Miskolczi Napló, 1911. június (11. évfolyam, 126. szám)
1911-06-03 / 126. szám
-1A '11 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Heift»«« , Egész évre 16 kor. Vidékre : Egész évre 20 kor- Fel évre 8 „ Fél évre 10 , Megyed évre 4 , Negyed évre 5 , Etgfre« az am ára » fillér. — Kapható minden hapelámsitónál. T-J— ... I---■- ■■ ■ ........... -------------------. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : HUBERTA JÁNOS. Szerkesztőség : Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 315 Kiadóhivatal : Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 114 A lap szellemi részét illető, közlemények a szerkesztőséghez előzetesek hirdetések és felszállások a kiadóhivatalhoz Intézendők. Az első év. Miskolcz, június 2. Jó kereskedő az év végén mérleget szokott csinálni. Számadást készít az év eredményeiről és pontosan följegyzi a nyereséget és veszteséget. A munkapárt most egy éve kezdte meg a nagy nemzeti munkát. Éppen most egy éve. Június hó elsején kezdődtek a választások, amelyek elsöpörték a koalíciót és óriási többséget adtak az újonnan alakult nemzeti munkapártnak. Az első év mérlegét tehát már meg lehet csinálni és vizsgálni lehet, hogy mi a nyereség és mi a veszteség. Minden elfogultság, részrehajlás nélkül kívánjuk vizsgálni az első év eredményeit. Nem a pártszempontot tekintjük irányadónak, hanem a való tényeket! Az első és fő kérdés, hogy miképpen állunk a választójogi reformmal? A lefolyt évalatt közelebb jutottunk e a nagy kérdés megvalósításához, avagy még messzebb vagyunk tőle, mint tavaly ilyenkor. Válaszoljon erre a kérdésre bárki, bármilyen pártállású ember; ne ellenzéki, hanem kormánypárti embernek tegyék fel ezt a kérdést s a válasz így is, úgy is csak egyféle lehet, nevezetesen az, hogy a munkapárt első évi dicsőséges uralkodása alatt sokkal messzebbre kerültünk a választói reformtól, mint tavaly voltunk, sőt olyan messze vagyunk tőle, hogy . . . talán sohasem érünk el a célhoz. A „veszteség“ oldalon szerepel tehát mint első és legsúlyosabb tétel: a demokratikus választói reform elvesztése. Nem hiszszük,hogy lenne az országban csak egyetlen ember, aki a munkapárttól várná az általános, egyenlő, titkos választói reform megalkotását. Ellenben vigasztal bennünket az a biztos tudat, hogy a reform mégis meglesz, de a munkapárt már akkor nem lesz meg. A „veszteség“ oldalon vannak a véderőjavaslatok, a súlyos katonai terhek; ugyancsak ott van az a pusztító, veszedelmes felekezeti irányzat, amely most indult buja virágzásnak. Ha mindezzel a „nagy" veszteségi tételekkel szemben keressük a „nyereség“ tételeket, nem találunk semmit. A mérleg „nyereség“ oldala tiszta. Nem nyert a nemzet semmit a munkapárt egy évi uralkodása alatt, hanem mindent VÍASZÍCtt. ■ , *», i /, , Ilyen az első év eredménye. HÍREK. Tájékoztató. Június 10. Mérnök-majális a Népkertben. Június 18. Az Iparoskör nyári táncvigalma a népkerti Vigadóban. Isteni tiszteletek sorrendje a mindszenti templomban. Pünkösd vasárnapján reggel 7 órakor homilia szt beszédet és utána énekes szt misét mond Török Dezső segédlelkész, fél tíz órakor ünnepélyes nagy szt misét mond a legméltóságosabb oltári Szentség kitételével Zábrátzky György esp. plébános, fényes segédlettel. Utána ünnepi szt beszédet tart Zábrátzky Qyörgy esp. plébános. 11 órakor kis szt misét végez Qruss István s.lelkész, délután 3 órakor Vesperás. Pünkösd másodnapján reggel 7 órakor homilia. Szt beszédet mond Qruss István káplán; utána kis szent misét végez Zábrátzky György esp. plébános. Fél tiz órakor énekes szent misét mond Török Dezső káplán. 11 órakor kis szent misét végez Halász József hittanár. Délután 3 órakor litánia. Pünkösd harmadnapján reggel fél 8 órakor énekes szent misét mond Zábrátzky György esp. plébános. — Esküvő: Dr. Szarvas Kálmán kir. aljárásbiró f. hó 3-án d. e. fél 12 órakor tartja esküvőjét a mindszenti r. kath. templomban Koszter Ilonka urhölgygyel, Koszter Ádám nyug. államv. ellenőr leányával. Ünnepi istentisztelet sorrendje a felsővárosi rom. kat. plébánia templomban. Pünkösd vasárnapján reggel 8 órakor olvasott szent misét végez Rétay Kálmán plébános. Fél tíz órakor ünnepi szent beszédet tart Rétay Kálmán plébános, utána Szentség kitétel mellett énekes misét mond Szenessy Zsigmond káplán. Délután 3—4 óráig szokásos havi ájtatosság az Oltári szentség előtt. Pünkösd hétfőjén reggel 8 órakor kis misét olvas Szenessy Zsigmond káplán s ugyanő tart fél tiz órakor szentbeszédet. Utána Rétay Kálmán plébános végzi az énekes nagy misét. Délután 3 órakor litánia. Tavaszi álom . — A „Miskolci Napló" eredeti tárcája. — Irja : Vécseiné Jankovich Lujza. Gyönyörű május végi alkonyon, amilyent a legmerészebb költői fantázia is álmában, ha megérzékithet, súlyos gondoktól terhelten egymagam bolyongtam az erdő alján, virágos mezőn, melyet csillogó fodru kis ér hasított ketté. És mikor elfáradtam, lepihentem egy fa tövében, melynek üde zöld lombját szelíden borzolgatta a tavaszi szellő. És amint néztem volna elboruló szemekkel a túl emelkedő erdőborította hegyek irányába, sajátságos látásom volt: úgy tetszett, mintha egy darab felhőfoszlány szakadt volna le az égről és a párázatok közül egy fehér ruhás férfi alakja bontakoznék ki és tartana egyenesen falain. Én néztem, néztem mozdulatlanul, mint ha megvolnék igézve. Mikor pedig egészen közel ért hozzám, elállt a szívverésem is , s az alaknak homlokán, kezein, lábain alig hegedt sebeknek nyomai látszottak.... Feltekintettem és a szemeibe néztem, ő pedig kezét a fejemre tette és erre az érintésre egyszerre megnyugodott a lelkem és olyan melegség árasztotta el valómat, aminőt csak kis gyermekkoromban éreztem, az édesanyám ölében. És erről az érintésről tudtam, hogy a hasonlíthatlanul szomorú arcú idegen a Megváltó, kinek tragikus sorsa már születésekor meg volt pecsételve. Aki e világra jött, élt, szenvedett és meghalt anélkül, hogy a földi gyönyörűségekkel csak egyszer is találkozott volna. Akinek a szelíd megalázkodás, a vallásos rajongás és a mártíromság szent deliriuma mellett ez a soha ki nem elégített sóvárgás, ezen ismeretlen valami után, teszi a szemeit oly csodálatosakká, hogy ilyen szemeket azóta csak álmában láthat az ember. És hangot sem hallottam én soha olyat, amilyen most megcsendült az illatokkal terhelt levegőben. Eljöttem hozzád, mert szenvedek. Megakarlak vigasztalni. És mert kételkedek megakarom nyugtatni a te lelkedet. Szólott és lepihent egy levágott fatörzsre. És összekulcsoltam kezeimet és még a lélekzetem is visszafojtva vártam, hogy beszéljen. És ő megszólalt újra: Nem tudod-e, hogy bűn a kételkedés?. És én feleltem: Fel van tárva előtted a lelkem minden sebeivel. Mester. Hogy miért is kételkedem, hogyan is kérdezheted. Hát nézz körül és lásd. Láss meg mindeneket. Ne csak a szépségeit e világnak, amiket látni akarva, most magad vagy az ideál, hanem lásd meg a rosszat is, a förtelmest, a bűnt, amelyért meghaltál és hiába haltál meg. Mert minden úgy van, ahogy azelőtt volt. Éppen úgy táncolnak az aranyborjú előtt. Éppen annyi az irigy és rosszlelkű ember a földön, aki egy kis előnyért megfojtaná az embertársát. Éppen úgy parancsol a vér szava és az emberek fölött elcsapnak a szenvedély hullámai. Éppen úgy van szegény, elnyomott és napjait nyomorultan tengődő koldus, aki mellett a gazdag vérlázító közönynyel halad el, mint volt azelőtt, mikor még homlokodon, kezeiden és lábaidon nem voltak e sebhelyek, mikor még nem cipelted fel keresztedet a Golgotha felé vezető sziklás uton . . . Miért volt hát akkor neked megjárnod azt az utat, melyen végiggondolni még most, évtizedek után is, borzalom? Talán, ha minden esztendőben újra elindulnál rajta... De nem,nem! Az emberiséget nem megváltani, az emberiséget elpusztítani kellett volna... A mester pedig felém fordította fenségesen komoly arcát, melyet csillagként világítottak be lelkes szemei. — Hallgass el! Ne zúgolódjál. Ne káromold az Istent, mert gyarló és véges a te elméd és a keserűség nyilatkozik meg a te kicsiny hitűségedben.