Miskolczi Napló, 1909. július (9. évfolyam, 147-172. szám)

1909-07-02 / 147. szám

IX. évfolyamfc Miskolcz, 1909. julius 2. Péntek. 147. (2335.) szám. -t,'. '/ ( MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELCFXXSTéSl A'&AK : **ljrlíMi! Égés? évrs'3 **r. vidékre: Egén évre 20 km P. Fél évrte 8 „ Fél évre 10 „ ! Negyes évre 4 „ fisgysé évrs 5 „ és»** *ré» Ara: 6 SUér. — Kapható Blinde» hirlapel árusítónál. Feleld a szerkesztő a CUBEUTH JÁNOS, Sterki tsatörés : Hunyadi-utca 2-ik szám­, Telefon 316. Kiadóhivatal: Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 114. SzerkentMcájbea , elSBiellMk­, h lap szellemi clezztt illető kőesem­ényei, hirdessek és felszórlések « kiadóhivatalhoz intéz­endők. Nagy események előtt Parlamenten kívüli kormány a láthatáron. A képviselőházat hétfőre össze­hívják. Miskolcz, július 1. xg, Lukács László mint homo regius lehetetlenséget kívánt a függetlenségi párttól. A legeny­hébb kifejezés az, hogy: lehe­tetlenséget Mert arra, amit Lukács kivánt, egészen más szó illenék. És mert a függetlenségi párt a lehetetlen követelést vissza­utasította, következik a fenyegetés. A fenyegetés abból áll, hogy parlamenten kívüli kormányt fognak kinevezni és felborítanak mindent. Vagyis, amint tegnap megmondottuk: miután a diófa nem akar aszaltszilvát teremni, ennélfogva a kertész nekiáll a fejszével a fának, hogy kivágja. A helyzet mindenesetre na­gyon komoly és az bizonyos, hogy nagy események és meg­­rázkódások előtt állunk. Nagyon csábít az alkalom, hogy vissza­pillantva a válság kitörése óta lefolyt időre, keressük az oko­kat, amelyek a mai helyzetet létrehozták; rámutassunk az el-­­követett hibákra, felsoroljuk mind­­j azt, amit a függetlenségi párt egyes vezetői, illetve befolyáso­sabb emberei, részben jóhisze­­műleg, részben hatalmi vágytól vezetve és attól elvakulva, a párt egysége ellen elkövettek, azon-­­ban az idők ma sokkal komo­­­lyabbak, semhogy rekriminációk­­­­kel foglalkozhatnánk. Azt hiszi, szük, hogy lesz erre még bőven idő. A függetlenségi és 48-as párt tegnap délután tartott értekez­letén véglegesen döntött Lukács Lászlónak, mint homo regius­­nak kibontakozási ajánlata fölött. A határozat egyhangú volt és elutasító. Konstatálnunk kell, hogy dacára az egyhangúlag hozott határozatnak, tagadhatat­lan tény, hogy a függetlenségi és 48-as pártban két árnyalat van. A két árnyalat közül a tegnapi értekezleten egyik rész­ről sem történt felszólalás és így elkerültetett tegnap a párt­szakadás. De sajnos, dacára az­­ egyhangúlag hozott határozatnak, a párt még­sem egységes. Ezt nem látni vakság és elhallgatni az igazság­­megtagadása lenne. És a baj ott van, hogy ezt nemcsak nálunk itthon, hanem Bécsben is tudják. Csakis ez magyarázhatja meg azt, hogy oly vakmerő, lealázó és a leg­nagyobb mértékben sértő aján­lattal mertek jönni, mint ami­lyen Lukács Lászlóé. A kérdés már most az, hogy mi fog most történni? Bizonyosat senki sem tudhat és a legbeavatottabbak is azt mondják: mi nem tudunk sem­mit. Azonban a helyzet ismerete mellett aligha tévedünk, ha a legközelebbi napok eseményeinek alakulását következőkben látjuk. Lukács László homo regía, Bécsben jelentést fog tenni mai napon a királynak, hogy pro­pozícióit a függetlenségi párt egyhangúlag visszautasította. Erre vagy az történik, hogy a király más prepozíciókkal fogja a homo regiust megbízni, ami azonban nem valószínű, vagy az történik, hogy a király mindjárt kabinet­­alakítással bissa meg Lukács Lászlót s egyszersmind a Házat elnapolja. Mindez rövid napok kérdése. Sőt vannak bizonyos külső okok, amelyek alighanem siettetni­­ fogják a király döntő elhatá­­rolását és úgy lehet, hogy már ma, vagy holnap meg less az uj kormány. A külső okok, melyek a hely­zetet mozgatják a következők: A jelenlegi kormányban ülő miniszterek, nevezetesen pedig Kossuth Ferenc és gróf Apponyi Albert kijelentették, hogy semmi körülmények között sem haj­landók ellenjegyezni egy olyan királyi kéziratot mely a Házat elnapolja. A Házat elnapoló királyi kézirat ellenjegyzését te­hát már az új kormánynak kell eszközölni. Ez az egyik ok, amely sietteti a döntést. A másik pedig a következő: A horvát képviselők ma, csü­törtökön délelőtt adták át Justh Gyula képviselőházi elnöknek azon kérvényt, amelyben a házszabályok értelmében a kép­­viselőház összehívását kíván­ják. Igen jó forrásból tudjuk azt, hogy Justh Gyula folyó hó 5-re, hétfőre összehívja a képviselő­­házat. Már most közel fekszik az a feltevés, hogy Bécsben számíta­nak arra, hogy ha a képviselő­ Borsod vármegye története. Első kötet : A vármegye általános története az őskortól a szatmári békéig. Irta : Dr. Borovszky Samu akad. t. tag. Ára­d K. A „Miskolczi Napló“ eredeti tárcája. Ismerteti: Földváry Mihály. II. A II. Ulászló gyenge kormánya következtében támadt ama mozga­lomban, hogy a trónra magyar em­ber választassák, vármegyénk­ is ki­vette a maga részét. Az 1505. évi rákosi országgyűlésen Borsod megyét Koltai Gyulafi Ferenc és Recski István képviselték. A Dózsa féle lázadás megyénkben nagyobb hullámokat nem vert, de az 1514 iki országgyűlés rémes bo­ Stuját, a jobbágyság megérezte itt is. Földhöz kötött rabszolgákká let­tek, így tartott e törvény 1547 -ig, amikor a jobbágyokat felszabadítot­ták. Mindezek dacára az úri osz­tály ilyetén zsarnoksága folytán a jobbágyság elkeseredett s ezen kö­rülmény nagyban hozzájárult az 1526-iki mohácsi vészhez, amidőn a nemzet elbukott. A mohácsi ü­tkö­zetben Tömöri mellett, (ki itt föl­­desur is volt) megyénkből szintén számosan vettek részt. Az ezt köv­ .ő szomorú napokban megyénk is meg­hozta a tőle telhető áldozatot, hogy a nemzetet a végromlástól megment­hessék . . . A Ferdinánd és Szapolyai között folyt harcokban vármegyénk is fon­tos szerepet vitt. János király Len­gyelországba menetelekor ismerke­dett meg a sajóládi tudós baráttal, Utjeszenics Györgygyel, kinek sze­replése a történelemből ismeretes, s mint tudjuk egész a biborcokságig emelkedett. Ezidőtájt lett Borsodmegyének ha­talmas földesura, főispánja Balassa Zsigmond, ki egy negyedszázadig korlátlan ura vola megyénknek. A két király küzdelmei mellett hatalmasan előtérbe nyomni az ön­érdek s mindenfelé az aljas birtok­szerzés, az erőszak uralkodik. Egy­másután pusztulnak el a szellemi központok, a monostorok, klastromok s jutnak birtokába a kapzsi urak­nak. És még nem volt elég, hanem a török előnyomulás mindinkább fenyegetőbbé, veszélyessé vált. Ezen török előnyomulás nyomása alatt hazánkba sok oláh költözik be. Borsod vármegyére is jut belőlük. A keresztesvitézek egykori birto­kán, Keresztesen , oláh jobbágyok telepednek le, akik azonban miha­mar megmagyarosodnak s kiknek vajdáit már magyar nyelven Fekete Miklósnak, Deák Jánosnak és Bori Miklósnak nevezik s a XV. század­ban a bevándorlásnak még az emléke is kihal. Résztvettek megyénk nemesei a Hunyadiak törökországi hadjáratá­ban is. Buda elestével, amikor a török ott magát befészkelte, a budai bada Borsod vármegyéhez, de különösen Miskolcz városához több felszólitást intézett, hogy hódoljon meg s köve­teit küldje el Budára, kikkel az adóra nézve megállapodhasson. Mis­­kolcz városa úgy látszik rá sem he­­deritett. Két évig nógatta őket Mehmed basa, mig végre türelme elfogyván, 1544. aug. havában mint­egy 8000 emberből álló sereggel Rákos mezejére szállott s megindult Miskolcz város ellen s mint a jó Tinódi énekli : „Bull, fenyegető Miskolcznak városát, Ő mind felrabolá jó rész tartományát.­ ­ BENEDEK ADOLF ÉS TÁRSA női fatöltőleáruháza összes farm­aiban a nyári idény alatt ismét eladásra kérői: 500 drb Suszter köppeny­e w v®szön süsster all 500 ., vászon és nyár! kosztása. '"fű®

Next