Miskolc, 1878 (3. évfolyam, 5-96. szám)

1878-09-12 / 73. szám

ISKOLC. 1878. szeptember 12. HARMADIK ÉVFOLYAM 282.-73. szám. Előfizetési dij negyedévre 1.50 kr.félévre ... 3 ft. Egész évre 6 máj J Megjelen minden csütörtökön és vasárnapon 1 Szerkesztőségi iroda: henyer utca 757. sz., dr. Bódogh-féle ház. henyi Int Helyi érdekeket képviselő, ipar, kereskedelmi, palászati és ismeretterjesztő közlöny. Egyes szám ara 7 Tsx. FT. C7.¡Ttf|! 2 Hirdetési dij: 3 bNégyhasábos petit ** sor 5 kr. Többszöri ^hirdetésnél olcsóbb. Bélyeg díj 30 kr. f'Éves hirdetés 70 frtjj' . .j» '-fist* Kiadói iroda: Száchenyi utca 746- szám. Moesz-féle ház. Mis Miskolc, 1878. szept, 10. A pusztulás mértékét, és a szenvedett ___ ... értékét, mindinkább igazabban birja belátni és felszámítani a közönség. Nálunk annak ép ellenkezője történt, hogy a megrémülés káprázata nagyobbitott alakban mutassa a helyzet nyomorúságát, a veszedelem által okozott mennyi-Mi nem is nnyi veszét. - napokba oly maga bajával pluszt most, a midőn •V egy kis időt széttereinteni, írói színre látjuk. igen sok tönkre ment ember van ma Icon, főképen az iparos osztályból; ti iparos van nálunk, kinek egész van, mindenét egy házacskája képezte, eben a szorgalom és becsület útján olgár, a gondos családapa, a szerető egész életére vélte megállapítva bolhának, és anyagi előmenetelének egyre biztos épületét. Ezt elvitte az árvíz, földet tett egyenlővé az egyszerű házat; vele a család talán egész életének fáradságos keresményét, jövőjében vetett reménységét. Mennyien vannak becsületes igyekező iparosaink között olyanok a kik, a hosszú télnek családjaikkal együtt, lakás nélkül tekintenek elébe. Urak ! a kiket illet, tekintsenek körül és legyenek serények; ne deliberáljanak soká, mert a romlás nem vár. Ma még igen sok ház van olyan állapotban, hogy kevés erővel, meg lehet menteni, lakhatóvá tenni; de szegény birtokosának nincsen pénze, mert helye sincsen eszköze sincsen hogy dolgozzék, csak napi élelme megkeresésére is. — Segedelem nélkül egy szál deszkát, egy gerendát, egy téglát sem bir venni. Az emberi könyörület közelből, távolból szép összeget sietett beme szerencsétlenek felsegülésére kezemhez juttatni; nem szabad azt senkinek hosszú időkig elvonni rendeltetésétől, azt tenni igen igen vétkes mulasztás. Ne késsünk, ne várjunk a pénsegedelem kiosztására, főképena szegényebb néposztálynál, mert a ma adott egy forint talán mentő eszköz lehet egy szorgalmas és becsületes család megmentésére; amíga talán hetek múlva adott 100 főt a háza romjain kesergő család megmentésére már későn érkezett. Lapunk legközelebbi számában szóltünk az adóelengedés kieszközléséről: fontos és szükséges intézkedésnek tartjuk azt még most is. Meg is engedi a törvény ; ajánljuk az illetők figyelmébe a népet erről felvilágosítani, s azt, ezen lépés megtételére buzdítani. A közadók kezeléséről szóló 1876. XV. t. c. 49. §-sa az adóelengedésekről szólva azt mondja: Az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye- ily elemi csapások a jégeső árvíz és tűz általában stb. Az 50-ik §-ban pedig az áll. tűz vagy árvíz által elpusztított épületek adója a kár mérvéhez képest engedtetik el. Az 51-dik §. az adóelenyelés összegét a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határozza meg A 49-ik §. fentebb idézett a) pontja alatt említett esetben saját jogköre határain belől. úgy a károsult közönség mint az intézők figyelmébe ajánljuk ezen körülménynek a kellő időben való felhasználását. töböri Részvét-könnyek. Szegény Miskolc! kedves magyar város, Szive, lelke Borsodvármegyének ! Milyen voltál s milyenné lettél Tengerében a szörnyű veszélynek! Én, — akit te nem tarthatsz fiadnak, — Mint anyját a gyermek, úgy siratlak! Óh, hiszen te engem is neveltél S balsorsomban gondomat viselted. És akkor te szánakoztál rajtam. Most én állok részvéttel feletted. És habár nem mondhatsz is fiadnak, — Mint anyját a gyermek, úgy siratlak! Mily szép voltál akkor, és azóta Hogy fejlődés folyvást, egyre jobban. Mint akármely felserdült leányka, Mikor szive új s hő vágyra lobban. Én, — a kit te nem tarthatsz fiadnak, — Akkor és most látva, — úgy siratlak!.. Milyen vagy most! . .. Oh, ha szót tekintek, Szemeimből minden köny kicsordúl. Mindenütt rom, pusztulás enyészet S hulla, melytől a szem visszafordúl. De én, kit te nem mondhatsz fiadnak, Mint anyját a gyermek, — úgy siratlak" E borzasztó ínség és nyomor közt Elfelejtem a rokont s barátot. Egy imám van csak s az ez: „Nagy isten! Tedd boldoggá újra ezt a várost!“ Addig, — bárha nem tarthaszt fiadnak, — Szegény Miskolc mint fiad siratlak. Gérecz Károly. — S I T TI! ÍJaHősös s veszély. Irta BÜTHY LAJOS. Hősöm agglegény. A mi külsejét illeti nem megnyerő inkább visszautasító alak. Magas szikár egyén, nyaka előrenyúlt mint a giraffe; orra hegyes, mi kapzsiságot jelez; pergament szerű arca a fukarság eltörülhetlen bélyegét hordja magán; haja — fejdisze vörhenyes szőke. Ennyit becses személyéről. Egyik fő jelllemvonása, hogy önmagának él; de azért másokat sem vet meg hai, vacsorára vagy ebédre meginvitálják. Másik nevezetes tulajdonsága az ellenszenv a szépnem iránt. Nem azért mintha ő nem méltányolná e szépséget — ah korántsem! Egészen más okból. e számitó ember — érti a mathematical. A hatványozás segélyével kiszámította, hogy egy hölgynek eltartása — szabó — divatárusnő — cipész — kesztyűs — fodrász — minimum 1200 — 1500 írtra rúg. Ide nem számítva az aprólékos de szükséges kiadásokat rizs por,ravisante karmin, — rezeda hajkenőcs, — liliomviz. — Ez okból maradt nőtelen — ez okban kereshetjük a szépnem iránti ellenszenvét. A mi foglalkozás professióját illeti gyógyszerész. Igen „A három bénához“ címzett gyógyszertár elvitázhatlan tulajdonosa. Ősi neve Zagyvalék Jerémiás. De miután nevéről nevezzük, illő, hogy kába térjünk be, a ott saját földi édenve vegyük szemügyre Zagyvalék A város legfipesebb utcáján lvő emeleti ház előtt egy p’-lepte kép „A három béna“ árulja el, hogy itt a betegek üdülést, avagy örökre kámpeszt nyernek. Ez Zagyvalék Jerémiás gyógyszertára. Lépjünk be. A gyógyszertárban egy vékony cinege kinézésű fiatal ember ásítozik, arca a ház szűk esztendő jellegét hordja magán, — mi a főnök úr nem éppen luculusikosztjáról tanúskodik. Ez a gyakornok — segéd — provisor — minden egy személyben. A fiatal ember ásitozik, majd szemét lehunyva, szundikálni készül — de — e pillanatban erős csengetyű hang üti meg fülét. Felugrik s ész nélkül rohan a gyógytártól jobbra levő szobába. Ez Zagyvalék Jerémiás a főnök szobája. — Bútorzata egyszerű. Egy asztal, egy ágy pár, szék, ciffonór, árulja el hogy emberi lány lakja A főnök az öltözékét végezte be épen , s az asztalhoz ül árgus szemekkel méregetve a belépő subordinátust.