Miskolczi Napló, 1902. június (2. évfolyam, 124-146. szám)

1902-06-01 / 124. szám

ELŐFIZETÉSI AKAR. Vidékre ■ Egész évre 16 kor. " Fél évre . . 8 kor. Negyedévre 4 kor. Egyes szám ára 4 fi­l. Kapható minden hirlapelárcsitónál, i*íyben ! Egész évre 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyed évre 3 kor. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. KOVÁCS JÓZSEF SZERKESZTŐ : HUBERTH JÁNOS SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi-utcza 36. szám hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. I­ II. évfolyam.___________Miskolcz, 1902. junius 1. Vasárnap 124. (225.) szám. POLITIKAI NAPILAP KIADÓHIVATAL: Széchenyi-utcza 34. szám hová az előfizetések, hirdetések és fel­szólalások intézendők. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad: KARDO^J.^'könyvkeresk, Miskolczo A polgármesteri állás, ,Nem kell modern ember.“ II. Ez volt a Bizony Ákos kép­viselő úr mottója, így mondta szó szerint. Hozzátette: csak a meglévőt kell tovább építeni. Mi most egyelőre nem beszé­lünk a meglévőről. A­mi meg­van — ha van — az másnak az érdeme. A múltak árnya felé visszamerengni — a költő is azt tartja — nem sokat ér. Közéleti férfiúnak — a minő Bizony Ákos — a jövőbe kell látni és a jövőről kell gondol­kodni. Erre a jövőre mondta ki ő az ultimátumot: „nem kell mo­dern ember.“ Még csak egy kis moraj sem volt hallható, mikor a szerdai értekezleten a városháza termé­ben e szavak elhangzottak. Úgy ültek ott az igen tisztelt képvi­selő urak, mintha Galilei mondta volna: „Eppur si muove“. A nagy államférfiak festett képei mereven néztek a terem faláról arra az emberre, a­ki egy nagy testület előtt bátran meri kimon­dani azt az apodiktikus igazsá­got — a huszadik század elején — hogy Miskolcz város polgármesterének „nem kell modern embernek lenni.“ Azt kell hinnünk, hogy mi nem vagyunk tisztában a „mo­dern“ szó fogalmával, mert Bi­zony Ákosról valóságos Isten­­káromlás volna ezt feltételezni. Talán megköveznének és azonmód kivégeznének érte bennünket. Mi azt hittük, hogy egy fej­lődő, haladó és — ha szabad ezt a kifejezést használnunk — modern város élére csak és kizárólag egy modern em­ber kell. Mi u­gy merészkedtünk gon­dolkozni, hogy Miskolcz város polgármesterének a szó teljes értelmében modern embernek kell lenni, a­ki minden irányban lépést tart a kor szellemével, a­kinek egész lényén, ízlésén, fel­fogásán, gondolkozásán és min­den testén meglátszik a csiszolt­ság, a finomság, a tudás, a ta­pasztalat, a világlátottság, a ki megérezte az új idők szellőjét, levegőjét s a ki fölött nem su­hant el érintetlenül, hatás nél­kül az utolsó fél század. Mi azt bátorkodjuk mondani, hogy el se tudjuk már képzelni jövőben, miként Miskolcz város polgármesteri székében ne „mo­dern ember“ üljön. Olyannyira modern legalább, hogy ha ide­gen nyelvű vendégeink, avagy vállalkozók vagy a város érde­kében más nyelvű katonák vagy nem katonák keresnek fel ben­nünket, tudjon velük a polgár­­mester németül, avagy valamely más európai nyelven legalább beszélni s a város érdekeit élő szóval is kifejezésre juttatni. Mi vakmerőek vagyunk hir­detni és kikiáltani, hogy a kinek nincs érzéke a modern technika, kultura alkotásai iránt, aki ezek­nek czélszerűségét, helyességét be nem­ látja, a ki a huszadik században nem akar vagy nem képes lépést tartani a czivilizá­­czió modern vívmányaival vagy nem tud érték lelkesedni, az még Görömbölyön sem tudná, el­nyerni a községi bírói tisztséget, nem pedig Miskolczon a városi polgármesteri állást. (csf.) (Folytatjuk.) Nyilatkozat. Megszoktam a „Sza­bad­s­á­g“-tól, hogy a „Miskol­­czi Napló“ ellen hajszákat indít és vin­cenkroz. Miután ez a Naplónak Csak javára és előnyére szolgál mindig — miután a­­ „Szabadság“ jól ismert kollegialitásától mást várni alig lehet — szabad folyást enged­tem e nemű ízléses élvezeteinek. Mai számában azonban az én szer­dai, személyi és párttekintetektől távol álló, objektív szereplésemet a legtendencziózusabb világításban, ha­mis feltevések és képtelen insinuá­­cziók kíséretében mutatja be, a­me­­lyet a legjobban jellemez azon czikk reám vonatkozó részének legkisebb és legenyhébb valótlansága, hogy én is benn vagyok abban a bizottság­ban, mely Kovács Lajos polgármes­terré választásának továbbvitelére alakult. Ehhez már igazán nem kell kommentár. Dr. Kovács József, a „Miskolczi Napló“ felelős szerkesztője: A hét eseményei. A „S­iskolczi Napló“ eredeti tározója. Hol kezdjük ? Ennek a hétnek olyan sok és tarka, érdekes esemé­nye volt, hogy valóban zavarban va­gyunk az iránt, hogy voltaképen hol is kezdjük ? Hát — minden haszontalan töp­rengés elkerülése végett, — kezd­jük a legfontosabb, legszenzácziósabb eseménynél. — Ez természetes és észszerű sorrend. Tehát, e héten nagy gonddal és körültekintéssel, valamint óriási sze­kerekkel elszállították a ... port a Vay útról és szépen fellocsolták az utat. Volt nagy öröm, miként azt ki­vándorlási „saját különülik“ e lapok tegnapi számában oly sikeresen és szivrehatóan r­egirta. Nyilván azért irta meg oly szivrehatóan, mert a portenger, melyet eddig át kellett úszni minden halandónak, a­ki a Vay után „hatolt be“ a városba, nagyon nyomasztólag hatott a tüdejére. A Vay-útiak már szervezik a monstre­ küldöttséget a kivándorlási helyi­ bizottság elnökéhez, hogy há­lás köszönetet mondjanak neki a kongresszus rendezéséért. Mert t. i. ha a kongresszus nem „rendeződik“, bizony sohasem szállították volna el a jelzett útról ama négy nagyon port és még kevésbbé locsoltak volna. Apropos! Kérem szeretettel, talán ki lehetne eszközölni, hogy városunk­ban egy hygienikus kon­gresszust rendezzenek, a­mi bizonyára egybe lenne kötve az „Er­zsébet“ kórház megszemlélésével. E szerény javaslatunk hátterében ugyanis ott lappang azon titkos re­mény, hogy — miként most a kiván­dorlási kongresszus alkalmából fel­locsolták a Vay-utat — akkor bizo­nyára fellocsolnák a kórházig vezető Szaharát. Egyébként a kivándorlási kon­gresszus pénteken este kezdett ki­alakulni . . . A fellobogózott fő­utczán sorfalat állottak az emberek, nézni a „be­vonulást“. Este pedig kedélyesen ismerked­tek a kongresszus méltóságos, nagy­ságos, tekintetes és nemzetes urai, de nemcsak, a­mint a programra előírta, Sepernél, hanem bizony tekintélyes számban, seregestől vonultak be is­merkedni a kongresszisták a „Buda­­pest“szálló földszinti éttermébe is, a­hol a színtársulat szépei vacsoráztak. Az igazsághoz híven azonban fel kell jegyeznünk, hogy az ismerke­dés madártávlatból történt. * A kongresszus statisztikusai kiszá­mították, hogy csak szombaton, vagyis ma, a kongresszus n­e­g­y­­vennyolc­ ülést tart 256 tanácskozási órával, ha a legminimálisabb időt vesszük is szá­mítási alapul. Rengeteg anyag. Ha minden nyom­tatásba jönne, például olyan módon, a­hogy a képviselőházi üléseket ad­ják, vagyis szóról szóra, akkor egy vaskos kötet kerülne ki belőle. Annyi bizonyos, hogy ez a vas­kos kötet érdekes olvasmány lenne de — talán — lesz is. Egyelőre azonban maradjunk a locsolásnál. A főutczánkat alig ismertük meg. Nem hittünk saját szemeinknek. F­e­l volt locsolva délelőtt!!! Hála neked kivándorlási kongresz­­szus, a­mely ezt a csodát létre­hoztad. Mi pedig — miután a czél szen­tesíti az eszközöket, a czél pedig az, hogy a főutczánk ezután is fel legyen locsolva — el fogjuk híresz­­telni, hogy a kongresszus . . . per­ma­n­e­n­c­z­i­á­b­a­n marad egész nyáron. * * * Nagy arányokban indult meg e héten a polgármesteri választás moz­galma. A nagyfejűek ugyan azt szerették volna, ha nem „mozgott“ volna sem­mi, csupán csak azok a figurák, a­miket ők tologatnak, mint a sakk­játékosok a fából faragott figurákat a koc­kás táblán. De mióta Szilágyi Dezső meghalt, a tekintélyek kora lejárt. ... I Rosenberg is/Sór női­ divat-, vászon- és fehérnemű áruháza Miskolcz, Széchenyi­ u. 49. sz. 1." A legnagyobb Választó! I dísz női blousotsban. HSi Mosó blousok — „60 kr.-tól. Szövet blousok 1 „ 20 kr. Batiszt blousok 1 frt 20 kr. Selyem blousok 3 frt.-tól. Nagy választók szőnyeg-, függöny- és ágyteritekben. Kész női és férfi fehérnemüek nagy raktára. Fontos krszolgálat! — Gicsó árafi ! Lapunk mai száma 6 oldalra terjed.

Next