Miskolczi Napló, 1902. május (2. évfolyam, 101-123. szám)

1902-05-01 / 101. szám

II. évfolyam. Miskolcz, 1902. május 1. Csütörtök 101. (202.) szám. POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK 1 Vidékre■Egész évre 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre 4 kor. Egyes szám ára 4 fill. Kapható minden hirlapelárusitónál. Natyben ! Egész évre 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyed évre 3 kor. FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. KOVÁCS JÓZSEF SZERKESZTŐ : HUBERTH JÁNOS SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL, Széchenyi-utcza 36. szám Széchenyi-utcza 34. szám hová a lap szellemi részét illető minden­hová az előfizetések, hirdetések és fel közlemény intézendő. ; szólalások intézendők. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad. KARD*OS^J­^'könyvkeresk. Miskolczon Pusztulás, Miskolcz, április 30. (*) Száraz ősz, enyhe tél, fa­gyos tavasz: csuda-e ha csüg­­gedés szállja meg lelkét a gazda­­embereknek? Az ország számos vidékén az őszszel elvetett mag ki sem kelt: újra kellett szán­tani s árpával, zabbal vetni be a földeket. Ne feledjük, hogy sok ezer gazdának tavaly őszszel a vetőmagot vennie kellett, mivel­hogy a termés gyönge volt, ke­vés mag s az is silány. Ne fe­ledjük, hogy sok ezer gazda pia­­czon vette e télen a kenyérnek valót, piaczon a tavaszi vetni va­lót s most gondoljuk ehhez e tavasznak kedvezőtlen időjárását, bizonyos, hogy még a tavalyinál is rosszabb esztendő fenyeget. Az utóbbi esztendők annyira le­gyengítették a gazdákat, hogy két-három jó esztendő sem tudná talpraállítani s ime újabb rossz esztendő készülődik : már meg is érkezett virághervasztó, vetés-sa­­nyargató hírnöke: a fagy. A nagyvárosi ember, ki az új­ságokban az érdekes, a szenzá­­cziós, a vérbizseregtető híreket keresi s falja nagy mohón, egy szempillantással átsiklik e gyász­­jelentéseken, melyek a gazdaem­ber sok szép reménységének pusztulását hirdetik, gondtalan lett a Vígszínházba s hasát fogva kaczag a szellemes ocsmánysá­gokon, meg ezer meg ezer gazda­ember szorongva néz az égre : Uram, könyörülj, távolitsd el ve­téseinkről, fáinkról a veszedel­met ! A nagyvárosi ember fené­kig hajtja az élvezetek poharát s szörnyű érzéketlen a szántó­vető ember gyászos siralmai iránt: ha nem lesz gyümölcs a hazai fákon, lesz az idegen föld fáin, ha nem terem búzát a magyar föld, majd hoz a vasút a messzi országokból, ő pénzt ad ezért is, azért is. Fő, hogy pénz legyen. Szegény szántóvető ember, a te siralmaid felhatnak az égig, de nem hatnak el a nagyvárosi em­ber szívéhez: elmerülnek, ele­nyésznek a nagyváros sokadal­mában, részvétet, segedelmet in­nét ne várj. A sajtó is — tisztelet a kivé­telnek — a maga teljességében mintha behunyta volna a szemét. A lappangó nyomorúságot nem látja, csak azt, mely szenzáczió­­keltésre alkalmatos. A bajokat alaposan, lelkiismeretesen feltáró közlemények unalmasak. Előbb össze kell roskadni egy pár em­bernek az éhségtől: ez már szen­­záczió. Mert a­hol két ember az éhségtől összeroskad, ott ugye­bár ezrek is éhezhetnek ? Rajta, hát, ez már valami, ez már — szenzáczió! Itt tágas mező nyí­lik a túlzásra, a színezésre. A­míg a betegség csak beteg­ség — számba sem vesszük. Be kell következni a katasztrófának, hogy megriadjunk, hogy elkiált­suk magunkat. — Kvóta és a delegáczió. Mint értesülünk, a képviselőház részéről a kvótabizottságba a következők fognak kiküldetni: Fálk Miksa, Láng Lajos, Hieronymi Károly, Hó­­dossy Imre, Szcitovszky János, He­gedűs Sándor, Tisza István gróf, Hadik János gróf, Josipovich Géza és Zichy János gróf. A delegáczióba a kormánypárt részéről új tagokként be fognak vá­lasztatni : Szentiványi Árpád, Hó­­dossy Imre, Hegedűs Sándor, Per­­czel Desző, Zichy Jenő gróf, Tallián Béla, Hadik Endre gróf, Kubinyi Géza, Andrássy Gyula gróf, Sze­mere Miklós, Nopcsa Elek báró, Jakabffy Imre és Dedovics György. Az ellenzéki pártoknak ez alka­lommal nem négy, hanem öt helyet fognak a delegáczióba átengedni, mert a néppárt az eddigi két hely helyett hárommal lesz képviselve abban. A delegáczió és kvótabizottság tagjait a holnapi ülésben választja meg a képviselőház. Az osztrák delegáczió legfonto­sabb bizottságának, a költségvetési bizottságnak elnöke Chlumeczky lesz. Ez a bizottság már május 7-én megkezdi működését és sietteti tár­gyalásait, mert a Reichsratnak má­jus 13-án ismét kezdődő tárgyalá­sain már a delegáczió tagjai ismét Bécsben akarnak lenni. — A külügyi expozé. Bécsi tudó­sítónk értesítése szerint Golub­ov­­szky Agenor gróf külügyminiszter május 7-én délután az osztrák költ­ségvetési bizottság ülésén mondja el expozéját. Városi közgyűlés. Folytatólagos tárgyalás. Miskolcz, április 30. A tegnap délután 3 órakor meg­kezdett városi képviselő közgyűlést öt órakor félbeszakították és a tár­gyalás folytatását a mai napra, szer­dára halasztották. Ez nálunk a legnagyobb ritkasá­gok közé tartozik és mi ezt a javu­lás egy nemének tudjuk be, ameny­­nyiben jelét látjuk, hogy mégis mu­tatkozik egy kevés érdeklődés a közügyek iránt, noha másrészt na­gyon is indokoltnak tartjuk, ha olyan elsőrendű fontosságú ügyet, mint a városi szervezeti szabály­­z­a­t alaposan és behatóan tár­gyalják. Nem hallgathatjuk azonban el azon észrevételünnket, hogy mi nem tart­juk a mostani időpontot al­kalmasnak arra, hogy egy ilyen mélyreható, nagyfontosságú javasla­tot egyáltalában tárgyaljanak. Nem pedig azért, mert hiszen elő­ször is interregnum van a város ve­zetőségében, amennyiben helyettes polgármester vezeti az ügyeket, más­részt pedig két hét múlva a képvi­selőtestület ötven tagjának mandá­tuma lejár. Valósággal a komikummal hatá­ros, hogy megalkotnak egy szerve­zeti szabályzatot a nélkül, hogy an­nak megalkotásában a polgármester , a­kire a javaslatban „a“-tól „y“-ig terjedő pontok vannak, részt venne. Mi mindenben helyeseljük Nagy Péter azon indítványát, hogy vegyék le ezúttal a javaslatot napirendről. Egyébként, ha letárgyalják is a javaslatot, bizonyos, hogy megfeled­­bezik és nem hisszük, hogy ebben a formában nyerne az végleges meg­erősítést. A tárgyalást tegnap az 50-ik pont­nál szakították meg. A bevezető sorokban elmondottuk, hogy a tegnapi tárgyalás elhalasz­tásában már a közügyek iránti érdek­lődés örvendetes fokozódását látjuk. Nos, ebbeli várakozásunkban ala­posan ránkczáfolt a m­a­i, folytató­lagos közgyűlés. A városi székház tanácstermének „köztiszteletben megőszült“ órája fél négy körül járt, a­mikor a teremben — a tisztviselőkkel együtt — tizenkilenc­en voltak. A történeti hűség kedvéért ide­igtatjuk a jelenlevők neveit. Elnök P­a­l­­­a­g­h­y Béla. A ta­nácsbeliek közül: Kun József fő­jegyző, Sassy Árpád tanácsnok, Szombathy László főszámvevő, K­ó­r­i­s Kálmán főpénztárnok, L­u­­kács Béla főkapitány, Bársony János t. ügyész, P­a­p­p István f. aljegyző. A bizottsági tagok közül Horváth Lajos főrendiházi tag, Sol­tész Nagy Kálmán országgy. képv., Lichtenstein József, Kovács Lajos, Peres János, Kozma Elek, Szath­­máry József, Görgey Márton, Sugár Ignácz, Pollák Lajos, Sugár Jakab. Összesen tizenegy képviselőtestü­leti tag. A közgyűlést fél négykor nyitotta meg P­a­ll­a­g­h­y Béla, Főjegyző jelenti, hogy a javaslat 50. pontját tegnap letárgyalták. Ma tehát az 51. pontnál folytatjuk a tárgyalást. A tanácskozás előtt Sugár Ig­­nácz kifogásolja, hogy a mai köz­gyűlés külön meghívó nélkül hiva­tott egybe. Kívánja, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, miszerint az jövőre nézve prec­edensül nem szolgál. Peres János megjegyzi, hogy a mai közgyűlés csak a tegnapinak a folytatása s így nem volt szükséges külön meghívóval egybehívni. Ellenzi, hogy Sugár bizottsági tag előter­jesztése jegyzőkönyvbe vétessék. A közgyűlés ilyen értelemben ha­tároz. Ezután folytatták a tárgyalást, ha ugyan tárgyalásnak lehet nevezni azt, hogy egyik-másik szakasznál minden rendszer nélkül, kedélyes diskurzus formában „véleményt cse­réltek“. Kivételt képez a rendőrségi tétel, melynél mégis volt némi rendsze­res vita. Sugár Ignácz hosszabb beszéd­ben vázolta a rendőri személyzet helyzetének mai rendezetlen voltát. Kívánja, hogy erre nézve a tanács tegyen megfelelő intézkedést. Lukács Béla rendőrkapitány rövid válasza után felszólal: Soltész Nagy Kálmán ország­­gyűlési képviselő. Nem menne bele a javadalmazás emelésébe, mert ez csak azt eredményezné, hogy a ki­adás lenne több, de a rendőrök nem lennének jobbak, mert hiányzik az anyag. A szabályzat következő pontját: „Azon esetben azonban, ha három évig szolgált rendőrt szándékozik a főkapitány elbocsájtani, az elbo­­csájtás előtt a polgármesternek an­nak indokát bejelenteni, a polgár­­mesternek joga van az esetet felül­vizsgálni és méltánylandó okoknál fogva a főkapitányt az elbocsátás mellőzésére utasítani.“ A tanács ja­vaslata értelmében akként változtat­ják meg, hogy „a rendőrkapitány, mint hivatalvezető, általános felelős­ségénél fogva, korlátlanul gyakorolja az elbocsátási jogot­.

Next