Miskolczi Napló, 1911. december (11. évfolyam, 275-287. szám)
1911-12-01 / 275. szám
XI. évfolyam, Miskolcz, 1911 december 1. Péntek, 275. (8052.) szám. PLO POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA X . Helyben : Egész évre 16 kor. Vidékre : Egész évre 20 kor* Fél évre 8 , Fél évre 10 , Negyed évre 4 , Negyedévre 5 , Egyes szám ára 6 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. Felelős szerkesztő : HUBERTS JÁNOS. Szerkentőség : Kiadóhivatal : Hunyadi-utca 2-ik szám. Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 315. Telefon 04. A lap szellsmi rétjét illeti köztervények a szerkentőcégbel , előfizetései, hirdetések és felszólalások az adóhivatalhoz Intézendő» A véderő javaslatok bukása. Miskolcz, november 30. A fegyverszünet pontozatai szerint hetenként kétszer tárgyalják a véderő javaslatot a képviselőházban. Ez úgy van, mint mikor az orvos a betegnek orvosságot rendel, hetenként ... két evőkanállal. Ez már se nem árt, se nem használ. A tény az, hogy e véderőjavaslat fent is, lent is végleg és alaposan megbukott. Kitűnt, hogy a katonai javaslatok a magyar képviselőházban keresztülvihetetlenek. De kitűnt az is, hogy már fent sem ragaszkodnak a javaslathoz a mai formájukban. Most már nem kevesebbről lehet szó, mint arról, hogy a mostani, véglegesnek tervezett véderőjavaslat visszavonassék és egy ideiglenes átmenetű jellegű véderőjavaslattal helyettesíttessék. Természetes, hogy ez nem képzelhető másként, mint a most követelt létszámemelés és anyagi tehertöbblet igen jelentékeny csökkentésével, a hároméves szolgálat ideiglenes fennartásával és a kétéves szolgálatra való átmenetnek oly formában való megteremtésével, hogy a besorozott katonák jelentékeny része kétévi tényleges szolgálat után szabadságoltatnék. Mindenki tudja azonban azt, hogy a politikai helyzet igazi kulcsa nem csupán a véderő kérdésében, sőt nem is elsősorban ott rejlik ,hanem a választójog kérdésében. És aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Khuen-Héderváry Károly gróf, miniszterelnöknek kihallgatása a királynál nem csupán a véderő, hanem a választójog kérdésére is kiterjedt. Az a tehetetlenség és tanácstalanság, amely Khuen-Héderváry Károly gróf politikáját, különösen az utóbbi félévben jellemzi, éppen a választói jog kérdésében tündökölt legfényesebben. Márpedig a véderő kérdésének ideiglenes rendezésére is áll az, hogy ahoz is csak a választói jog kérdésének rendezésén keresztül vezet az út. Annak az állapotnak, hogy az ország kormányának ebben a legégetőbb, legfontosabb kérdésben ne legyen semmiféle álláspontja, egyszer már véget kell vetni. És mi lehetetlennek tartjuk azt, hogy ennek az igazságát odafönt is ne érezzék. A politikai helyzet tehát, a készülőben levő jelentős fordulat mellett is, abban semmit sem változott, hogy a kibontakozásnak alapja csakis a demokratikus választójogi reform, az általános és titkos választói jog lehet. És ebben a tekintetben nem is fog a politikai helyzet semmi változást szenvedni. Mindenféle más kísérlet megint csak kuruzslásnak bizonyulna, amely eredményre semmi körülmények között nem vezethet. Az ösztön. — AMiskolczi Napló tárcája. — Mr. Rachinot, aki főnökhelyettes volt a hivatalban, önző agglegény volt s egyedül a munkája érdekelte. Nem vágyott arra, hogy jóbarátai legyenek s teljesen mindegy volt neki az is, ha az alája rendelt tisztviselők nem kedvelték is. Hivatalán kívül nem ismert senkit, soha másra nem gondolt, soha másnak szívességet nem tett. Folyton feketébe öltözötten járt, sovány, merev tartásu ember volt s olyan hatást tett, mint egy megcsontosodott uzsorás. Különösen hideg és makacs tekintetű szemei beszéltek lelkének érzéketlenségéről. Ha az alája helyezett tisztviselők valamelyikéhez szólt, lassú, rekedt orrhangon beszélt, minden szót megrágva, ez már egymagában véve is megijesztette azt, aki vele beszélt. — Azt mondja uram, hogy gyermekét két órakor operálják torokgyík miatt! Nos, ez az operáció nem fog egész estig tartani! Remélem, az operáció után bejön a hivatalba. A „remélem“ szó kimondásakor mereven belenézett a vele szembenálló lelkébe is. * * Egyszer azonban elérkezett az az idő, hogy Rachinotnak nyugalomba kellett vonulni. Megfosztva egyik napról a másik a megszokott környezetétől, roppant ürességet érez, foglalkozása nincs. Száműzött ő, aki nem talál ürügyet bárhová is menni s nincsen senkije, akihez szólhatna. De az ember nem élhet a semmiben. — Racinot a minisztérium előtt ólálkodik, abban az időben, amikor jönnek és abban, amikor mennek az alkalmazottak. De hogyan is szólítsa meg őket? Az igazat megvallva, nem is ismeri őket, idegenek maradtak reá nézve e hosszú idő alatt. És egyik sem lép hozzá és egyik sem látszik őt észrevenni. Egy heti fájdalmas csavargás után eszébe jut egy segéd, akit Martinnak hívnak, aki ugyan nem tartozott a hivatalához, de mégis köszönteni szoka őt, mivel tudta kilétét. Megkockáztatja a hozzá való közeledést s igyekszik kedves lenni vele, kérdezősködik helyzetéről, feleségéről, aki arról a vidékről való, mint ő maga. Lelkesülten vesz tudomást róla, hogy Martinnak három kis gyermeke van s kijelenti, hogy ő nagyon szeretné látni őket. Milyenek? Kire hasonlítanak. Martin kénytelen őt meghívni magához. Ha arra méltóztatik menni vasárnap, tessék feljönni hozzánk egy jónapotra. Rachinot siet kihasználni az engedelmet s a következő vasárnap megjelenik Martinnál. A családi élet melegsége jól hat rá, megnyugtatja. A magány még az étvágya is elvette, erélyét, nyugalmát, aláásta, sőt már kezdte megtámadni életgyökereit. Engedelmet kért rá, hogy vasárnapon kívül még csütörtökön is felnézhessen, mégpedig ebéd előtt. Természetesen csak mint a gyermekek jóbarátja jöhet ide, mint gyakori látogató s az első percben nehézség tolakodik eléje: a gyerekek félnek tőle. MEGYE. Megyei közgyűlés. Borsodvármegye törvényhatósági bizottsága Miskolczon, folyó 1911. évi december hó 14-én délelőtt 9 órakor Miskolcz város székházának nagy tanácstermében évnegyedes rendes közgyűlést tart. A gyűlés főbb tárgyai: A vármegye alispánjának évnegyedes jelentése az elmúlt időszak közigazgatásának a menetéről és nevezetesebb eseményeiről. Az üresedésben levő egy első osztályú és egy II. osztályú szolgabirói állásnak, valamint az ezek betöltése folytán megüresedhető egyéb állásoknak választás utján leendő betöltése.Az állandó biráló választmány által az 1912. évre egybeállitott legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok névjegyzékének bemutatása. Bejelentése a f. évi november hó 20-án tartott megyebizottsági tagválasztások eredményének. A közigazgatási választmányba 5 tag választása az 1912—13. évekre. A központi választmánynak 1912—1914. évekre leendő megválasztása. Az állandó választmánynak. Az igazoló választmánynak. A vármegyei közegészségügyi bizottságnak. A gróf Reviczky-segédpénztár igazgató választmányának. A községjegyzői nyugdíjintézet igazgató választmányának. A kórházi bizottságnak. A laktanya felügyelő bizottságnak. Csipkét, selymet, bársonyt, szalagot, keztyűt és harisnyát csak a budapesti csipke áruház újonnan megnyílt miskolczi fióküzletében Széchenyi utca 46. vásároljunk ! Óriási választék ! Meglepő olcsó árak !