taggá választották. Üdvözlő levelek érkeztek hozzá az ország minden részéből s táviratok hazánk majd minden állomásáról; pályatársai koszorúkkal s tisztelői becses emlékekkel tették feledhetetlenné az ünnepelt művész e napját. A nemzeti színháznál Szigligeti „Nőuralom“ című vígjátékát adták s Peleki a Szirtfoki szerepét játszotta. A színház zsúfolásig telve volt. A függöny felgördülése előtt Bihari miniszteri tanácsos egy rövid beszéd kíséretében feltűzte a Feleki mellére a Ferenc József rend lovag keresztjét. A Rákóci induló után felgördült a függöny s a színpadon háromsoros kört képező színházi tagok közt Priello Kornélia és Tannerné asszonyok által vezettetve jelent meg Feleki viharos tapsoktól, repülő költeményektől és koszorúktól fogadva. Szigligeti Ede üdvözölte, a nemzeti színház nevében egy koszorút és emlékül egy ezüst díszedényt adott át. Ezután a nemzeti színház tagjai rakták le koszorúikat a művész lábaihoz. Majd a küldöttségek következtek s a vidéki színészet képviselői, kiknek nevében Gerőfi Andor szólt. A színészeti tanoda növendékei, ismerősök, barátok, rokonok képviselői egymásután adták át az emlékeket. Az előadás alatt is bőven jutott neki a tapsokból. Másnap a Hungária dísztermében fényes lakoma volt. B. Podmanicki Frigyes a királyt, Hatala Péter Felekit éltették. Ribári a miniszterelnök és belügyminiszter szerencse kivonatait tolmácsolta. Komócsi Felekit mint honvédet köszöntötte fel; Kacsóh Felekinét, Szakál a vidéki színészek nevében éltette az ünnepeltet, Nagy Lajos az ifjúkori emlékeket sorolta el; Ráth Károly a polgárság nevében köszöntötte fel, így tartott ez még több köszöntök közt délután 5 óráig. Mi is kivánjuk, hogy az ünnepelt művész még sokáig fűzzön érdemeihez érdemeket s éljen a művészet emelésére s tisztelői örömére! — A katonai parancsnokságtól oly sürgős felhívás érkezett a megyéhez, hogy minden tartalékos szabadságos azonnali behívására, a hatóság oly intézkedéseket tegyen, hogy a sürgöny megérkezésével, az legkissebb haladék nélkül megtörténjék. — Az intézkedések meg is történtek — Bécsben is nagy a baj. A katonai párt az orosz szövetséget s az osztrák magyar csapatok Boszniába betörését sürgeti, s azt hiszi, hogy maga válogathatja ellenségét és jó barátját, s azt véli, a katonaságot illeti meghatározni, ki legyen a monarchia szövetségese, ki ellen induljon és mikor feledik, hogy a népek és parlamentek nem azért tettek eme roppant áldozatokat, hogy érdekeit és érzelmeit semmibe sem vegyék s a nélkül csináljanak politikát, — a helyett, hogy épen a nemzetek által kívánt politikának szolgáljanak. — „P. N.“ — Eszéken van a központosított figyelő hadosztály főhadi szállása. — Albrecht főherceg oda már elutazott. — Az orosz cár hadi manifestuma az orosz főhadiszálláson felolvastatott. — A konstantinápolyi orosz ügyvivő tegnapelőtt estve 5 és háromnegyed órakor elhagyta a török fővárost. — A török sultán maga személyesen megy el dunai hadseregéhez, hogy császári és kalifái tekintélyével buzdítsa, élethalál harcra a próféta bátor katonáit. /A3 — Csorna Mihály, sárospataki nyugalmazott tanár, élte 70-ik évében örök álomra ápril 16-án számosan kisérték a megboldogultat a pataki temetőbe. — A vigyázatlan játék következménye. — Kedden délután 6 — 7 óra közt a Pengyomban több fiú játszott együtt, — deszkán csúszkálva. — Vízi András 6—7 éves kis árva fiú csúszkálás közben a deszkáról lefordult, a nehéz deszka reá esett. — s a gyermek azonnal szörnyet halt fe L.— A Mátyiban elkövetett gyilkosságban részesek elfogatásáról még utólagosan olyan részletekről értesültünk, melyek világosan bizonyítják, hogy a gonosztevők elfogása a gyors intézkedésnek köszönhető. Kazai Bertalan csendbiztos ugyanis gyorsan értesittetvén, már 11 óra előtt a gyilkosság színhelyére ment s ott egy kondás baltának eltört nyelére talált. — Onnan a Kumpengyom felé vette az útját, minthogy ezen korcsma, mely a harsányi parton az erdő szélén fekszik, mint zsiványtanya ismeretes s az ottani korcsmárosné fia is, Klein Kálmán, mint ismert rabló most is fogva van. Onnan a csendbiztos Aranyosra ment, mert tudta, hogy Kovács János aranyosi lakos és volt erdővéd húsvétkornyéken egy idegennel borozgatott. A Kovácshoz küldött pandúroknak meghagyta, hogy ha nála idegent találnak, azt hozzák el s magát is rendeljék a község házához. A csendbiztos gyanúja nem volt alaptalan, mert Kovácsnál csakugyan ott volt Lajos János, kinek nevét hallva Kazai, gyanította, hogy jó nyomon jár. — A fiú már ekkor nadrágban volt, ezt K. levettette vele s fehérruháján azonnal vérfoltokat vett észre. Lajos ezt tyúköléssel akarta jelentéktelenné tenni, de midőn Kazai nem akart hitelt adni s az elkövetett gyilkosságra célzott, kivallotta, hogy Mályiban vérezte be magát. Kovács Jánosról tudta Kazai, hogy az áldozatoi esettekkel komaságban volt s náluk többször jó napokat töltött, tehát nem merte gyanúsítani, de Lajos János a járásbíróságnál már másnap kivallotta, hogy Kovács János bűntársa. — A Kovácsnál talált arany gyűrűk és egyéb tárgyak közt a Négyesen meggyilkolt zsidó tulajdonai is voltak s igy hihető, hogy ezen gazok már több gonosz tettet is követtek el, melyek most napfényre jöhetnek. — Kazai Bertalan csendbiztos gyors intézkedéséért bizonyosan megérdemli a dicséretet, de megérdemlik mindazok, kik ezen ügyben közreműködésökkel megyénket egy ily veszedelmes bandától szabaditották meg. — Egerben Iparmű és termény kiállítás rendezésén fáradoznak; a szakbizottságok, 8 csoportban, f. hó 7-ikén alakultak meg. — Nem kedves hír a kávéivóknak. A magyar-osztrák kormány, vámmázsánként 8—10 írtra rugó, nagy felemelését tervezi a kávébehozatali vámnak. — Tíz krajcáros egylet megalakításán munkálkodnak Kassa lelkes hölgyei, — az egylet nemes célja, szegény elemi iskolás gyermekek segélyezése, hasonlóan a mi filléregyleteinkhez. A miskolci betegápoló és temetkezési privár-egyletről. Miskolc városának szálloda, vendéglő és kávéház tulajdonos urai alapító összegének kimutatása: Özv. Fejér Józsefné 50 frt, Weisz Alajos, Strobl Ferenc 40 frt, Szombati Sámuel, Karner Miklós és Braun Ármin 20 frt, Weinberger Mór, Mündel Fülöp 10 frt, ZingerJakab, Schwartz Albert, Szolejda Antal, Feuerliecht Róza, Krausz József, Jeanatovits Péter, Klein Ágoston, Wasserman Jakab, Szarka János 5 frt, Haas Tivadar, Roth József, Grünwald Leopold, Tóth András, Polli József 3 frt, Friedmann Ignác 4 frt, Spitz Adolf, Bock József, Spitz Jónás, Frenyó Dániel, Czeit János 2 frttal. Összesen 284 ft. — Csuba Ignác 10 frt, Spitz Sámuel, Gáspár Lajos, Dombositz Sámuel, Ozsanits József, Schmied Theodor, Meixner Ferenc, Maga Sándor, Bekamp Gyula, Lusztig József, Braun Ignác, Geider József, Schück József, Koch Antal, Jung Antal, Daubck Jakab, Csornák Ferenc 5 frt, Halama András 3 frt, Schinkmayer János 2 frt. Összesen 95 frt.Tehát összesen alapító összeg 379 frt, melyből 300 frt tőkésíttetik és 79 frt kiadások és kellékekre házi pénztárunkban marad, továbbá következnek a beiratási díjak és házi illetmények. — A pincér-egylet ápril 18. e tárgyban tartott rendkívüli gyűlésének tudósítását jövő számunk hozza. Irodalom. Alig néhány hónapja hogy a „Petőfi-társaság“ országszerte feltűnést okozott egyesülete létre jött; s mig egyrészt az irodalom már-már végkép elhallgatott felkentjeit ismét szózatossá tette s így a jelenlegi ifjú erők sorába helyre állította azon egyensúlyt, mi által az ifjabbak előre törekvése oly természetszerű; — addig más részt mondhatni, hogy egy csaknem egészen új olvasó közönséget hozott fel az olvasó társadalomból, mely ha számra nézve nem épen felel is meg azon célnak, mi a társaság egyik feladata, azonban értelmi tekintetben kiváló helyet foglal el a társadalomban. S íme, az ifjú társaság előre törekvésének , életképességének egy új és igen figyelemre méltó lépése vonja ismét magára tekintetünket azon előfizetési felhívásban, mely a „Petőfi-társaság könyvkiadó vállalatára,“ illetőleg annak pártolására szólítja fel a magyar társadalmat. Fontos, és figyelemre méltó ez, hogy több művelődési okokat elő ne soroljunk, már csak azért is, hogy az utóbbi idők zsibbasztó körülményei folytán, nem egy hivatott írónknak hevernek művei kiadatlanul nem annyira a kiadók mint főleg a közönség részvéthiánya következtében, s ez úton mégis csak előkerülnek azok, hogy a nemzet szellemi közkincse ezáltal is gyarapodjék.