Miskolczi Napló, 1912. november (12. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-01 / 249. szám
- jének meghatározása a közrendészeti szabályrendeletben fog történni. Ezután Csorba Endre, bizottsági tag szólalt fel és azt fejtegette, hogy a lakóházak éjjeli megvilágítása a bűntettek számát szaporítja. A túlságos kivilágítást nem tartja ajánlatosnak. A szabályrendelet nem állapítja meg a világítás mértékét, ezt a hiányt pótolni kell. Dr. Nagy Ferencz polgármester kifejtette, hogy a világítás mérvének megállapítása szintén a közrendészeti szabályrendelet keretébe tartozik, melyet a legközelebbi közgyűlés fog tárgyalni. Peres János, bizottsági tag szólalt most fel és jogtalannak mondotta magánházakban a világítás erőszakolását. Ezen nézetét dr. Forgács Dezső is osztotta, fejtegetvén, hogy nem lehet senkit arra kényszeríteni, hogy hogyan tartsa saját házát. A szabályzat e részének törlését kérte. Mózes Imre bizottsági tag hozzászólása után dr. Nagy Ferencz, polgármester a javaslat ellen elhangzott kifogásokat sorra cáfolta és indítványára a közgyűlés a lakbérleti szabályrendeletet egyhangúlag elfogadta. Ezután a közgyűlés Meskó Béla számgyakornoknak egy évi szabadságot adott önkéntes szolgálatának idejére. Dr. Nagy Ferencz, polgármester ismertette a Sajó-csatorna téli kikötőjének ügyét. A város kérelmére a kereskedelmi miniszter Bulyovszki, miniszteri tanácsost küldötte ki a téli kikötő helyének kijelölése végett. A helyszíni tárgyalás november hó 28-án lesz, amelyen a közgyűlés által kiküldött bizottságnak is jelen kell lennie. Dr. Nagy Ferencz, polgármester indítványa alapján a bizottság tagjaiul Lichtenstein László, Peres János, dr. Gencsi Samu, Bizony Ákos, Schrecker S. Lipót bizottsági tagokat választotta meg a közgyűlés. A téli kikötő kérdésével kapcsolatban tárgyalta a közgyűlés a rendező pályaudvarnak és a gömöri pályaudvarral öszszekötő vágány kihelyezésének ügyét is. Dr. Nagy Ferencz, polgármester indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a kereskedelmi miniszterhez sürgős felterjesztést intéz. Ezután dr. Nagy Ferencz polgármester ismertette a földmivelésügyi miniszter leiratát, melyben egy felállítandó konyhakertészethez ajánl fel támogatást. A közgyűlés Peres János, bizottsági tag hozzászólása után kimondotta, hogy a minisztertől felirat útján fogja kérni, hogy ne csak konyhakertészetet, hanem evvel együtt kertészeti iskolát is készítsen. A közgyűlés ez után határozott a városi adóhivatal áthelyezéséről a Bársonyféle házba, majd a városi házi pénztár, kisajátítási pénztár és laktanya pénztár részére póthitelt engedélyezett, melynek fedezetéül az illetékeket és a bevételi többletet jelölte meg. Pazár István igazgatónak a közgyűlés 5 heti szabadságot engedélyezett, de avval a kikötéssel, hogy azt csak a vízművek használatba helyezése után fogja igénybe venni. Végül a telekügyeket intézték el. A közgyűlés 7 órakor ért véget, az. De a legszebb, legasszonyibb és a legfenségesebb emberi vakság. Az asszonynak, a feleségnek a hűsége, a tönkretehetetlen szerelme, megbízhatósága, egész élettársi karakterének legeszményibb bizonyítéka. Szóval itt arról van szó, urak, amiről önök valamenynyien ábrándoznak, vagy ábrándoztak valaha, mindenesetre más szó, mint a fakó, divatját múlta szó: az igazi asszonyról.“ így ír L. T. Tisza Istvánnéról és ugyanezt vallják, akik vele egy táborban vannak. Ám hallgassuk meg az ellentábort is, aki viszont így szól: Tisza Istvánná lehet igazi asszony ,aki előtt nincs tökéletesebb, jobb és bölcsebb ember, mint az ura. Tisza Istvánná félthette is az urát. Volt rá oka. Tehát féltette és ezért vele tartott, valahányszor az ádáz ütközetbe ment, ahol a végletekig szított pártszenvedély és ebből fakadó politikai gyűlölség acsarkodott reá és nem tudhatta, hogy mikor és honnan száll feléje a veszedelem. Ott akart lenni. Látni akarta minden pillanatban. Talán szeretetének szuggesztív erejével fel is tartani a veszedelmet. (Mert a szerelemes asszony egy kis mértékben mindig babonás.) Vagy ha ez nem sikerül, mindjárt kéznél lenni. Mert igazán segíteni, rögtön, az első pillanatban eltalálni, hogy mi a teendő, csak az igazi aszszony tud, akit hőssé és találékonnyá avat az uráért való rettegés. Ez eddig érthető, gyönyörű és fenséges. De ... másképpen kellett volna ezt csinálni valahogy tapintatosabban. Ott lehetett volna a közelében, csak épen hogy ne lássák. Hát ez. Hogy ne lássák. Valami alkalmas, elfüggönyözött helyén annak a nagy cirkusszá degradált templomnak. Ahonnan ő minden mozzanatot figyelemmel kísérhet, sírni, remegni, aggódni olyan jól lehetett volna azért az emberért, aki „bölcs, igazságos és szent, csak az emberek nem értik őt.“ És ezért a vesztét akarják. Ha így cselekszik, le a kalappal az igazi asszony előtt. De uram, teremtem, ő kiül a platzra! (Bocsánat, de erre nincsen más szó, mint ez az otromba, csúnya, méghozzá nem is magyar eredetű szó.) Tehát kiült a platzra és onnan nézte végig a pokoli kavarodást, a keserves, az annyiszor megismétlődő komédiát és nevetett is hozzá... És ez a bökkenő, hogy — nevetett. Ezt nem lett volna szabad tennie. Erre nincsen is mentsége. És ezért megérdemelte, hogy perverz hisztérikának nyilvánítsák a vérig alázott ellenzéki képviselők. Ezt a nevetést szeretném, ha megmagyarázná L. T. az őbravúros modorában. Nem hiszem, hogy akadnának, akiket ennek a nevetésnek a jogosultságáról meg tudna győzni. Mert ez igazán nem is volt odavaló. Sem mint igazi asszony, sem mint jóizlésű uknő ezt a nevetést nem tudja az ország színe előtt igazolni. Mert az ő nevetése immár históriáim és az ország színe elé tartozik; ennek a szegény, megtépázott, tekintélyében annyira alásülyedt országnak a szine elé. MISKOLCZI NAPLÓ Jh> Ö£é%9.A gyártmányok legjobbja Nyílt levél a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Muzeum Egyesület Közművelődési Osztályához. Miskolcz, 1912. évi október 31. Elismerés és hála illeti a t. Egyesület vezetőségét azért a buzgó munkásságért, amit városunk közművelődése terén kifejt. Különösen kiemelendő az érdeme a „Munkás gimnázium“ és a „Népszerű főiskola“ meghonosítására. És mégis éppen az utóbbira nézve vagyok bátor egy hibára felhívni a t. vezetőség figyelmét. Ugyanis a „Népszerű főiskola“ előadásait d. u. 5 órakor tartja. Kérdem már most a t. Vezetőséget, hogy akkor, mikor majdnem valamennyi hivatalban d. u. 6 óráig tart a hivatalos óra, kiknek tartja a népszerű előadásokat? Az ipari munkásoknak és kereskedősegédeknek? Hisz ezek meg pláne este 8 óráig dolgoznak. Igaz, hogy ezek részére esti 8 órai kezdettel tartja a munkásgimnáziumi előadásokat. Hát ha már ezeket a proletárokat ezzel kielégítettnek tekinti és nélkülözhetetlenné teszi a „Népszerű főiskolán"l való részvételt, tegye legalább azt lehetővé a lateiner-embereknek, az úgynevezett szalonruhás proletároknak. Én a múlt esztendei Népszerű főiskola egyik előadására (4 órára) beiratkoztam és igazán megbántam, mert azokon csak úgy tudtam résztvenni, hogy minden egyes órára el kellett kéredzkednem a főnökömtől, akiben bár volt annyi kulturális érzék, hogy szívesen elengedett, mégsem élhettem vissza szívességével annyira, hogy minden egyes előadásra kérjek szabadságot. Pedig nagyon szerettem volna végighallgatni valamennyi előadást. Méltóztassanak példát venni a Társadalomtudományi Társaságtól. Ez az egyesület két évvel ezelőtt, minden előadását este 8 órakor tartotta, ez idén pedig vasárnap délutánonként tartja, tehát mindig oly időben, amikor minden ember és így azok a proletárok is ráérnek, akik műhelyekben, üzletekben és hivatalokban dolgoznak. Csakis ezzel a módszerrel lehet a kultúrát az egyszerű nép körében terjeszteni. Mert hisz a „Népszerű főiskola“ célja ez, nem pedig a felső tízezreknek, a gazdagoknak szórakoztatása. Márpedig d. u. 5 órakor csakis ez az osztály ér rá előadásokat hallgatni. Kérem tehát úgy a magam, mint számos tisztviselőtársaim nevében, az igen tisztelt Vezetőséget, hogy az előadásokat 5 óra helyett 6 órakor kezdeni szíveskedjenek. Kiváló tisztelettel Szepesi Dezső, Miskolcz, november 1. — Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt szombaton este a rendes időben jelenik meg. Totamnimámi S*«r!«eszieség ... 315 I ululUifuZdill ■ Kiadóhivatal .... 114 TELEFON 546. Budapesti Csipkeáruház fiókja. TELEFON 546. Sálak, sehmek, csipkék, markizellek, harisnyák, keztyük, lélekmelegitok, reformnadág