Miskolczi Napló, 1909. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1909-01-01 / 1. szám
IX. évfolyam. Miskolcz, 1909. január 1 Péntek. MISKOLCZI POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Amelyben: Egész évre 16 kor. XTideltre: Egész évre 20 kor. Fé! évre 8 „ Kél évre 10 „ Negyed évre 4 „ ,Negyed évre 5 „ (fives számára: 6 fillér. — Kapható minden hirlapelárasitónál. Főszerkesztő: Jr. HERBONY JÓZSEF országgyűlési képviselő. Szerkesztőség : Hunyadi-utca 2-ik szám Telefon 315. 1. (2189.) szám. ..............F Kiadóhivatal: Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 114. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Évforduló: Miskolcz dec. 31. xv. A kalendárium szerint az időszámításban fordulóponthoz értünk. Ma éjjel 12 órakor véget ér az 1908. esztendő és kezdődik az 1909. év. Az események véletlenül úgy alakultak, hogy a kalendárium fordulóponttal minden rendű és rangú politika szintén fordulóponthoz jutott. A külpolitikában általános forrongás van világszerte és bár a nagyhatalmak a legnagyobb erőfeszítést fejtik ki, hogy a békét fenntartsák, nagy kérdés, hogy sikerül-e ez nekik. A kérdés, amely az összes nagyhatalmakat és kishatalmakat is foglalkoztatja, Bosznia és Hercegovina annexiójának kérdése. Amíg Euópa diplomáciája azon fáradonk, hogy a felmerült vitás kérdést papiroson intézze el, addig egyre szaporodnak odalent a szerb és montenegrói határon a jelek, hogy vér nélkül meg sem fog menni a dolog. Mire kitavaszodik, topogni fognak a pálcák, bömbölni fognak az ágyuk. Ezek a kilátások újévre a külpolitikában. Ami a belpolitikát illeti, a helyzet nem kevésbé feszült. Az egész politikai szervezet, beleértve az összes pártokat, a legvégső határához ért egy nagy jelentőségű fordulópontnak. Három nagy kérdés van, amelynek megoldása sürgős és amely bármely irányban oldatik is meg, mélyreható változást fog előidézni a politikai helyzetben. E három kérdés: a bankügy, a választói jog reformja és a katonai kérdések kapcsán a fúzió. Nem kívánunk most bármely kérdésről is hosszas fejtegetésekbe bocsátkozni. Csupán rámutatunk, hogy a régi esztendő végén és az új év küszöbén a belpolitikában is nagy és korszakos kérdések megoldása elé jutottunk. A nagy világpolitika és az országos politikán kívül nekünk miskolcziaknak még egy külön fordulópontról kell beszámolnunk. Miskolcz város életében a mai nappal záródik le a régi korszak, amely a rendezett tanácsú város nevét fogja viselni. S holnap kezdődik az új korszak, melynek címlapja büszkén hirdeti a következő felírást: Miskolcz törvényhatósági joggal felruházott város. Az uj év első napjától kezdve Miskolcz város közigazgatása uj mesgyére lép. Adja a gondviselés, hogy az uj korszak e szép városra nézve a felvirágzás, a haladás és a jólét korszaka legyen. Miskolcz városa rendelkezik mindazon előfeltételekkel, amelyek a haladást és a felvirágzást biztosítják. Csak meg kell látni az eszközöket és élni kell tudni azokkal. Az önálló új J Miskolcznak — boldog új évet ." Hol késnek a gyárkémények? Irta: Schrecker S- Lipót. Miskolcz, de. 31 Motto : Az iparfejlesztést könynyebb hirdetni mint megvalósítani. A keddi közgyűlésen sok szükséges, de talán kevésbbé szükséges bizottságot is alakítottak. Egy iparfejlesztő bizottság megalakítására azonban nem is gondoltak. Ez a mulasztás önkéntelenül is azt a meggyőződést kelti az emberben, hogy az annak idején nagy garral megindított iparfejlesztési akció, amelyben annak idején a Mikolczi Napló is lelkes részt vett, csak szalmaláng volt. Pedig a Martin-féle tagot évekkel ezelőtt kizárólag a létesítendő ipartelepek céljaira vette a város. Miskolcz városa rendelkezik mindazon előfeltételekkel, amelyek a gyáripar megteremtéséhez szükségesek. Sőt a gyárak gyümölcsöző fejlődésének biztosítékai is sokkal inkább megvannak itt, mint az ország bármely más városában. Vizünk van bőven, nemkülönben szenünk. Vasútállomásunk jelentékeny forgalmi gócpont. Tőke is akad még Miskolczon olyan nagyobbszerű beruházásokra, amelyek kedvező gyümölcsöztetése kellőképen biztosítva van. Hszen pénzintézeteinkben 35 millió korona betét van 4—47* % os kamatra elhelyezve. Ám Miskolcz sajnos mindig mostoha gyermeke volt a változó Visszamaradt karácsonyfák. — A Miskolczi Napló eredeti tárcája. — — Mese. — Irta: Huberth János. (Karácsony után következő nap. A pác közepén nagy halomba összehozva együtt fekszenek visszamaradt karácsonyfák. Kemény, száraz, hideg idő. A téli, ragyogó mp bujkál a szürke felhők mögött, de nem tud egészen előbújni. Mintha könnyű fülfüggönyök úszkálnának előtte. A karácsonyfák magas, nagy halmot alkotnak. Össze-vissza fekszenek egymás tetejébe. A fenyőhalom mellett senki, semmi. Üres a tér) Az egyik karácsonyfa (Kicsiny, vézna, fiatal fenyőcske) Jaj de fázom. Olyan hideg van. A másik karácsonyfa. (Nagy, gyönyörűen nőtt fiatal fenyő.) Hideg van. Húzódj közelebb hozzám. A kicsi fenyő. Igen, így jobb. De az erdőben jobb volt. Az öreg. Jobb. Az erdőben nagyon jó volt. A kicsiny. És miért hoztak minket ide ? Az öreg. Mert az emberek ilyenkor karácsonyt ünnepelnek és mink vagyunk a karácsonyfák. Csakhogy mink visszamaradtunk. Azért vagyunk most itten halomba dobva, a piac közepén, elhagyatva, gazdátlanul, a hideg földön. A kicsiny. Nagyon fázom . . . Az öreg. Húzódj közelebb hozzám. A kicsiny, igen. És miért maradtünk mink vissza ? Hát jutott mindenkinek karácsonyfa ? Az öreg. Nem jutott. Soknak nem jutott. A kicsiny. Nem jutott és mink mégis visszamaradtunk ? Ez furcsa. Nekünk is jobb lett volna, ha elvisznek innen a piacról és azoknak is, akiknek nem jutott Hát akkor miért maradunk mink itten ? Az öreg Nem tudom Idehoztak az erdőből, ide dobtak. Itt kell nekünk lenni. Ezt tudom. A kicsiny. Éz mi történik azokkal a karácsonyfákkal, amiket elvittek innen. Az öreg. Azok nagy tisztességbe jutnak. Meleg, fűtött szobába állítják őket és kötnek rájuk aranyszálú cérnával aranyos papirosba göngyölt diót, mogyorót, cukrot. Azután sok babát, játékokat. És azután a széleikre piciny viaszgyertyákat tesznek és meggyújtják. Akkor jönnek a gyerekek és bámulnak a fára, tágranyilt szemekkel és kis kezeiket széjjel tárják, mintha ölelni akarnák a fát, aztán tapsolnak, énekelnek és köültáncolják a fát és ez olyan hogy talán még az erdőt is érdemes otthagyni miatta. A kicsiny. Ken. De itten a piacon feküdni a fagyos földön, ez nem jó. Én úgy fázom. Az öreg. Húzódj még közelebb hozzám. Egészen közel. A kicsiny. És mi letz mivelünk? Itt a paszta tödön fogunk elpusztulni? Az öreg. Igen. Eldobtak, eltapostak bennünket És vége. (Egy kis koldus gyerek, rongyos ruhába, lukas cipőcsipében, kopott kalapban, dideregve, fázva jön a karácsonyfák felé A karácsonyfák előtt megáll és csodálkozva néz.) A kis karácsonyfa. (Észreveszi a koldusgyereket) Nézd, egy kis fiúcska van itt Az öreg Igen, egy kis fiú. A kicsiny. És ő is fizik. Nézd milyen vörösek a kezecskéi Az arca, — szép, ken kakca, — szinte kékes. 50 -TCI: ‘C3 | e a lit | N | 0» ■'IE ED EK A DOt F T A ISA nyi felültük nagy áruháza összes termeik-^a leltár előtt 400 darab télikabát alkalmi árakban kerül eladásra. Cfi M en* 3 ca x _ m 3 cr e tu* 90- 1 Jti