Miskolczi Napló, 1909. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-02 / 49. szám

IX. évfolyam.49. (2237.) szám. Miskolcz, 1909. március 2 Kedd, POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : ■ülyben: Egész évre 16 kor. || Vidékre: Egész évre 20 kor. Fél évre 8 „ | Fél évre 10 „ Negyed évre 4 „ || Negyed évre 5 „ ÜgyM szán ára: 6 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. Felelős szerkesztő HUBERTS JÁNOS. Szerkesztőség,­ Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 316. Kiadóhivatal: Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 114. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Hétfői krónika. Miskolcz, március 1.­­ A roppant feszültség, a­mely a külpolitikát az elmúlt héten uralta, a háborús vesze­delem, amely úgy látszott, hogy már elkerülhetetlen: elmúlt. Nem lesz mozgósítás, nem lesz háború. Azonban tagadha­tatlan, hogy a közönség legszé­lesebb rétegeiben nagy nyugta­lanság észlelhető a mozgósítási előkészületek miatt, amelyről egyet-mást megtudott a közön­ség. A dolog úgy áll, hogy elő­készületek tényleg voltak, komoly előkészületek és megtétettek a szükséges intézkedések arra nézve, hogy az esetleges moz­­gósítás gyorsan és fennakadás nélkül végbemehessen. Azonban időközben bekövet­kezett a békés fordulat. Ma már elmondhatjuk, hogy nagyon közel állottunk a háborúhoz, sőt elkerülhetetlennek mutatkozott a fegyveres mérkőzés kényszerű­sége, de ennek vége. A szerb kérdés elvesztette veszedelmes jellegét és most már békés tárgyalások útján nyer elintézést. Hogy nagy áldozatokat kell hozni a monarchiának, az bizo­nyos és hogy a világ legegyügyűbb, leggyámoltalanabb és legügyet­lenebb politikája volt, amelylyel a dicső külügyminiszter a mo­narchiát ide vezette, az is bi­zonyos. * De nagyobb baj az, hogy váro­sunkban a felvégen a legköze­lebbi­­napokban 400 honvédet fognak elszállásolni 28 napra. Ez valóságos csapás a város ezen részén lakó szegény em­berekre nézve. A város ezen részének lakossága nyolc tized­­részben napszámos ember és gyári munkás, kik mind csa­ládjukkal együtt, egyetlen szo­bában szorulnak össze. Ezeknél a szegény emberek­nél valóságos csapás a katonai beszállásolás és az illetékes kö­röknek sürgősen kellene intéz­kedni, hogy ezen az égető és akut bajon segítve legyen. Forradalmi nász. Irta Sophis Michaelis. Előadták a miskolci Nemzeti Színházban 1909 február 28-án. — A Miskolczi Napló eredeti tárcája. — A nagy francia forradalom hálás téma a színpadi szerzőknek. Szinte felkínálja ez a hatalmas átalakulás a maga izgalmas, tragikus esemé­nyeit és az írók szívesen fordulnak ez anyaghoz, hogy témát merítsenek belőle. Sophus Michaelis dán író, aki a „Forradalmi nász“-t irta új ember. Nem ismertük, legalább itt nem láttunk tőle darabot, de ezzel az alkotásával bebizonyította, hogy mestere a színpadi technikának és a hatáskeltésnek. A „Forradalmi nász“ meséje bi­zarr ötleten épü­l fel. A konvent, a forradalom vértől párolgó levegőjé­ben a rokkoko, a letűnő arisztok­rácia egy képviselőjének szerelme a darab alapeszméje. Szembeállítja a gyáva nemest, aki azon hitben, hogy az idegen hadseregek megvédik im­már a forradalmároktól, visszatér Trionvale váriba, hogy megtartsa nászát gyermekkori arájával és eskü­vője után küzdeni akar a repub­likánusok ellen idegen seregekkel. De rajta törnek a konvent tagjai, megszakítják a nászünnepet és ha­lálra ítélik a Bourbonok jegyében visszatért Ernest des Tressailleszt. Marc Arron alezredes kértére ke­gyelmet kap másnap reggelig, hogy még része legyen a nászéjszakában, melyet azonban élvezni nem tud, mert gyáva gyerkőc, aki sír és jaj­­veszékel, ahelyett, hogy utolsó éj­sza­­káján csókba fullasztaná halálfélel­mét. Megszánja és megutálja meny­asszonya, ki magához kéreti Marc Ar­­ront, hogy mentse meg urát. Megérinti kezével a zord katonát és az rabja lesz a nőnek, aki azzal biztatja, hogy tudja, a mentésnek ára van. Nem is sejti, hogy a mentésért életével kell fizetni a konvent alezredesének, aki ruháját ölti a gyáván szepegő, há­borút soha se látott gyönge arisztok­ratának, aki megszökik az őrség sor­fala között. Ismeri a jelszót, tehát átbocsátják, míg Marc Arron immár Ernest öltözékében vár. Ekkor az­után már Alaine de l’Estoile nem gondol az ár megfizetésére. Csak amikor Marc Arron elhivatja a kon­vent biztosát, elmondja mit tett és visszautasítja annak ajánlatát, hogy kegyelmet eszközöl ki számára, mert példát kell szolgáltatni a köztársaság katonáinak, gyűl Alaine szerelemre a hős iránt, akit halála közeli órá­jáig boldogít. Ez az izgalmas mese úgy van beállítva a forradalmi keretbe, hogy a darab első jelenetétől az utolsóig leköti figyelmünket. Sophus Michaelis a színpadi hatás nagy mesterét, Sardou Viktorient követi és ha nem is mindenben oly tökéletesen, de mindenesetre a jó tanítványra valló hűséggel tudja követni példáját és mintaképét. A cselekmény beállítása, a jelenetezés, a fordulatok és külö­nösen a felvonások befejezései mind a külső hatás felkeltésére vannak alapítva. Az író el is éri e célját, mert a cselekmény egyre izgalma­sabb lesz, mindvégig erősebben köti és nyűgözi le figyelmünket, felkorbá­csolja az idegeket és vannak jele­netek, melyekben olyan hatalmas drámai erő nyilatkozik meg, mely­nek hatása a lelkünkben marad és nem is enged az utolsó szóig alóla szabadulni. Az író az érdekes cselekmény mellett olyan korrajzot ír ad, mely világot vet a nagy forradalom ko­rára, embereire, gondolkodására és eszméire. Az előadás, melyben a „Forra­dalmi nász“ szombaton este színre­­került, általában megfelelt a mű magas értékének, egyes részeiben azonban hiányos volt. A szereplők egy része művészi alakítást nyújtott. Nagy választék báli és estélyi Kobrák Cipőgyár Vácz Magyar gyártmány! cipőkben, férfi-, női- és gyér­egyedüli lerakata mekcipők nagy választékban Ifj. Klein Testvérek Szabott talpban vésett árak, minden kivitelben fióküzletében Miskolczon Túlfizetés kizárva Telefon 209. Megay cukrárdája mellett. Telefon 209. — .................. - -­ Az uj bortörvény. m. Miskolcz, márc. 1. Köteles továbbá a vasút, posta, hajó állomások esetről-esetre azonnal jelentést tenni az ezen területre beérkezett bizonyos mennyiségű bor, mazsolaszőlő, cukor, cukorszörp stb. megér­kezéséről, hogy az kinek, honnan s mikor érkezett; ugyanezen közlekedési vállalatok kötele­sek bármely borvidék elsőfokú hatóságának úgy az állami, vagy törvényhatósági felesketett borellenőrző közegének kívánsá­gokra ezen adatokat azonnal kiszolgáltatni. Megkívánja továbbá, hogy ezen törvénybe ütköző kihágá­sok által sértett érdekkör állandó képviseletére az eddiginél nagyobb jog- és hatáskörrel bár­ellenőrző bizottságok alakíttassanak, mely bizottságnak elnökét s két tagját a földművelésügyi miniszter ne­vezi ki, két tagját pedig a tör­vényhatóság közgyűlése választja. Feljogosítja továbbá a törvény a földmivelésügyi miniszert, hogy akár esetről-esetre, akár állandó megbízással felesketett állami vagy törvényhatósági közege­ket nevezzen ki, kik jogosítva lesznek arra, hogy kellő körül­tekintéssel, feltűnés keltése nél­kül, tapintatosan és óvatosan, mindazon helyiségekben hol borok vannak elraktározva, ren­dőri segítség igénybevételével, vagy anélkül, bármikor beme­hessenek, oda magukkal hiva­talos titoktartás kötelezettsége mellett szakértőket is vihesse­nek, ott szemlét tarthassanak, a nyilvántartást s egyébb üzleti könyveket, számadásokat, okmá­nyokat s levelezéseket stb. titok­tartás mellett átnézhessék s a kihágás alapos gyanúja esetén azokról hiteles kivonatokat ké­szíthessenek, a gyanús italokból pedig mintát vehessenek. Előbbi cikkemben említést tettem a borkészlet nyilvántar­tásáról, mint olyanról, melynek pontos keresztülvitele sok aka­dályokba fog ütközni. A törvény azonban megengedi, hogy tör­vényhatóságoknak indokolt kérel­mére a földmivelésügyi miniszt

Next