Miskolczi Napló, 1909. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1909-10-09 / 230. szám

Miskolcz, 1909. Október 9. Szombat 230 (2418.) szám, IX. évfolyam. MISKOLCZ NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Szerkesztőség : Kiadóhivatal . Helyben : Egész évre 16 kor. Fél évre 8 „ Negyed évre 4 Vidékre : Egész évre 20 kor. Fél évre 10 „ Negyed évre 5 Egyes szá­n ára 6 fillér. — Kapható minden hírlapelárusítónál. Felelős szerkesztő : HUBERTH JÁNOS. Hunyadi-utca 2-ik szám. Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 315. Telefon 114.­­ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez; előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Újabb halasztás. Miskolcz, október 8. = Amikor az ember már kezdi hinni, hogy no, most már mégis csak eldől valamerre ez a züllésbe fulladó végtelen, keserves válság, akkor egyszerre hirtelen felbukkan a sülyesztőből egy „új fordulat“, amely a várva­­várt döntést ismét bizonytalan időre eltolja. A legújabb fordulat elnevezése „tárgyalási minisztérium“. Igazán, csakis tervszerűen megállapított elposványosítási taktika mellett lehet ilyen cso­dabogarat felfedezni. Bécsben megállapodtak abban, hogy a magyar válságot elhúz­zák ,az emberi kor legvégső határáig . Ezt már hetekkel ez­előtt világosan lehetett látni, de azért idehaza nem vették észre és minden utóbbi halasztási tak­tikába jóhiszeműen belementek. Most, amikor már a magyar politika intézői is kezdik belátni, hogy Bécsben nem akarnak egyebet, mint a válságot a vég­telenségig elhúzni, meghozták azt a bizonyos határozatot, hogy a képviselőházat nem napolják el, de politikával nem szabad foglalkozni,­­ de csak kilenc napig. Kilenc nap múlva jönné­nek aztán a magyar képviselő­ház döntő politikai határozatai. Nohát Bécsnek erre az esetre is megvan már a halasztási módszere, úgy hívják: tárgyalási minisztérium. Ennek a tárgyalási miniszté­riumnak egyáltalán nem a tár­gyalás képezné feladatát, hanem az elhúzás, az elposványosítás. Már­pedig az elhúzásból ép­pen elég volt. Az ország érdeke az, hogy — jobbra, vagy balra, de döntsenek már végre. évi költségvetés megállapítása. A közgyűlésről dr. Szentpáli István polgármester alábbi meg­hívót bocsátotta ki: „Miskolcz thjf. város törvényható­sági bizottsága folyó évi október dé­lk­én délután 3 órakor a város­háza nagytermében rendes havi köz­gyűlést tart, melynek tárgya : a házi pénztári költségvetés, továbbá a kö­vezetvám, laktanya, szegényápolda, tiszti nyugdíj, ipardíj, szépítés­ és kisajátítási alap pénztárak 1910. évi költségvetésének megállapítása. Ezen közgyűlésre a törvényhatósági bizott­ság t. tagjait, valamint a közönséget tisztelettel meghívom. Miskolcz, 1909 október hó 7-én. — Dr. Szentpáli István, polgármester.“ A zsolczai hősök emléktímnapja. Elmondotta a zsolczai honvédemléknél ok­tóber 6-án dr. Jármy József ref. fő­­gimnáziumi tanár. — A „Miskolczi Napló“ eredeti tárcája. — Kedves Tanuló If­juság ! Az aradi vértanuk emlékünnepén a zsolczai hősök emlékéhez hozott kegyeletünk. Igen, mert amiért vértanúhalált halt ott Aradon az a Tizenhárom, ugyan­azért haltak itt pár hónappal előbb hősi halált dicső honvédeink , a magyar nemzeti szabadságért ! Kedves Tanuló Ifjúság ! A mi a virág az ágnak, a mi a szárny, a madárnak, ugyanaz a nemzetek éle­tében a szabadság. Egyfelől disz és ékesség, másfelől­­a létfenntartás egyik leghathatósabb tényezője és eszköze. Tépd le a virágot az ágról, f­elvetted az ékességét ; vágd el a madárnak a szárnyát, — elvetted az életét. Ez a képe a mi nemzeti éle­tünknek is.­­ Volt valamikor réges-régan a mi­­ nemzeti életünknek is egy őserőtől duzzadó, terebélyes, nagy fája. Ha­talmas törzsével, ágaival és lomb­­koronájával magasan kiemelkedett a­­ körülötte meghúzódó törpe bokrok közül. Évszázadokon keresztül za­vartalanul, szépen virított rajta a szabadság virága. Ám jött idő, mi­dőn látásán megakadva, megirigyel­ték t tőlünk idegen szemek. Nehéz, válságos idők következtek ezután a szabadság fájára. Idegen kezek gyakran meg-megtépdesték virágait, olykor épen a legszebbeket és leg­értékesebbeket, de magát a fát ki nem dönthették. Volt továbbá valamikor réges­­régen a mi nemzeti életünknek egy szimbolikus madara is : a turulmadár. A szabadság üdítő levegőjében szá­zadokon keresztül magasan, fennen szárnyalt ez a turulmadár. Ám jött idő, midőn fennen szárnyalását meg­irigyelte egy nálánál sokkal fiatalabb kö­tésű madár, a magasban való rö­­pülést kizárólagosságának tulajdonító büszke sas közeli szomszédságából hol fennhéjázó, hol lappangó módon gyakorta le lecsapott a turulmadárra; olykor-olykor érzékenyen meg is sebezte azt, de fészkéből ki nem verhető. Történt aztán, hogy a sokrendben kiállott viszontagság után egyszer csak ismét hajdani színpompájában kezdett kivirulni a szabadság fája, lombkoronájának s virágjának üdítő illatárjában uj erőre kapva, újból fen­nen kezdett szárnyalni a turulmadár. Ám a büszke sas önmagához most is következetes marad s most már döntő csapásra készül a turulmadár ellen. Minthogy azonban korábbi tapasz­talatain okulva, önerejét a döntő csapásra elegendőnek nem tartja, egy másik, nálánál erősebb, hatal­masabb sas segítségét veszi igénybe. Győzött a kettőnek szövetkezése egy ellen s a győzelem végső eredménye volt, hogy a turulmadár az egyenlőt­len küzdelemben kimerülve, szárnya­­szegetten volt kénytelen feldúlt fészke mellett meghúzódni a lomb- és virág­díszétől megfosztott szabadságlénak száraz gályái között. Kedves Tanuló Ifjúság ! Ki ne ismerné fel közületek e képben a magyar szabadság viszontagságteljes történetét ?! Ki ne ismerné fel a sasok és a turulmadár utolsó küzde­lemteljes szárny csattogásában 49-iki szabadságharcunk utolsó felvonásá­nak izgalmas, véres jeleneteit ? ! Egy ily véres, de egyszersmind hősi jelenet szintere volt ez a mi mostani kegyeletünk színhelye is. Dicső honvédeink felvidéki had­teste az alföld felé irányuló levonu­lását tartotta, midőn egyik szárny­csapatuknak épen itt kellett titáni küzdelmek között áttörni az oroszok hadi vonalát, az áttörés sikerült ugyan, de óriási áldozatok árán. Ezen áldo­zatok emlékét örökítette meg e helyen Zs!­ü. m.: férfi-, női­­és gyermekcipők óriási választékban . Kobrák Cipőgyár Vácz egyedüli lerakata Ifj. Klein Testvérek fióküzletében Miskolczon Telefon 289. Megay cukrászdája mellett. Telefon 209. Magyar gyártmány ! Talpba vésett szabott árak. Túlfizetés kizárva VÁROS. A törvényhatósági bizottság közgyűlése. Miskolcz város törvényhatósági bizottsága folyó hó 14-én, csü­törtökön délután 3 órakor ren­des közgyűlést tart Kubik Béla főispán elnöklete alatt. A köz­gyűlés egyetlen tárgya az 1910. NAPI HÍREK. — A tiszáninneni ref. egyház­kerület közgyűlése Sárospatakról ír­ják: Az egyházkerület ma délelőtt folytatta tanácskozásait Sárospatakon. Az egyházi elnöki szék­t Kun Ber­talan püspök, majd Vadászy Pál, mint rangban legidősebb esperes foglalta el. Meczner Béla helyettes világi elnök nyitotta meg az ülést. A kerület a tárgyalások során el­határozta, hogy felír a konventhez s felkéri, hogy a vallástanári képe­sítésre vonatkozó javaslatot a kerü­letnek hozzászólás végett megküldje. Szinnyei Endre nyög. főgimnáziumi tanár halálát fájdalommal tudomásul vették. Az egyik megüresedett pénz­ügyi választmányi tagsági helyre Huszthy Béla tanácsbírót választot­ták meg. Mitrovics Gyula dr. világi jegyző a miskolci­ ref. főgimnázium­ról tett megelégedésre szolgáló jelen­tést, Radácsi György főjegyző a főiskola nyomdáját illetőleg tett többrendbeli előterjesztést. Czinke István a tanügyi bizottság jelentését adta elő. Tudomásul vették: Vattay László a missziói bizottság jelentését terjesztette elő. A közgyűlés a misz­­sziói segélykörvényeket az előadói javaslat alapján a konventhez párto­­lóan felterjesztette. Radácsi György konventi leiratokat olvasott fel. A közgyűlés ezek során tudomásul vette azt, hogy a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter nem látja akadályát annak, hogy a theológiai tanárok az országos tanári nyugdíj­intézetbe felvétessenek. Az ifjúsági egyesületek alakításának kérdésénél a kerület vélemény­es javaslatok megküldésére hívja fel az iskolák vezetőségeit. A tanárok és tanítók külföldi tanulmányutjainak elősegíté­sére vonatkozó leiratra a kerület azt válaszolja, hogy az ilyen kiküldése­ket eddig is a lehetőségig gyako­rolta s ezt ezentúl is gyakorolni kívánja. A gyűlés tagjai délután az aradi vértanúk emlékére rendezett ünnepélyen vettek részt.

Next