Miskolczi Napló, 1909. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-02 / 49. szám

z­ ter ennek vezetése alól az érde­kelteknek felmentést adhat, hogy tehát a törvényhatósági bizottsá­goknak erre idő adássák — mint utólag olvasom — a földművelés­­ügyi miniszter ezen szakasz rendelkezésének hatályát március 1-től június elsejéig felfüg­gesztette. A büntetések is szigoruabbak az eddiginél, miután az 3 havi elzárásig s 1000 korona pénz­­büntetésig terjedhet. Továbbá elkobozandó a hamisított bor s kinek italmérési engedélye van, ezen jog tőle elvonandó s az ítéletek hirlapilag közzéteendők. Végül felemlítem még, hogy „Miskolcs—abanji borvidék“ magában foglalja: Borsod várme­gyét, az egri borvidékbe tartozó hat község kivételével, továbbá Göndör-, Kishont- és Abauj- Tornavármegyék területét kivéve Abaujtornavármegyéből Abauj­­szántó község határát, mely a tokaji borvidékbe tartozik. Ezen a törvényben tehát le volna téve Magyarország borá­szatának jövője. A régihez vi­szonyítva elvitázhatlanul sok üd­vös és célszerű intézkedéseket foglal ez magában, melyek bi­zonynyal a már mindinkább gyérülő hamisítások ellensúlyo­zására fognak szolgálni, de mindaddig míg a borászatból a cukor, különösen a reális bor­kereskedelem érdekében a szesz használata teljesen ki nem lesz küszöbölve, az sok visszaélésekre fog alkalmat adni; de hiszem, hogy annak is el fog jönni az ideje, kiváltképen ha az emberek be­fogják azt látni, hogy különösen sík területeken, fekete talajban, melyeket a teremtő burgonya és kukorica termelésre rendelt, ha ott mindenképen szőlőt akarnak termelni, legfeljebb a korán be­érő csemegeszőlőt, de borszőlőt, mely a mi éghajlati viszonyaink mellett csak igen kivételes évelő­ben érhet ott be annyira, hogy az cukor vagy szesz hozzáadása nélkül élvezhető s eltartható bort adjon, ne ültessenek. A nagy természetben minden növénynek ki van jelölve a maga helye, emberi akarat és erő ezen nem igen változtathat. Kell tehát, hogy az abban foglalt rendelkezések kivitele­s ellenőrzése kötelessége legyen nemcsak minden reális termelő és borkereskedőnek, de kell, hogy a fogyasztó közönség is tudomást szerezzen e törvény létezéséről s annak foganatosítá­sánál mindazon közegeknek, kiknek a törvény ennek ellen­őrzésére jogot ad, saját érdekük­ben is segítségökre legyen, hogy az a bor, mely eredeti tisztasá­gában és mérsékelten használva, úgy a kedélyre, mint az egész­ségre oly jótékony hatással bir s melytől a közönség éppen a hamisítások miatt fordult el annyira, minden család asztalán újból elfoglalja azt a helyet, a mely a multban mindenkor megillette. A Nemzeti Kaszinó napja. Közgyűlés. — Férfiestély. Miskolcz, márc. 1. A miskolczi Nemzeti Kaszinó teg­nap vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését és férfiestélyét. Úgy a közgyűlés, mint az estély a tagok nagy érdeklődése mellett folyt le. A közgyűlés délelőtt 1I és fél órakor tartatott meg a Kaszinó he­lyiségében. Beniczky Aladár cs. és kir. ka­marás, aleltök a közgyűlést meg­nyitván, üdvözli a megjelent tagokat, majd bejelenti, hogy — mint a vá­lasztmány jelentésében arról szó lesz — a tagdíjak felemelése vált szük­ségessé. Bulyovszky Gusztáv, a Kaszinó igazgatója terjesztette elő ezután a gondosan megszerkesztett, terj­edalmes és tartalmas választmányi jelentést Részletesen emlékezik meg a jelen­tés a Kaszinó múlt évi eseményeiről és hosszasabban indokolja meg a választmány azon javaslatát, hogy a Kaszinó helybeli tagjainak tagdíja az eddigi 28 korona helyett 35 ko­ronában, a vidéki tagoké pedig 14 koronában állapíttassék meg. A je­lentés végén meleg hangon paren­­tálja el a kaszinó múlt évi halottait. A tapssal és éljenzéssel fogadott jelentéshez Gálffy Ignác szólt. Ki­fejezést ad az igazgató iránt a ta­gok köszönetének. A tagdíjak fel­emelését nem tartja időszerűnek és célszerűnek, mert ezzel csak hátrál­tatják azt a célt, hogy a Kaszinó az egész intelligenciának találkozó helye legyen. Helyesebbnek tartaná a tagdíjak felemelésének elodázását. Bulyovszky Gusztáv előadja, hogy mindent elkövetnek a tagok szapo­rítására, de a tagdíjak felemelése elkerülhetlen, mert ezt a folyton növekedő kiadások teszik szükségessé. Fischer Lajos felszólalása után, a választmány jelentését tudomásul vették és hozzájárult a közgyűlés a tagdíjak felemeléséhez. Bulyovszky Gusztáv terjesztette elő ezután a számvizsgáló bizottság jelentését, melyet elfogadott a köz­­gyűlés. Fischer Lajos pénztárnok az 1909. évi költségvetésről szóló je­lentést terjeszti elő. Rozsnyay Károly kir. műszaki tanácsos indítványozza, hogy a hely­beliek tagdíja 32 koronában, a vidé­kieké 14 koronában állapíttassék meg és a kártyadíjak 10 százalék­kal felemeltessenek. Bartányi Gyula az indítvány mel­lőzését kéri. A közgyűlés — az indítvány mellőzésével — elfogadta a jelentést Következett az alapszabályok mó­dosítása . Fischer Lajos előadja, hogy több módosítást eszközöltek az alapsza­bályokon. A felemelt tagsági díjak a helybeliek által ezentúl négy rész­letben, a vidékiek által két részlet­ben előre fizettetnek. Továbbá kissebb javadalmazású tisztviselők a vidéki tagsági díjakkal vehetők fel a Kaszinó tagjai közzé. Végül a könyvtárra vonatkozólag történtek szigorúbb intézkedések. A módosításokhoz, illetve az alap­szabályok közé felvett új intézke­désekhez hozzájárult a közgyűlés. Megalakították ezután a Kaszinó tisztikarát a következőképen: Elnök dr. Vay Béla, alelnök Be­niczky Aladár, igazgató Bulyovszky Gusztáv, pénztárnok Fischer Lajos, ügyész dr. Grós Károly, titkár Szom­­bathy László, könyvtárnok Algay Vilmos. Választmány: Bartányi Gyula, Bárczay László, Frohmann Emil, Gencsi Samu dr., Görgey László, Halassy József, gróf Haller József, Hosszú Gyula, Hollaender Gusztáv dr., Horváth Lajos, Huszty Béla, Kubik Béla, Kun Bertalan ifj., Kopa Soma, Lossonczy István, Lázár Miksa, Labóczky Sándor, Lichten­stein József, Majthényi Ádám, Markó László, Meiczer László, Mank Samu, Nagy Péter dr . Pataky Sándor, Pfliegler Ferenc, Radvány István, Rácz György, Schrecker Lipót, Szentpáli István, Tarnay Gyula dr. Számvizsgáló bizottság : Nagy Máté Albert, Siroky Árpád, Sugár Gyula, Pollák Lajos, Beniczky Aladár elnök ezután a közgyűlést berekesztette. Este a Kaszinó termeiben férfi­­estély tartatott, mely minden tekin­tetben fényes és sikerült volt. Az egész est folyamán ovációkban ré­szesítették Beniczky Aladár alelnököt és Bulyovszky Gusztáv igazgatót, akik a Kaszinó felvirágoztatása ér­dekében buzgó tevékenységet fej­tenek ki. Az estély bankettel volt össze­kötve, melyen mintegy 150-en vettek részt. Megjelentek köz- és társadalmi életünk kiválóságai és vezetői nagy számban. A vacsoránál számos felköszöntő hangzott el. Ezek sorozatát Bu­lyovszky Gusztáv nyitotta meg és a Kaszinó diszser­egével tartott be­szédet, amelyben a báró Vay csa­ládról emlékezett meg. Beszédéből közöljük a következőket: báró Vaji család nestora báró Vay Miklós a nagy diplomata és kiváló államférfin, ki 1830-tól 1845 ig Borsodmegye kormányzója volt. E kiváló férfin a sötét idők legyőzetése után Borsod vármegye főispánja s fiatal korától egész haláláig a tiszán- Inneni református egyházkerület fő­­gondnoka volt. A főúri család második nagy tu­dása tagja Báró Vay Lajos volt, az 1848 ik évi nagy események kezde­tén Borsodmegye első alkotmányos főispánja, karddal kezében sietett a haza védelmére, midőn a nemzeti érdek megkívánta, ő vezette a ma­gyarországi első szabad csapatot az úgynevezett borsodi tíz heteseket Svebát alá. Az alkotmány vissza­állítása kezdetekor újra vezérszere­­pet vitt e vármegye közéletében s ő utána jött a mi mélyen tisztelt elnök a másik része azonban a­z igyekezetnél tovább jutni nem tudott. Palágyi Lajos a konvent alezrede­sét Marc Arront játszotta. Nagy mű­vészi kvalitásokat, drámai erőt és mély tanulmányt igényel ez a szerep. Az első estén, a bemutatón, mintha nem találta volna el a helyes han­got, de a második előadáson le­­kü­zdte a premierrel járó természetes elfogódottságot, olyan hatalmas mű­vészi alakítást produkált, mely a legőszintébb hatást váltotta ki. Nagy­stílű, művészi játéka kidomborította azokat a vonásokat, melyek a rideg, zord katonát, majd a szer­­mében meghunyászkodó embert jellemzik. Palágyi művészi alakításának rikító ellentéte volt Gedő Gusztáv játéka, aki a fiatal arisztokrata vőlegényt Ernest de Tressailes-t adta Gedő Gusztáv nem rendelkezik azokkal a művészi eszközökkel, melyek a nehéz szerep ábrázolásához szükségesek s bár az igyekezet és buzgóság meg volt benne, helytelen felfogásban s színezéssel akarta megrajzolni a ha­lésfél­elemben rettegő gyámoltalan vőlegényt és a tévesztett játék hatást kelteni nem tudott. Vécsey Ilona a Leontin szerepé­ben művészi játékot nyújtott. Nem drámai erő, hanem naivitás, kedves­ség, közvetlenség szükségeltetnek e szerephez és a művésznő a legtelje­sebb sikerrel oldotta meg feladatát. Sachner Olga a menyasszonyt Alaine de C’estoil szerepét játszotta Hiány­zott beszédéből a melegség, játéká­ból a közvetlenség és természetesség. Hideg, érzéketlen volt s tisztán hű­lő eszközökkel igyekezett hatni, ahelyett, hogy a szív, a lélek melegebb hangját szólaltatta volna meg. Sikerült estéje volt Stella Gyulának, aki mint Montaolu, a konvent biztosa nagy drámai erővel és művészettel sze­mélyesítetta meg a zord kegyetlen katonát. Igazán művészi alakításokat láttunk két epizódszerepben Doktor Jánostól és Somfár Zsigmodtól. Doktor János, mint Prosper, mély intelligen­­ciájáról és komolyságáról tett bi­zonyságot. Szerepét finoman kidol­gozva és átértve hozta színpadra. Somfár Zsigmond m­ár Jean Lasque káplár jellegzetes alakításban mu­tatta be a konvent egy hű katoná­ját, aki élete megmentőjét is el­hagyja a halálos veszedelemben, ha a köztársaságnak szolgál vele. Nemes páthosszai, természetes han­gon beszélt és játszott. Némedy Mátyás (Davont) kis szerepét ügye­sen játszta. Kissebb szerepekben még Fekete László, Neményi Li­­pót és Hegyesi Nándor ügyeskedtek. A rendezés kifogástalan, a kiállítás stílszerű volt. A nézőtér úgy a szombati, mint a vasárnapi előadáson zsúfolásig meg­telt és a közönség sokat tapsolt a feladatukat betöltő szerep­eknek. Fehér Ödön: MISKOLCZI NAPLÓ Miskolcz, 1909. március 2. A „MISKOLCZI HITELINTÉZET“ részvénytársaság ÁRU-OSZTÁLYA vállalja, termények s áruk bizo­ványbani vételét és eladását és vásárol fix számlára is. — Előleg és hitelügy­leteknél legkedvezőbb feltételeket nyújtja. Ez üzletágban is főtörekvésünk, megbízható és lelkiismeretes kiszolgálás által, ügyfeleink bizalmát kiérdemelni és meg­tartani. MISKOLCI! HITELINTÉZET. 1.

Next