Miskolczi Napló, 1909. február (9. évfolyam, 27-48. szám)
1909-02-04 / 27. szám
IX. évfolyam, Miskolcz, 1909. február 4 Csütörtök. 27. (2215.) szám. POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben: Egész évre 16 kar. Vidékre: Egész évre 20 kor. Fél évre 8 „ Fél évre 10 „ Negyed évre 4 „ || Negyed évre 5 „ Egyes szám ára: 6 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. Főszerkesztő: Dr. HEBRONY JÓZSEF őrefügyfsségi képviselő. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Hunyadi-utca 2-ik szám. Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 315. Telefon 114. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Gy. Schreeker S. Lipót gőzmalmi igazgató úr, a fent írt cím alatt a Miskolczi Napló 1. évi január 1-én megjelent számában cikket tett közzé, amelyben ipartelepek, gyárak létesítésének szükségét fejtegette. A cikk megjelenése óta egy teljes hónap telt el és mindeddig nem akadt senki, aki arra reflektált volna. Pedig vártuk, sőt biztosra vettük, hogy nem is egy, de több válasz fog érkezni. Elvégre Miskolcz ipari és kereskedelmi városi joggal lehetett föltételezni, hogy ipari kérdések fölkeltik a közérdeklődést. Az ilyen kérdések alapos és több oldalról történő megvitatása nem meddő dolog és könnyen vezethet gyakorlati eredményre. Vártuk, hogy hozzászólnak a kérdéshez , vagy helyesük vagy nem. Ha az igazán meglepő és szomorúan jellemzi közviszonyainkat, hogy egyáltalában nem is reflektáltak rá, hanem egyszerűen napirendre tértek fölötte. Ilyen kérdések fölött pedig nem szabad napirendre térni s éppen ezért — miután az arra hivatott tényezők nem tették — magunk térünk vissza a kérdésre. Különösen aktuális ez most, amidőn a pénzintézetek küldik szét a múlt évi zárszámadásaikat és azokból ismét csak az tűnik ki, hogy: „pénzügyi nagyjaink fináncművészete, minden törekvésük és tudásuk abban merül ki, hogy lehetőleg alacsony kamat mellett, mentői több betétet szerezzenek és azokat minél magasabb kamatra elhelyezzék.“ Ebben kulminál helyi pénzügyi kapacitásaink minden fináncművészete. Ezt látjuk a pénzintézetek eddig megjelent mérlegeiből. Ipari kezdeményezéseknek még halvány árnyéka sem fedezhető fel a mérleg bevezetéséül szolgáló igazgatói jelentésekből, ellenben mintegy panaszképpen van említve az, hogy „a kamatláb az év folyamán állandóan hanyatlott.“ Hát az természetes, hogy hanyatlik, amidőn pang az ipar és a kereskedelem, amikor egész gazdasági életünk beteg és a pénzintézetek nem ismernek más közgazdasági tevékenységet, mint jó kamatra — gyakran rosszul — kihelyezni a pénzt. A viszonyok alapos ismerői tisztában vannak azzal, — és abban a cikkben, amelyre e sorok vonatkoznak, utalás is történt rá, — hogy Miskolcz városa rendelkezik mindazon előfeltételekkel, amelyek a gyáripar megteremtéséhez szükségesek. Sőt a gyárak gyümölcsöző fejlődésének biztosítékai is sokkal inkább megvannak itt, mint az ország bármely városában. És mégis azt látjuk, hogy mindenük inkább van gyáripari kezdeményezés és mindenütt inkább alakulnak ipartelepek, mint itt. Mi ennek az oka? Talán az, hogy évekkel ezelőtt balul ütött ki az agyagipar gyár létesítése? Ez nem bizonyít semmit, vagy ha bizonyít, csak azt bizonyítja, hogy annak az alapításnak nem voltak meg a szükséges előfeltételei és már születésekor magában hordta a halálos betegség csíráit. Amikor már a nyersanyag beszerzése költséges, drága és nehézkes, akkor lehetetlen az eredményes működés. Gyáripar létesítésénél a prosperálás minden előfeltételét szigorú számításba kell venni és akkor lehetetlen, hogy ne következzék be a siker. Nézetünk szerint az iparfejlesztés kérdése úgy általános közgazdasági, mint városi szempontból annyira fontos, hogy fölötte egyszerűen napirendre térni nem lehet és nem szabad. A törvényhatósági bizottság mulasztást követ el, ha nem alakít egy iparfejlesztő bizottságot Hol van ennek inkább helye, mint Miskolcon, az ipari és kereskedelmi jellegű városban ? A városi iparfejlesztő bizottság működésétől a vállalkozási szellem felébredését várjuk. A bizottság részben kezdeményezőleg léphetne föl, részben pedig mások által kezdeményezett eszméknek megvalósításánál eredményesen segédkezhetnek. Természetesen, legelsősorban a kereskedelem és ipar hivatott érdekképviseletének, a kereskedelmi és iparkamaráknak lenne a feladata, azoknak a jelszavaknak, amelyek az iparfejlesztésre vonatkozólag jobbról-balról a levegőben repdesnek, szilárdabb formát kölcsönözni, ámde előbb a kamarákat kellene felrázni lethargikus álmukból. Nekünk a közérdek szempontjából az a feladatunk, hogy minden lehető módon az iparfejlesztés szükséges voltára irányítsuk a közfigyelmet és keressük az eszközöket, amelyek az üdvös cél előmozdítását támogatni alkalmasak. Keserves állapotban leledző iparunk újabban a Gyáriparosok Országos Szövetkezetében olyan védőt talált, amelynek működése a legbiztatóbb reményekre nyújt kilátást. Az említett egyesület feladatául tűzte, felrázni a magyar társadalmat mély közönyéből s már eddig is figyelemreméltó eredményeket ért el. A magyar gyáriparnak ma ez a leghatalmasabb szervezete és vezérei között ott látjuk közgazdasági életünk jeleseit. Keresni kellene a módot és alkalmat, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetsége Miskolcz város közgazdasági érdekei iránt intenzívebben érdeklődjék, amire legalkalmasabbnak kínálkozik az a mód, hogy a Szövetség városunkban — mint legutóbb Sopronban — fiókot létesítsen. Ha nem is oldjuk meg ezzel egyszerre az iparfejlesztés nagy és nehéz kérdését, de mindenesetre közelebb jutunk a megoldásához. Minden lépés fontos, amelyet ezen a téren teszünk. És ha csak egy lépést tehetünk is, azt se mulasszuk el. NAPI HÍREK. Tájékoztató. Február 4. Róm. kath. nőegylet fehér estélye a Koronán. Február 6. A m. á. v. üzletvezetőségi tisztviselők műkedvelő körének hangversenynyel egybekötött táncestélye a Koronán. Február 6. A miskolczi könyvnyomdászok kabaréval egybekötött táncvigalma a Horváth-szálló dísztermében. Február 7. A Miskolczi Takarékpénztár évi közgyűlése d. e. 11 órakor. Február 7. Borsodmegyei Takarékpénztár évi közgyűlése d. e. 10 órakor. Február 7. Puszter János felolvasása a felső keresk. iskolában d. u. 5 órakor. Február 13. Ipartestület bálja a Koreáén. Február 13. A vasgyári tiszti kaszinó zártkörű táncestélye. Február 14. Vas- és fémmunkások bálja a Koronán. — Borsodvármegye közigazgatási bizottsága folyó évi február hó 12-én d. e. 10 órakor Miskolczon, a vármegye székházi tanácstermében Kubik Béla főispán elnöklete alatt rendes havi ülést fog tartani. — A filléregylet választmányi Ülése. A Miskolczi Református Kői Filléregylet február 2 án délután 4 órakor választmányi ülést tartott a ref. felsőbb leányiskola tanácstermében a tisztviselők és tagok élénk részvétele mellett. Kun Kálmánná elnöki megnyitója után dr. Mitrovics Gyula egyleti főjegyző felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. Ezután Kun Gyula pénztárnok beszámol a január 9 iki fillérbál eredményéről. Eszerint az összes bevétel 5860 K 60 fillér, a tiszta jövedelem 4792 K 01 fillér volt. Kun Kálmánné az egyesület nevében és megbízásából jegyzőkönyvileg is megörökítendő köszönetét fejezi ki azoknak, akik a bál fényes sikerét buzgó közreműködésükkel előmozdították: elsősorban özv. baji Patay Gyuláné Szath Nagy választék báli és estélyi Kobrák Cipőgyár Vácz Magyar gyártmány! cipőkben, férfi-, női- és gyéregyedüli lerakata mekcipők nagy választékban Ifj. Klein Testvérek Szabott talpban vésett árak, minden kivitelben él fióküzletében Miskolczon . Túlfizetés kizárva Telefon 209. Megay cukrárdája mellett. Telefon 209.