Miskolczi Napló, 1909. február (9. évfolyam, 27-48. szám)

1909-02-04 / 27. szám

IX. évfolyam, Miskolcz, 1909. február 4 Csütörtök. 27. (2215.) szám.­­ POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben: Egész évre 16 kar. Vidékre: Egész évre 20 kor. Fél évre 8 „ Fél évre 10 „ Negyed évre 4 „ || Negyed évre 5 „ Egyes szám ára: 6 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. Főszerkesztő: Dr. HEBRONY JÓZSEF őref­­ügyfss­égi képviselő. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Hunyadi-utca 2-ik szám. Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 315. Telefon 114. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Gy. Schreeker S. Lipót gőz­­malmi igazgató úr, a fent írt cím alatt a Miskolczi Napló 1. évi január 1-én megjelent számában cikket tett közzé, amelyben ipar­­telepek, gyárak létesítésének szükségét fejtegette. A cikk megjelenése óta egy teljes hónap telt­ el és mindeddig nem akadt senki, aki arra reflektált volna. Pedig vártuk, sőt biztosra vet­tük, hogy nem is egy, de több válasz fog érkezni. Elvégre Mis­kolcz ipari és kereskedelmi város­i joggal lehetett föltételezni, hogy ipari kérdések fölkeltik a közérdeklődést. Az ilyen kérdé­sek alapos és több oldalról tör­ténő megvitatása nem meddő dolog és könnyen vezethet gya­korlati eredményre. Vártuk, hogy hozzászólnak a kérdéshez , vagy helyesük vagy nem. Ha az iga­zán meglepő és szomorúan jel­lemzi közviszonyainkat, hogy egyáltalában nem is reflektáltak rá, hanem egyszerűen napirendre tértek fölötte. Ilyen kérdések fölött pedig nem szabad napi­rendre térni s éppen ezért — miután az arra hivatott tényezők nem tették — magunk térünk vissza a kérdésre. Különösen aktuális ez most, amidőn a pénzintézetek küldik szét a múlt évi zárszámadásai­kat és azokból ismét csak az tűnik ki, hogy: „pénzügyi nagy­jaink fináncm­űvészete, minden törekvésük és tudásuk abban merül ki, hogy lehetőleg alacsony kamat mellett, mentői több be­tétet szerezzenek és azokat mi­nél magasabb kamatra elhelyez­zék.“ Ebben kulminál helyi pénzügyi kapacitásaink minden fináncmű­vészete. Ezt látjuk a pénzintézetek eddig megjelent mérlegeiből. Ipari kezdeménye­zéseknek még halvány árnyéka sem fedezhető fel a mérleg be­vezetéséül szolgáló igazgatói je­lentésekből, ellenben mintegy pa­naszképpen van említve az, hogy „a kamatláb az év folyamán állandóan hanyatlott.“ Hát az természetes, hogy hanyatlik, a­midőn pang az ipar és a ke­reskedelem, amikor egész gaz­dasági életünk beteg és a pénz­intézetek nem ismernek más közgazdasági tevékenységet, mint jó kamatra — gyakran rosszul — kihelyezni a pénzt. A viszonyok alapos ismerői tisztában vannak azzal,­ — és abban a cikkben, amelyre e sorok vonatkoznak, utalás is történt rá, — hogy Miskolcz városa rendelkezik mindazon előfeltételekkel, amelyek a gyár­ipar megteremtéséhez szüksége­sek. Sőt a gyárak gyümölcsöző fejlődésének biztosítékai is sok­kal inkább megvannak itt, mint az ország bármely városában. És mégis azt látjuk, hogy min­denük inkább van gyáripari kez­deményezés és mindenütt inkább alakulnak ipartelepek, mint itt. Mi ennek az oka? Talán az, hogy évekkel ezelőtt balul ütött ki az agyagipar gyár létesítése? Ez nem bizonyít semmit, vagy ha bizonyít, csak azt bizonyítja, hogy annak az alapításnak nem voltak meg a szükséges előfel­tételei és már születésekor ma­gában hordta a halálos betegség csíráit. Amikor már a nyers­anyag beszerzése költséges, drága és nehézkes, akkor lehetetlen az eredményes működés. Gyár­ipar létesítésénél a prosperálás minden előfeltételét szigorú­ számításba kell venni és akkor lehetetlen, hogy ne következzék be a siker. Nézetünk szerint az iparfej­lesztés kérdése úgy általános közgazdasági, mint városi szem­pontból annyira fontos, hogy fölötte egyszerűen napirendre térni nem lehet és nem szabad. A törvényhatósági bizottság mulasztást követ el, ha nem alakít egy iparfejlesztő bizottsá­got Hol van ennek inkább helye, mint Miskolc­on, az ipari és kereskedelmi jellegű városban ? A városi iparfejlesztő bizottság működésétől a vállalkozási szel­lem felébredését várjuk. A bi­zottság részben kezdeményezőleg léphetne föl, részben pedig má­sok által kezdeményezett esz­méknek megvalósításánál ered­ményesen segédkezhetnek. Természetesen, legelsősorban a kereskedelem és ipar hivatott érdekképviseletének, a kereske­delmi és iparkamaráknak lenne a feladata, azoknak a jelszavak­nak, amelyek az iparfejlesztésre vonatkozólag jobbról-balról a le­vegőben repdesnek, szilárdabb formát kölcsönözni, ámde előbb a kamarákat kellene felrázni lethargikus álmukból. Nekünk a közérdek szem­pontjából az a feladatunk, hogy minden lehető módon az ipar­fejlesztés szükséges voltára irá­nyítsuk a közfigyelmet és keres­sük az eszközöket, amelyek az üdvös cél előmozdítását támo­gatni alkalmasak. Keserves állapotban leledző iparunk újabban a Gyáriparo­sok Országos Szövetkezetében olyan védőt talált, amelynek működése a legbiztatóbb reményekre nyújt kilátást. Az említett egyesület feladatául tűzte, felrázni a magyar társadalmat mély közönyéből s már eddig is figyelemreméltó eredményeket ért el. A magyar gyáriparnak ma ez a leghatalmasabb szervezete és vezérei között ott látjuk köz­­gazdasági életünk jeleseit. Keresni kellene a módot és alkalmat, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetsége Miskolcz város közgazdasági érdekei iránt intenzívebben érdeklődjék, amire legalkalmasabbnak kínálkozik az a mód, hogy a Szövetség váro­sunkban — mint legutóbb Sop­ronban — fiókot létesítsen. Ha nem is oldjuk meg ezzel egy­szerre az iparfejlesztés nagy és nehéz kérdését, de mindenesetre közelebb jutunk a megoldásához. Minden lépés fontos, amelyet ezen a téren teszünk. És ha csak egy lépést tehetünk is, azt se mulasszuk el. N­API HÍREK. Tájékoztató. Február 4. Róm. kath. nőegylet fehér estélye a Koronán. Február 6. A m. á. v. üzletvezetőségi tisztviselők műkedvelő körének hangver­senynyel egybekötött táncestélye a Koronán. Február 6. A miskolczi könyvnyomdászok kabaréval egybekötött táncvigalma a Hor­­váth-szálló dísztermében. Február 7. A Miskolczi Takarékpénztár évi közgyűlése d. e. 11 órakor. Február 7. Borsodmegyei Takarékpénztár évi közgyűlése d. e. 10 órakor. Február 7. Puszter János felolvasása a felső keresk. iskolában d. u. 5 órakor. Február 13. Ipartestület bálja a Koreáén. Február 13. A vasgyári tiszti kaszinó zártkörű táncestélye. Február 14. Vas- és fémmunkások bálja a Koronán. — Borsodvármegye közigazgatási bizottsága folyó évi február hó 12-én d. e. 10 órakor Miskolczon, a vár­­megye székházi tanácstermében Ku­­bik Béla főispán elnöklete alatt ren­des havi ülést fog tartani. — A filléregylet választmányi Ülése. A Miskolczi Református Kői Filléregylet február 2 án délután 4 órakor választmányi ülést tartott a ref. felsőbb leányiskola tanácstermé­ben a tisztviselők és tagok élénk részvétele mellett. Kun Kálmánná elnöki megnyitója után dr. Mitrovics Gyula egyleti főjegyző felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét.­­ Ezután Kun Gyula pénztárnok beszámol a január 9 iki fillérbál eredményéről. Eszerint az összes bevétel 5860 K 60 fillér, a tiszta jövedelem 4792 K 01 fillér volt. Kun Kálmánné az egyesület nevében és megbízásából jegyzőkönyvileg is megörökítendő köszönetét fejezi ki azoknak, akik a bál fényes sikerét buzgó közremű­ködésükkel előmozdították: elsősor­ban özv. baji Patay Gyuláné Szath Nagy választék báli és estélyi Kobrák Cipőgyár Vácz Magyar gyártmány! cipőkben, férfi-, női- és gyér­egyedüli lerakata mekcipők nagy választékban Ifj. Klein Testvérek Szabott talpban vésett árak, minden kivitelben él fióküzletében Miskolczon .­ Túlfizetés kizárva Telefon 209. Megay cukrárdája mellett. Telefon 209.

Next