Miskolczi Napló, 1909. március (9. évfolyam, 49-73. szám)
1909-03-02 / 49. szám
z ter ennek vezetése alól az érdekelteknek felmentést adhat, hogy tehát a törvényhatósági bizottságoknak erre idő adássák — mint utólag olvasom — a földművelésügyi miniszter ezen szakasz rendelkezésének hatályát március 1-től június elsejéig felfüggesztette. A büntetések is szigoruabbak az eddiginél, miután az 3 havi elzárásig s 1000 korona pénzbüntetésig terjedhet. Továbbá elkobozandó a hamisított bor s kinek italmérési engedélye van, ezen jog tőle elvonandó s az ítéletek hirlapilag közzéteendők. Végül felemlítem még, hogy „Miskolcs—abanji borvidék“ magában foglalja: Borsod vármegyét, az egri borvidékbe tartozó hat község kivételével, továbbá Göndör-, Kishont- és Abauj- Tornavármegyék területét kivéve Abaujtornavármegyéből Abaujszántó község határát, mely a tokaji borvidékbe tartozik. Ezen a törvényben tehát le volna téve Magyarország borászatának jövője. A régihez viszonyítva elvitázhatlanul sok üdvös és célszerű intézkedéseket foglal ez magában, melyek bizonynyal a már mindinkább gyérülő hamisítások ellensúlyozására fognak szolgálni, de mindaddig míg a borászatból a cukor, különösen a reális borkereskedelem érdekében a szesz használata teljesen ki nem lesz küszöbölve, az sok visszaélésekre fog alkalmat adni; de hiszem, hogy annak is el fog jönni az ideje, kiváltképen ha az emberek befogják azt látni, hogy különösen sík területeken, fekete talajban, melyeket a teremtő burgonya és kukorica termelésre rendelt, ha ott mindenképen szőlőt akarnak termelni, legfeljebb a korán beérő csemegeszőlőt, de borszőlőt, mely a mi éghajlati viszonyaink mellett csak igen kivételes évelőben érhet ott be annyira, hogy az cukor vagy szesz hozzáadása nélkül élvezhető s eltartható bort adjon, ne ültessenek. A nagy természetben minden növénynek ki van jelölve a maga helye, emberi akarat és erő ezen nem igen változtathat. Kell tehát, hogy az abban foglalt rendelkezések kiviteles ellenőrzése kötelessége legyen nemcsak minden reális termelő és borkereskedőnek, de kell, hogy a fogyasztó közönség is tudomást szerezzen e törvény létezéséről s annak foganatosításánál mindazon közegeknek, kiknek a törvény ennek ellenőrzésére jogot ad, saját érdekükben is segítségökre legyen, hogy az a bor, mely eredeti tisztaságában és mérsékelten használva, úgy a kedélyre, mint az egészségre oly jótékony hatással bir s melytől a közönség éppen a hamisítások miatt fordult el annyira, minden család asztalán újból elfoglalja azt a helyet, a mely a multban mindenkor megillette. A Nemzeti Kaszinó napja. Közgyűlés. — Férfiestély. Miskolcz, márc. 1. A miskolczi Nemzeti Kaszinó tegnap vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését és férfiestélyét. Úgy a közgyűlés, mint az estély a tagok nagy érdeklődése mellett folyt le. A közgyűlés délelőtt 1I és fél órakor tartatott meg a Kaszinó helyiségében. Beniczky Aladár cs. és kir. kamarás, aleltök a közgyűlést megnyitván, üdvözli a megjelent tagokat, majd bejelenti, hogy — mint a választmány jelentésében arról szó lesz — a tagdíjak felemelése vált szükségessé. Bulyovszky Gusztáv, a Kaszinó igazgatója terjesztette elő ezután a gondosan megszerkesztett, terjedalmes és tartalmas választmányi jelentést Részletesen emlékezik meg a jelentés a Kaszinó múlt évi eseményeiről és hosszasabban indokolja meg a választmány azon javaslatát, hogy a Kaszinó helybeli tagjainak tagdíja az eddigi 28 korona helyett 35 koronában, a vidéki tagoké pedig 14 koronában állapíttassék meg. A jelentés végén meleg hangon parentálja el a kaszinó múlt évi halottait. A tapssal és éljenzéssel fogadott jelentéshez Gálffy Ignác szólt. Kifejezést ad az igazgató iránt a tagok köszönetének. A tagdíjak felemelését nem tartja időszerűnek és célszerűnek, mert ezzel csak hátráltatják azt a célt, hogy a Kaszinó az egész intelligenciának találkozó helye legyen. Helyesebbnek tartaná a tagdíjak felemelésének elodázását. Bulyovszky Gusztáv előadja, hogy mindent elkövetnek a tagok szaporítására, de a tagdíjak felemelése elkerülhetlen, mert ezt a folyton növekedő kiadások teszik szükségessé. Fischer Lajos felszólalása után, a választmány jelentését tudomásul vették és hozzájárult a közgyűlés a tagdíjak felemeléséhez. Bulyovszky Gusztáv terjesztette elő ezután a számvizsgáló bizottság jelentését, melyet elfogadott a közgyűlés. Fischer Lajos pénztárnok az 1909. évi költségvetésről szóló jelentést terjeszti elő. Rozsnyay Károly kir. műszaki tanácsos indítványozza, hogy a helybeliek tagdíja 32 koronában, a vidékieké 14 koronában állapíttassék meg és a kártyadíjak 10 százalékkal felemeltessenek. Bartányi Gyula az indítvány mellőzését kéri. A közgyűlés — az indítvány mellőzésével — elfogadta a jelentést Következett az alapszabályok módosítása . Fischer Lajos előadja, hogy több módosítást eszközöltek az alapszabályokon. A felemelt tagsági díjak a helybeliek által ezentúl négy részletben, a vidékiek által két részletben előre fizettetnek. Továbbá kissebb javadalmazású tisztviselők a vidéki tagsági díjakkal vehetők fel a Kaszinó tagjai közzé. Végül a könyvtárra vonatkozólag történtek szigorúbb intézkedések. A módosításokhoz, illetve az alapszabályok közé felvett új intézkedésekhez hozzájárult a közgyűlés. Megalakították ezután a Kaszinó tisztikarát a következőképen: Elnök dr. Vay Béla, alelnök Beniczky Aladár, igazgató Bulyovszky Gusztáv, pénztárnok Fischer Lajos, ügyész dr. Grós Károly, titkár Szombathy László, könyvtárnok Algay Vilmos. Választmány: Bartányi Gyula, Bárczay László, Frohmann Emil, Gencsi Samu dr., Görgey László, Halassy József, gróf Haller József, Hosszú Gyula, Hollaender Gusztáv dr., Horváth Lajos, Huszty Béla, Kubik Béla, Kun Bertalan ifj., Kopa Soma, Lossonczy István, Lázár Miksa, Labóczky Sándor, Lichtenstein József, Majthényi Ádám, Markó László, Meiczer László, Mank Samu, Nagy Péter dr . Pataky Sándor, Pfliegler Ferenc, Radvány István, Rácz György, Schrecker Lipót, Szentpáli István, Tarnay Gyula dr. Számvizsgáló bizottság : Nagy Máté Albert, Siroky Árpád, Sugár Gyula, Pollák Lajos, Beniczky Aladár elnök ezután a közgyűlést berekesztette. Este a Kaszinó termeiben férfiestély tartatott, mely minden tekintetben fényes és sikerült volt. Az egész est folyamán ovációkban részesítették Beniczky Aladár alelnököt és Bulyovszky Gusztáv igazgatót, akik a Kaszinó felvirágoztatása érdekében buzgó tevékenységet fejtenek ki. Az estély bankettel volt összekötve, melyen mintegy 150-en vettek részt. Megjelentek köz- és társadalmi életünk kiválóságai és vezetői nagy számban. A vacsoránál számos felköszöntő hangzott el. Ezek sorozatát Bulyovszky Gusztáv nyitotta meg és a Kaszinó diszseregével tartott beszédet, amelyben a báró Vay családról emlékezett meg. Beszédéből közöljük a következőket: báró Vaji család nestora báró Vay Miklós a nagy diplomata és kiváló államférfin, ki 1830-tól 1845 ig Borsodmegye kormányzója volt. E kiváló férfin a sötét idők legyőzetése után Borsod vármegye főispánja s fiatal korától egész haláláig a tiszán- Inneni református egyházkerület főgondnoka volt. A főúri család második nagy tudása tagja Báró Vay Lajos volt, az 1848 ik évi nagy események kezdetén Borsodmegye első alkotmányos főispánja, karddal kezében sietett a haza védelmére, midőn a nemzeti érdek megkívánta, ő vezette a magyarországi első szabad csapatot az úgynevezett borsodi tíz heteseket Svebát alá. Az alkotmány visszaállítása kezdetekor újra vezérszerepet vitt e vármegye közéletében s ő utána jött a mi mélyen tisztelt elnök a másik része azonban az igyekezetnél tovább jutni nem tudott. Palágyi Lajos a konvent alezredesét Marc Arront játszotta. Nagy művészi kvalitásokat, drámai erőt és mély tanulmányt igényel ez a szerep. Az első estén, a bemutatón, mintha nem találta volna el a helyes hangot, de a második előadáson leküzdte a premierrel járó természetes elfogódottságot, olyan hatalmas művészi alakítást produkált, mely a legőszintébb hatást váltotta ki. Nagystílű, művészi játéka kidomborította azokat a vonásokat, melyek a rideg, zord katonát, majd a szermében meghunyászkodó embert jellemzik. Palágyi művészi alakításának rikító ellentéte volt Gedő Gusztáv játéka, aki a fiatal arisztokrata vőlegényt Ernest de Tressailes-t adta Gedő Gusztáv nem rendelkezik azokkal a művészi eszközökkel, melyek a nehéz szerep ábrázolásához szükségesek s bár az igyekezet és buzgóság meg volt benne, helytelen felfogásban s színezéssel akarta megrajzolni a halésfélelemben rettegő gyámoltalan vőlegényt és a tévesztett játék hatást kelteni nem tudott. Vécsey Ilona a Leontin szerepében művészi játékot nyújtott. Nem drámai erő, hanem naivitás, kedvesség, közvetlenség szükségeltetnek e szerephez és a művésznő a legteljesebb sikerrel oldotta meg feladatát. Sachner Olga a menyasszonyt Alaine de C’estoil szerepét játszotta Hiányzott beszédéből a melegség, játékából a közvetlenség és természetesség. Hideg, érzéketlen volt s tisztán hűlő eszközökkel igyekezett hatni, ahelyett, hogy a szív, a lélek melegebb hangját szólaltatta volna meg. Sikerült estéje volt Stella Gyulának, aki mint Montaolu, a konvent biztosa nagy drámai erővel és művészettel személyesítetta meg a zord kegyetlen katonát. Igazán művészi alakításokat láttunk két epizódszerepben Doktor Jánostól és Somfár Zsigmodtól. Doktor János, mint Prosper, mély intelligenciájáról és komolyságáról tett bizonyságot. Szerepét finoman kidolgozva és átértve hozta színpadra. Somfár Zsigmond már Jean Lasque káplár jellegzetes alakításban mutatta be a konvent egy hű katonáját, aki élete megmentőjét is elhagyja a halálos veszedelemben, ha a köztársaságnak szolgál vele. Nemes páthosszai, természetes hangon beszélt és játszott. Némedy Mátyás (Davont) kis szerepét ügyesen játszta. Kissebb szerepekben még Fekete László, Neményi Lipót és Hegyesi Nándor ügyeskedtek. A rendezés kifogástalan, a kiállítás stílszerű volt. A nézőtér úgy a szombati, mint a vasárnapi előadáson zsúfolásig megtelt és a közönség sokat tapsolt a feladatukat betöltő szerepeknek. Fehér Ödön: MISKOLCZI NAPLÓ Miskolcz, 1909. március 2. A „MISKOLCZI HITELINTÉZET“ részvénytársaság ÁRU-OSZTÁLYA vállalja, termények s áruk bizoványbani vételét és eladását és vásárol fix számlára is. — Előleg és hitelügyleteknél legkedvezőbb feltételeket nyújtja. Ez üzletágban is főtörekvésünk, megbízható és lelkiismeretes kiszolgálás által, ügyfeleink bizalmát kiérdemelni és megtartani. MISKOLCI! HITELINTÉZET. 1.