Miskolczi Napló, 1911. június (11. évfolyam, 126. szám)

1911-06-03 / 126. szám

-1A '11 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Heift»«« , Egész évre 16 kor. Vidékre : Egész évre 20 kor- Fel évre 8 „ Fél évre 10 , Megyed évre 4 , Negyed évre 5 , Etgfre« az am ára » fillér. — Kapható minden h­apelámsitónál. T-J— ... I---■- ■■ ■ ........... -------------­------. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : HUBERTA JÁNOS. Szerkesztőség : Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 315 Kiadóhivatal : Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 114 A lap szellemi részét illető, közlemények a szerkesztőséghez előzetesek hirdetések és felszállások a kiadóhivatalhoz Intézendők. Az első év. Miskolcz, június 2. Jó kereskedő az év végén mérleget­­ szokott csinálni. Számadást készít az év eredményeiről és pontosan följegyzi a nyereséget és veszteséget. A munkapárt most egy éve kezdte meg a nagy nemzeti munkát. Éppen most egy éve. Június hó elsején kezdődtek a vá­lasztások, amelyek elsöpörték a koalíciót és óriási többséget adtak az újonnan alakult nemzeti munkapártnak. Az első év mérlegét tehát már meg lehet csinálni és vizsgálni lehet, hogy mi a nyereség és mi a veszteség. Minden elfogultság, részrehajlás nél­kül kívánjuk vizsgálni az első év eredmé­nyeit. Nem a pártszempontot tekintjük irányadónak, hanem a való tényeket! Az első és fő kérdés, hogy miképpen állunk a választójogi reformmal? A lefolyt év­­alatt közelebb jutottunk e a nagy kérdés megvalósításához, avagy még messzebb vagyunk tőle, mint tavaly ilyenkor. Válaszoljon erre a kérdésre bárki, bármilyen pártállású ember; ne ellenzéki, hanem kormánypárti embernek tegyék fel ezt a kérdést s a válasz így is, úgy is csak egyféle lehet, nevezetesen az, hogy a mun­kapárt első évi dicsőséges uralkodása alatt sokkal messzebbre kerültünk a választói reformtól, mint tavaly voltunk, sőt olyan messze vagyunk tőle, hogy . . . talán soha­sem érünk el a célhoz. A „veszteség“ oldalon szerepel tehát mint első és legsúlyosabb tétel: a demok­ratikus választói reform elvesztése. Nem hiszszük,­­hogy lenne az országban csak egyetlen ember, aki a munkapárttól várná az általános, egyenlő, titkos választói re­form megalkotását. Ellenben vigasztal bennünket az a biztos tudat, hogy a reform mégis meg­lesz, de­­ a munkapárt már akkor nem lesz meg. A „veszteség“ oldalon vannak a véderőjavaslatok, a súlyos katonai terhek; ugyancsak ott van az a pusztító, veszedel­mes felekezeti irányzat, amely most indult buja virágzásnak. Ha mindezzel a „nagy" veszteségi tételekkel szemben keressük a „nyereség“ tételeket,­­ nem találunk semmit. A mérleg „nyereség“ oldala tiszta. Nem nyert a nemzet semmit a munkapárt egy évi uralkodása alatt, hanem mindent VÍASZÍCtt. ■ , *», i /, , Ilyen az első év eredménye. H­ÍREK. Tájékoztató. Június 10. Mérnök-majális a Népkertben. Június 18. Az Iparoskör nyári táncvigalma a népkerti Vigadóban. Isteni tiszteletek sorrendje a mind­szenti templomban. Pünkösd vasárnapján reggel 7 órakor homilia szt beszédet és utána énekes szt misét mond Török Dezső segédlelkész, fél tíz órakor ünnepélyes nagy szt misét mond a legméltóságosabb oltári Szentség kitételével Zábrátzky György esp. plébános, fényes segédlettel. Utána ünnepi szt beszédet tart Zábrátzky Qyörgy esp. plébános. 11 órakor kis szt misét végez Qruss István s.­lelkész, dél­után 3 órakor Vesperás. Pünkösd másod­napján reggel 7 órakor homilia. Szt beszé­det mond Qruss István káplán; utána kis szent misét végez Zábrátzky György esp. plébános. Fél tiz órakor énekes szent misét mond Török Dezső káplán. 11 órakor kis szent misét végez Halász József hittanár. Délután 3 órakor litánia. Pünkösd har­madnapján reggel fél 8 órakor énekes szent misét mond Zábrátzky György esp. plé­bános. — Esküvő: Dr. Szarvas Kálmán kir. aljárásbiró f. hó 3-án d. e. fél 12 órakor tartja esküvőjét a mindszenti r. kath. tem­­­­plomban Koszter Ilonka urhölgygyel, Kosz­­ter Ádám nyug. államv. ellenőr leányával. Ünnepi istentisztelet sorrendje a felsővárosi rom. kat. plébánia templomban. Pünkösd vasárnapján reggel 8 órakor olva­­­­sott szent misét végez Rétay Kálmán plé­bános. Fél tíz órakor ünnepi szent beszédet tart Rétay Kálmán plébános, utána Szent­ség kitétel mellett énekes misét mond Sze­­nessy Zsigmond káplán. Délután 3—4 óráig szokásos havi ájtatosság az Oltári szentség előtt. Pünkösd hétfőjén reggel 8 órakor kis misét olvas Szenessy Zsigmond káplán s ugyanő tart fél tiz órakor szent­beszédet. Utána Rétay Kálmán plébános végzi az énekes nagy misét. Délután 3 óra­kor litánia. Tavaszi álom .­ ­— A „Miskolc­i Napló" eredeti tárcája. — Irja : Vécseiné Jankovich Lujza. Gyönyörű­ május végi alkonyon, ami­lyent a legmerészebb költői fantázia is álmá­ban, ha megérzékithet, súlyos gondoktól ter­helten egymagam bolyongtam az erdő alján, virágos mezőn, melyet csillogó fodru kis ér hasított ketté. És mikor elfáradtam, lepi­hentem egy fa tövében, melynek üde zöld lombját szelíden borzolgatta a tavaszi szellő. És amint néztem volna elboruló szemek­kel a túl emelkedő erdőborította hegyek irá­nyába, sajátságos látásom volt: úgy tet­szett, mintha egy darab felhőfoszlány sza­kadt volna le az égről és a párázatok közül egy fehér ruhás férfi alakja bontakoznék ki és tartana egyenesen falain. Én néztem, néztem mozdulatlanul, mint ha megvolnék igézve. Mikor pedig egészen közel ért hozzám, elállt a szívverésem is , s az alaknak homlokán, kezein, lábain alig hegedt sebeknek nyomai látszottak.... Feltekintettem és a szemeibe néztem, ő pedig kezét a fejemre tette és erre az érin­tésre egyszerre megnyugodott a lelkem és olyan melegség árasztotta el valómat, ami­nőt csak kis gyermekkoromban éreztem, az édes­anyám ölében. És erről az érintésről tudtam, hogy a hasonlíthatlanul szomorú arcú idegen a Meg­váltó, kinek tragikus sorsa már születésekor meg volt pecsételve. Aki e világra jött, élt, szenvedett és meghalt anélkül, hogy a földi gyönyörűsé­gekkel csak egyszer is találkozott volna. Akinek a szelíd megalázkodás, a val­lásos rajongás és a mártíromság szent de­­liriuma mellett ez a soha ki nem elégített sóvárgás, ezen ismeretlen valami után, teszi a szemeit oly csodálatosakká, hogy ilyen szemeket azóta csak álmában láthat az ember. És hangot sem hallottam én soha olyat, amilyen most megcsendült az illatokkal ter­helt levegőben. Eljöttem hozzád, mert szenvedek. Meg­akarlak vigasztalni. És mert kételkedek megakarom nyugtatni a te lelkedet. Szólott és lepihent egy levágott fa­törzsre. És összekulcsoltam kezeimet és még a lélekzetem is visszafojtva vártam, hogy beszéljen. És ő megszólalt újra: Nem tudod-e, hogy bűn a kételke­dés?. És én feleltem: Fel van tárva előtted a lelkem min­den sebeivel. Mester. Hogy miért is kétel­kedem, hogyan is kérdezheted. Hát nézz körül és lásd. Láss meg mindeneket. Ne csak a szépségeit e világnak, amiket látni akarva, most magad vagy az ideál, hanem lásd meg a rosszat is, a förtelmest, a bűnt, amelyért meghaltál és­­ hiába haltál meg. Mert minden úgy van, ahogy azelőtt volt. Éppen úgy táncolnak az aranyborjú előtt­. Éppen annyi az irigy és rosszlelkű em­ber a földön, aki egy kis előnyért megfoj­taná az embertársát. Éppen úgy parancsol a vér szava és az emberek fölött elcsapnak a szenvedély hullámai. Éppen úgy van szegény, elnyo­mott és napjait nyomorultan tengődő kol­dus, aki mellett a gazdag vérlázító kö­zönynyel halad el, mint volt azelőtt, mikor még homlokodon, kezeiden és lábaidon nem voltak e sebhelyek, mikor még nem cipelted fel keresztedet a Golgotha felé ve­zető sziklás uton . . . Miért volt hát akkor neked megjárnod azt az utat, melyen végiggondolni még most, évtizedek után is, borzalom? Talán, ha min­den esztendőben újra elindulnál rajta... De nem,­nem! Az emberiséget nem megváltani, az em­beriséget elpusztítani kellett volna... A mester pedig felém fordította fensé­gesen komoly arcát, melyet csillagként vilá­gítottak be lelkes szemei. —­ Hallgass el! Ne zúgolódjál. Ne káro­mold az Istent, mert gyarló és véges a te el­méd és a keserűség nyilatkozik meg a te ki­csiny hitű­ségedben.

Next