Miskolczi Napló, 1902. május (2. évfolyam, 101-123. szám)
1902-05-01 / 101. szám
II. évfolyam. Miskolcz, 1902. május 1. Csütörtök 101. (202.) szám. POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK 1 Vidékre■Egész évre 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre 4 kor. Egyes szám ára 4 fill. Kapható minden hirlapelárusitónál. Natyben ! Egész évre 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyed évre 3 kor. FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. KOVÁCS JÓZSEF SZERKESZTŐ : HUBERTH JÁNOS SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL, Széchenyi-utcza 36. szám Széchenyi-utcza 34. szám hová a lap szellemi részét illető mindenhová az előfizetések, hirdetések és fel közlemény intézendő. ; szólalások intézendők. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad. KARD*OS^J^'könyvkeresk. Miskolczon Pusztulás, Miskolcz, április 30. (*) Száraz ősz, enyhe tél, fagyos tavasz: csuda-e ha csüggedés szállja meg lelkét a gazdaembereknek? Az ország számos vidékén az őszszel elvetett mag ki sem kelt: újra kellett szántani s árpával, zabbal vetni be a földeket. Ne feledjük, hogy sok ezer gazdának tavaly őszszel a vetőmagot vennie kellett, mivelhogy a termés gyönge volt, kevés mag s az is silány. Ne feledjük, hogy sok ezer gazda piaczon vette e télen a kenyérnek valót, piaczon a tavaszi vetni valót s most gondoljuk ehhez e tavasznak kedvezőtlen időjárását, bizonyos, hogy még a tavalyinál is rosszabb esztendő fenyeget. Az utóbbi esztendők annyira legyengítették a gazdákat, hogy két-három jó esztendő sem tudná talpraállítani s ime újabb rossz esztendő készülődik : már meg is érkezett virághervasztó, vetés-sanyargató hírnöke: a fagy. A nagyvárosi ember, ki az újságokban az érdekes, a szenzácziós, a vérbizseregtető híreket keresi s falja nagy mohón, egy szempillantással átsiklik e gyászjelentéseken, melyek a gazdaember sok szép reménységének pusztulását hirdetik, gondtalan lett a Vígszínházba s hasát fogva kaczag a szellemes ocsmányságokon, meg ezer meg ezer gazdaember szorongva néz az égre : Uram, könyörülj, távolitsd el vetéseinkről, fáinkról a veszedelmet ! A nagyvárosi ember fenékig hajtja az élvezetek poharát s szörnyű érzéketlen a szántóvető ember gyászos siralmai iránt: ha nem lesz gyümölcs a hazai fákon, lesz az idegen föld fáin, ha nem terem búzát a magyar föld, majd hoz a vasút a messzi országokból, ő pénzt ad ezért is, azért is. Fő, hogy pénz legyen. Szegény szántóvető ember, a te siralmaid felhatnak az égig, de nem hatnak el a nagyvárosi ember szívéhez: elmerülnek, elenyésznek a nagyváros sokadalmában, részvétet, segedelmet innét ne várj. A sajtó is — tisztelet a kivételnek — a maga teljességében mintha behunyta volna a szemét. A lappangó nyomorúságot nem látja, csak azt, mely szenzácziókeltésre alkalmatos. A bajokat alaposan, lelkiismeretesen feltáró közlemények unalmasak. Előbb össze kell roskadni egy pár embernek az éhségtől: ez már szenzáczió. Mert ahol két ember az éhségtől összeroskad, ott ugyebár ezrek is éhezhetnek ? Rajta, hát, ez már valami, ez már — szenzáczió! Itt tágas mező nyílik a túlzásra, a színezésre. Amíg a betegség csak betegség — számba sem vesszük. Be kell következni a katasztrófának, hogy megriadjunk, hogy elkiáltsuk magunkat. — Kvóta és a delegáczió. Mint értesülünk, a képviselőház részéről a kvótabizottságba a következők fognak kiküldetni: Fálk Miksa, Láng Lajos, Hieronymi Károly, Hódossy Imre, Szcitovszky János, Hegedűs Sándor, Tisza István gróf, Hadik János gróf, Josipovich Géza és Zichy János gróf. A delegáczióba a kormánypárt részéről új tagokként be fognak választatni : Szentiványi Árpád, Hódossy Imre, Hegedűs Sándor, Perczel Desző, Zichy Jenő gróf, Tallián Béla, Hadik Endre gróf, Kubinyi Géza, Andrássy Gyula gróf, Szemere Miklós, Nopcsa Elek báró, Jakabffy Imre és Dedovics György. Az ellenzéki pártoknak ez alkalommal nem négy, hanem öt helyet fognak a delegáczióba átengedni, mert a néppárt az eddigi két hely helyett hárommal lesz képviselve abban. A delegáczió és kvótabizottság tagjait a holnapi ülésben választja meg a képviselőház. Az osztrák delegáczió legfontosabb bizottságának, a költségvetési bizottságnak elnöke Chlumeczky lesz. Ez a bizottság már május 7-én megkezdi működését és sietteti tárgyalásait, mert a Reichsratnak május 13-án ismét kezdődő tárgyalásain már a delegáczió tagjai ismét Bécsben akarnak lenni. — A külügyi expozé. Bécsi tudósítónk értesítése szerint Golubovszky Agenor gróf külügyminiszter május 7-én délután az osztrák költségvetési bizottság ülésén mondja el expozéját. Városi közgyűlés. Folytatólagos tárgyalás. Miskolcz, április 30. A tegnap délután 3 órakor megkezdett városi képviselő közgyűlést öt órakor félbeszakították és a tárgyalás folytatását a mai napra, szerdára halasztották. Ez nálunk a legnagyobb ritkaságok közé tartozik és mi ezt a javulás egy nemének tudjuk be, amenynyiben jelét látjuk, hogy mégis mutatkozik egy kevés érdeklődés a közügyek iránt, noha másrészt nagyon is indokoltnak tartjuk, ha olyan elsőrendű fontosságú ügyet, mint a városi szervezeti szabályzat alaposan és behatóan tárgyalják. Nem hallgathatjuk azonban el azon észrevételünnket, hogy mi nem tartjuk a mostani időpontot alkalmasnak arra, hogy egy ilyen mélyreható, nagyfontosságú javaslatot egyáltalában tárgyaljanak. Nem pedig azért, mert hiszen először is interregnum van a város vezetőségében, amennyiben helyettes polgármester vezeti az ügyeket, másrészt pedig két hét múlva a képviselőtestület ötven tagjának mandátuma lejár. Valósággal a komikummal határos, hogy megalkotnak egy szervezeti szabályzatot a nélkül, hogy annak megalkotásában a polgármester , akire a javaslatban „a“-tól „y“-ig terjedő pontok vannak, részt venne. Mi mindenben helyeseljük Nagy Péter azon indítványát, hogy vegyék le ezúttal a javaslatot napirendről. Egyébként, ha letárgyalják is a javaslatot, bizonyos, hogy megfeledbezik és nem hisszük, hogy ebben a formában nyerne az végleges megerősítést. A tárgyalást tegnap az 50-ik pontnál szakították meg. A bevezető sorokban elmondottuk, hogy a tegnapi tárgyalás elhalasztásában már a közügyek iránti érdeklődés örvendetes fokozódását látjuk. Nos, ebbeli várakozásunkban alaposan ránkczáfolt a mai, folytatólagos közgyűlés. A városi székház tanácstermének „köztiszteletben megőszült“ órája fél négy körül járt, amikor a teremben — a tisztviselőkkel együtt — tizenkilencen voltak. A történeti hűség kedvéért ideigtatjuk a jelenlevők neveit. Elnök Palaghy Béla. A tanácsbeliek közül: Kun József főjegyző, Sassy Árpád tanácsnok, Szombathy László főszámvevő, Kóris Kálmán főpénztárnok, Lukács Béla főkapitány, Bársony János t. ügyész, Papp István f. aljegyző. A bizottsági tagok közül Horváth Lajos főrendiházi tag, Soltész Nagy Kálmán országgy. képv., Lichtenstein József, Kovács Lajos, Peres János, Kozma Elek, Szathmáry József, Görgey Márton, Sugár Ignácz, Pollák Lajos, Sugár Jakab. Összesen tizenegy képviselőtestületi tag. A közgyűlést fél négykor nyitotta meg Pallaghy Béla, Főjegyző jelenti, hogy a javaslat 50. pontját tegnap letárgyalták. Ma tehát az 51. pontnál folytatjuk a tárgyalást. A tanácskozás előtt Sugár Ignácz kifogásolja, hogy a mai közgyűlés külön meghívó nélkül hivatott egybe. Kívánja, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, miszerint az jövőre nézve precedensül nem szolgál. Peres János megjegyzi, hogy a mai közgyűlés csak a tegnapinak a folytatása s így nem volt szükséges külön meghívóval egybehívni. Ellenzi, hogy Sugár bizottsági tag előterjesztése jegyzőkönyvbe vétessék. A közgyűlés ilyen értelemben határoz. Ezután folytatták a tárgyalást, ha ugyan tárgyalásnak lehet nevezni azt, hogy egyik-másik szakasznál minden rendszer nélkül, kedélyes diskurzus formában „véleményt cseréltek“. Kivételt képez a rendőrségi tétel, melynél mégis volt némi rendszeres vita. Sugár Ignácz hosszabb beszédben vázolta a rendőri személyzet helyzetének mai rendezetlen voltát. Kívánja, hogy erre nézve a tanács tegyen megfelelő intézkedést. Lukács Béla rendőrkapitány rövid válasza után felszólal: Soltész Nagy Kálmán országgyűlési képviselő. Nem menne bele a javadalmazás emelésébe, mert ez csak azt eredményezné, hogy a kiadás lenne több, de a rendőrök nem lennének jobbak, mert hiányzik az anyag. A szabályzat következő pontját: „Azon esetben azonban, ha három évig szolgált rendőrt szándékozik a főkapitány elbocsájtani, az elbocsájtás előtt a polgármesternek annak indokát bejelenteni, a polgármesternek joga van az esetet felülvizsgálni és méltánylandó okoknál fogva a főkapitányt az elbocsátás mellőzésére utasítani.“ A tanács javaslata értelmében akként változtatják meg, hogy „a rendőrkapitány, mint hivatalvezető, általános felelősségénél fogva, korlátlanul gyakorolja az elbocsátási jogot.