Miskolczi Napló, 1913. május (13. évfolyam, 100-123. szám)

1913-05-01 / 100. szám

k meg. Nagyobb baj azonban az, hogy a de­tektívek számát a városok lakosságának számaránya szerint akként állapítja meg, hogy minden 10 ezer lakosra 1 detektív jusson, vagyis nálunk e szerint a detektí­vek létszáma 5 lenne. Csak az a hiba, hogy nálunk jelenleg is 5 van, holott legalább is mégegyszer annyira lenne szükség. A ha­ladás tehát itt is nagyon csekély. Az államsegély és az e tárgyban ki­bocsátott rendelet a városi rendőrségek fejlődését tehát elő nem mozdítja, sőt amint jeleztem, sok szempontból a fejlődés­re hátránnyal is jár. Tudjuk, hogy a leg­utóbbi időkben, amióta a rendőrségek vég­­leges rendezése, esetleges államosítása kí­sért, azóta a városok a rendőrségre for­dítandó kiadásokban igen tartózkodók, sőt állandóbb jellegű befektetéseket egyáltalán nem hajlandók teljesíteni, ami végeredmé­nyében legalább is a rendőri intézmények stagnálását és ezzel a köz kárát eredmé­nyezi. Felmerül a kérdés, hogy a folyó év­ben egy millió korona fordíttatván a rend­őrség fejlesztésének a céljaira, mégis va­lami eredménynek kell lennie, hol van tehát az eredmény? SZEM GYÓGYINTÉZET MISKOLCI, TELEFON: 514, NÉPKERT és KÓRHÁZ KÖZÖTT A májusi évnegyed alkal­mából ajánljuk dúsan fel­szerelt raktárunkat, ahol szőnyeg, függöny, ágy- és asztalterítők, linóleumok. Valódi Imyrna és Perzsa szőnyegek a legnagyobb választék­ban, a legolcsóbb árak mellett állanak a t. kö­zönség rendelkezésére. Kiváló tisztelettel Rosenberg Testvérek szőnyegnagyáruháza Széchenyi­ utca 40. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy a mai kor kívánalmainak minden tekintetben megfelelően berendezett kerthelyiségemet megnyitottam. Tudatom az igen tisztelt közönséggel, hogy vendéglőmben kitűnő magyar konyha, min­den d. e. friss tiz órai, zamatos hegyi és tályai borok, mindennap frissen csapolt kőbányai sör, minden ünnep­ és va­sárnap frissen csapolt poharas barna malátasör, a megnyitáskop locipecseny és balestély Minden nap MOLNÁR GÉZA jóhirű zenekara szórakoztatja a közönséget. Abonánsok ebéd és vacsorára mindennap elfogadtatnak. Miskolcz legjobb szórakozó helye. A n. é. közönség b. pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel Potenga András vendéglős. A kerthelyiség újonnan átalakítva. A fedett helyiség festését Vozarik János festő végezte. háló, Ebédlőszobák eladók Szintner Béla műbútor­asztalosnál Miskelcz, Templom­ utca 5. Zálogcédulátg “ Ékszereket, Tört aranyat, ezüstöt legmagasabb árban vesz Schweres Dániel ékszerész, Vörösmarty­ utca 27. (Gyógyszertár mellett), hallgatott. Az ember vesz egy bokrétát és egy páholyt. Nyáron mind akettő olcsó. Az ember a bokrétával fölfegyverkezve beleül a páholyba és ott türelmesen ül mind­addig, amíg a színpadon domborító művész­nők közül egy megtetszik neki. Semmieset­re sem hiba, ha ez a művésznő fiatal és tehet­ségtelen, az ember fölküldi neki a bokrétát, néhány barátságos sort ir hozzá és a dolog rendben van kivéve azokat az eseteket, ami­kor nincsen rendben. Érted? ... — Igen. És már másnap megfogadtam a nemes Csutora vezér tanácsát. Vettem egy bokrétát és elmentem a Városligeti Színkörbe. Ott beleültem egy páholyba, miközben tüntetően szagolgattam az általam megvásárolt virág­­gyűjteményt. Erre fölgördült a függöny és én elkezdtem a színpaddal kacérkodni. Egy hollófürtös szépség visszakacérkodott rám. Nagyon természetes, hogy erre fölküldtem neki a bokrétát, néhány barátságos sor kísé­retében. Ami ezután történt, az legalább is meg­­ lepő volt. A hollófürtös szépség visszaküldte a bokrétát és magyarázatul ezt a pár sort. ..Tisztelt ismeretlen! Igazán nagyon sajnálom, hogy nem fo­gadhatom el a bokrétáját. Fájdalom, meny­asszony vagyok és a vőlegényem olyan fél­tékeny, mint egy velencei mór. Isten önnel örökre. Egy szebb hazában találkozunk. Jolán." Eltettem a kedves gyermek levelét, de eltettem, — természetesen a bokrétát is. Három napig valóságos önfeláldozással lo­csoltam, hogy üdeségéből ne veszítsen. Há­rom nap múlva ugyanazzal a bokrétával át­mentem a Budai Színkörbe. Ott beleültem egy páholyba, miközben tüntetően szagol­­­­gattam immár nem egészen friss, de még mindig elég értékes virágaimat. Mikor a füg­­­­göny felgördült, a fentebb részletesen ismer­­t­­etett eljárást egy szőke szépséggel ismétel­­j­­em. Legnagyobb, sőt mondhatnám legkelle­­m illetlenebb meglepetésemre a bokrétát me-­­­gint visszakaptam, ezúttal a következő levél­­ kíséretében: „Tisztelt ismeretlen! Igazán nagyon sajnálom, hogy nem fo­gadhatom el a bokrétáját. Fájdalom, férjes asszony vagyok és a férjem olyan féltékeny, mint egy velencei mór. Isten önnel örökre. Egy szebb hazában találkozunk. Jolán." Ezt a levelet is eltettem, sőt, mivel a hangja nagyon ismerős volt, összehasonlítot­tam az elsővel. Az írás ugyanaz volt. Három nap alatt Jolán befestette a haját szőkére, férjhez ment és átszerződött a Budai Szín­körbe. Alighanem erre vonatkozott első leve­lének ama prófétai jövendölése: „egy szebb hazában találkozunk.“ Az immár másodszor nyakamon ma­radt bokrétát a modern orvosi tudomány leg­újabb vívmányai szerint ápoltam tovább. Harmadnap visszavittem a Városligetbe. Ez­úttal a Kis Színházba. A bokréta még élt ugyan, de a lélek csak halni járt bele. Mind­azonáltal nem csüggedten. Beleültem egy pá­holyba és óvatosságból az egész eljárást egy vöröshajú táncosnővel, de még mindig ugyanazzal a bokrétával ismételtem. MISKOLCZI NAPLÓ Miskolcz 1918 május L Menybemenetel. Sötét a föld, ragadnak vágyaink, Hol csillagoknak mirk­ádja gyűl; Az égbe vágyunk, hol örök a lét, Sose virrad és sose alkonyul, Hol, amiért ezrek remegnek itt: A fájdalmakat nem is ismerik. Odafel vagyunk, de az út oda Sötét világú pusztákon vezet, Nem ismeri a boldogságot az, Ki sosem viselt égető sebet; A Megváltó is mindent átalélt, Amíg aztán a menyországba tért Csak rejtegesd hát tőlem kincseid, S nekem ne adj mást: mindig csak sebet; Szegény világ, én rá se gondolok, Hogy másnak osztod boldog­ mindened, Mert azt hirdeti fent a kék azúr: Tűrt, szenvedett, de menybe szállt az Úr! Hímesnek látszó, puszta réteken Megáztattam már én is utamat ; S ott állok én is holnap, vagy ma tán A szent hegyen, az olajfák alatt. Ahol szivembe boldog béke tér . .­­ Nem dicsőség kell, csupán csak a kenyér. László Sándor. — Lapunk legközelebbi száma, — a csütörtöki munkaszünet miatt pénteken, a rendes időbér, jelenik meg. Május. Az idén türelmetlenebbül vártuk májust, mint más években. A tél nem elégedett meg a saját domíniumával és betört a tavaszba. Áprilisban napokon át havazott, fehér hó­lepel borította az Avast, hó­ állott meg a ház­tetőkön, hó volt erdőn-mezőn, pedig tavasz­nak kellett volna lenni, zöld mezővel, virág­pázsittal ... Zord, kemény tört be a tavasz­ba és azt hittük, hogy már sohase lesz ta­vasz ... Ezért vártuk az idén türelmetleneb­bül májust, mint máskor. Május meghozza a tavaszt. És meghozta. Május az esztendőnek az a hónapja, amely csodát tehet és tesz is. Csodát tesz a természetben és csodát tesz a társadalomban. Májusból a szocializmus vi­lágünnepe lett. El­pihennek a máskor szorgos munkáskezek és ezt a napot kiszakítva a munkás életből, egy ideának, egy eszmének szentelik, amely így lett örök szimbóluma sok százezer ember együttérzésének, közös törekvésnek. Ír B1ESZÄD-GY OG YFIRDO Elő - és utóévadban az állandó tartózkodásnál a szoba­áraknál 30 százalék engedmény. Szatmár megyében. Megnyitás május hó 15-én. Meleg ásványvíz fürdők. Szénsavas fürdő. Hidegvíz gyógyintézet. Dr. Bailing­ féle Inhalátus. 160 kényelmesen berendezett szoba. Vízvezeték. Acetilén világítás. Vasúti állomás, posta, távírda. Telefon. Gyógytár helyben. Prospektust. Ivóvízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdőigazgatóság.

Next