Miskolczi Napló, 1909. július (9. évfolyam, 147-172. szám)
1909-07-02 / 147. szám
IX. évfolyamfc Miskolcz, 1909. julius 2. Péntek. 147. (2335.) szám. -t,'. '/ ( MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELCFXXSTéSl A'&AK : **ljrlíMi! Égés? évrs'3 **r. vidékre: Egén évre 20 km P. Fél évrte 8 „ Fél évre 10 „ ! Negyes évre 4 „ fisgysé évrs 5 „ és»** *ré» Ara: 6 SUér. — Kapható Blinde» hirlapel árusítónál. Feleld a szerkesztő a CUBEUTH JÁNOS, Sterki tsatörés : Hunyadi-utca 2-ik szám, Telefon 316. Kiadóhivatal: Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 114. SzerkentMcájbea , elSBiellMk, h lap szellemi clezztt illető kőeseményei, hirdessek és felszórlések « kiadóhivatalhoz intézendők. Nagy események előtt Parlamenten kívüli kormány a láthatáron. A képviselőházat hétfőre összehívják. Miskolcz, július 1. xg, Lukács László mint homo regius lehetetlenséget kívánt a függetlenségi párttól. A legenyhébb kifejezés az, hogy: lehetetlenséget Mert arra, amit Lukács kivánt, egészen más szó illenék. És mert a függetlenségi párt a lehetetlen követelést visszautasította, következik a fenyegetés. A fenyegetés abból áll, hogy parlamenten kívüli kormányt fognak kinevezni és felborítanak mindent. Vagyis, amint tegnap megmondottuk: miután a diófa nem akar aszaltszilvát teremni, ennélfogva a kertész nekiáll a fejszével a fának, hogy kivágja. A helyzet mindenesetre nagyon komoly és az bizonyos, hogy nagy események és megrázkódások előtt állunk. Nagyon csábít az alkalom, hogy visszapillantva a válság kitörése óta lefolyt időre, keressük az okokat, amelyek a mai helyzetet létrehozták; rámutassunk az el-követett hibákra, felsoroljuk mindj azt, amit a függetlenségi párt egyes vezetői, illetve befolyásosabb emberei, részben jóhiszeműleg, részben hatalmi vágytól vezetve és attól elvakulva, a párt egysége ellen elkövettek, azon-ban az idők ma sokkal komolyabbak, semhogy rekriminációkkel foglalkozhatnánk. Azt hiszi, szük, hogy lesz erre még bőven idő. A függetlenségi és 48-as párt tegnap délután tartott értekezletén véglegesen döntött Lukács Lászlónak, mint homo regiusnak kibontakozási ajánlata fölött. A határozat egyhangú volt és elutasító. Konstatálnunk kell, hogy dacára az egyhangúlag hozott határozatnak, tagadhatatlan tény, hogy a függetlenségi és 48-as pártban két árnyalat van. A két árnyalat közül a tegnapi értekezleten egyik részről sem történt felszólalás és így elkerültetett tegnap a pártszakadás. De sajnos, dacára az egyhangúlag hozott határozatnak, a párt mégsem egységes. Ezt nem látni vakság és elhallgatni az igazságmegtagadása lenne. És a baj ott van, hogy ezt nemcsak nálunk itthon, hanem Bécsben is tudják. Csakis ez magyarázhatja meg azt, hogy oly vakmerő, lealázó és a legnagyobb mértékben sértő ajánlattal mertek jönni, mint amilyen Lukács Lászlóé. A kérdés már most az, hogy mi fog most történni? Bizonyosat senki sem tudhat és a legbeavatottabbak is azt mondják: mi nem tudunk semmit. Azonban a helyzet ismerete mellett aligha tévedünk, ha a legközelebbi napok eseményeinek alakulását következőkben látjuk. Lukács László homo regía, Bécsben jelentést fog tenni mai napon a királynak, hogy propozícióit a függetlenségi párt egyhangúlag visszautasította. Erre vagy az történik, hogy a király más prepozíciókkal fogja a homo regiust megbízni, ami azonban nem valószínű, vagy az történik, hogy a király mindjárt kabinetalakítással bissa meg Lukács Lászlót s egyszersmind a Házat elnapolja. Mindez rövid napok kérdése. Sőt vannak bizonyos külső okok, amelyek alighanem siettetni fogják a király döntő elhatárolását és úgy lehet, hogy már ma, vagy holnap meg less az uj kormány. A külső okok, melyek a helyzetet mozgatják a következők: A jelenlegi kormányban ülő miniszterek, nevezetesen pedig Kossuth Ferenc és gróf Apponyi Albert kijelentették, hogy semmi körülmények között sem hajlandók ellenjegyezni egy olyan királyi kéziratot mely a Házat elnapolja. A Házat elnapoló királyi kézirat ellenjegyzését tehát már az új kormánynak kell eszközölni. Ez az egyik ok, amely sietteti a döntést. A másik pedig a következő: A horvát képviselők ma, csütörtökön délelőtt adták át Justh Gyula képviselőházi elnöknek azon kérvényt, amelyben a házszabályok értelmében a képviselőház összehívását kívánják. Igen jó forrásból tudjuk azt, hogy Justh Gyula folyó hó 5-re, hétfőre összehívja a képviselőházat. Már most közel fekszik az a feltevés, hogy Bécsben számítanak arra, hogy ha a képviselő Borsod vármegye története. Első kötet : A vármegye általános története az őskortól a szatmári békéig. Irta : Dr. Borovszky Samu akad. t. tag. Árad K. A „Miskolczi Napló“ eredeti tárcája. Ismerteti: Földváry Mihály. II. A II. Ulászló gyenge kormánya következtében támadt ama mozgalomban, hogy a trónra magyar ember választassák, vármegyénk is kivette a maga részét. Az 1505. évi rákosi országgyűlésen Borsod megyét Koltai Gyulafi Ferenc és Recski István képviselték. A Dózsa féle lázadás megyénkben nagyobb hullámokat nem vert, de az 1514 iki országgyűlés rémes bo Stuját, a jobbágyság megérezte itt is. Földhöz kötött rabszolgákká lettek, így tartott e törvény 1547 -ig, amikor a jobbágyokat felszabadították. Mindezek dacára az úri osztály ilyetén zsarnoksága folytán a jobbágyság elkeseredett s ezen körülmény nagyban hozzájárult az 1526-iki mohácsi vészhez, amidőn a nemzet elbukott. A mohácsi ütközetben Tömöri mellett, (ki itt földesur is volt) megyénkből szintén számosan vettek részt. Az ezt köv .ő szomorú napokban megyénk is meghozta a tőle telhető áldozatot, hogy a nemzetet a végromlástól megmenthessék . . . A Ferdinánd és Szapolyai között folyt harcokban vármegyénk is fontos szerepet vitt. János király Lengyelországba menetelekor ismerkedett meg a sajóládi tudós baráttal, Utjeszenics Györgygyel, kinek szereplése a történelemből ismeretes, s mint tudjuk egész a biborcokságig emelkedett. Ezidőtájt lett Borsodmegyének hatalmas földesura, főispánja Balassa Zsigmond, ki egy negyedszázadig korlátlan ura vola megyénknek. A két király küzdelmei mellett hatalmasan előtérbe nyomni az önérdek s mindenfelé az aljas birtokszerzés, az erőszak uralkodik. Egymásután pusztulnak el a szellemi központok, a monostorok, klastromok s jutnak birtokába a kapzsi uraknak. És még nem volt elég, hanem a török előnyomulás mindinkább fenyegetőbbé, veszélyessé vált. Ezen török előnyomulás nyomása alatt hazánkba sok oláh költözik be. Borsod vármegyére is jut belőlük. A keresztesvitézek egykori birtokán, Keresztesen , oláh jobbágyok telepednek le, akik azonban mihamar megmagyarosodnak s kiknek vajdáit már magyar nyelven Fekete Miklósnak, Deák Jánosnak és Bori Miklósnak nevezik s a XV. században a bevándorlásnak még az emléke is kihal. Résztvettek megyénk nemesei a Hunyadiak törökországi hadjáratában is. Buda elestével, amikor a török ott magát befészkelte, a budai bada Borsod vármegyéhez, de különösen Miskolcz városához több felszólitást intézett, hogy hódoljon meg s követeit küldje el Budára, kikkel az adóra nézve megállapodhasson. Miskolcz városa úgy látszik rá sem hederitett. Két évig nógatta őket Mehmed basa, mig végre türelme elfogyván, 1544. aug. havában mintegy 8000 emberből álló sereggel Rákos mezejére szállott s megindult Miskolcz város ellen s mint a jó Tinódi énekli : „Bull, fenyegető Miskolcznak városát, Ő mind felrabolá jó rész tartományát. BENEDEK ADOLF ÉS TÁRSA női fatöltőleáruháza összes farmaiban a nyári idény alatt ismét eladásra kérői: 500 drb Suszter köppenye w v®szön süsster all 500 ., vászon és nyár! kosztása. '"fű®