Miskolczi Napló, 1914. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-15 / 61. szám
Miskolcz, 1914 március hó 15. MISKOLCZ! NAPLÓ Hazafias ének. Előadja a Miskolczi Daláregylet. 4. Az uj szabadságharc fia és előadja: Dézsi Sándor, kir. segédtanfelügyelő. 5. Szózat. Énekli a Miskolczi Daláregylet. Hagyma eher Kőbányai ás Budafoki Sörgyárak Részvénytársaság Főraktára FISCHER MÓR bor-, szesz- és sörnagykereskedőnél Miskolcz, Zsolczai kapu 5. sz. a. Telefon 292. Telefon 292. Ajánlja elsőrendű kizárólagosan Kőbányai világos és barna hordós és palackozott söreit. Továbbá Szent-Gellért söreit. „Maltos“ dupla-maláta söreit. Szaktekintélyek véleménye szerint, legelső gyógysor, mely lábbadozóknak, vérszegényeknek és álmatlanságban szenvedőknek a legelsőrangu orvosi körök által ajánlva. — Bársony Andor városi állatorvos lakását a Szemere utca 18. számú házba helyezte át. Telefon 86. — Ábrahám István fényképészeti műtermében minden igényeknek megfelelő modern fényképek jutányosan készülnek. Miskolcz, Széchenyi u. 29. szik a szekér alá, hogy megnézze, ott van-e a tábla. De aki megveszi a szénát és elolvassa a táblán, hogy kitől vette, meglásd, hogy visszahozza ... Marci te! Óvakodj le a szekér alá és kezeld le a táblát ! Betegyük itt a hid alá, visszafelé jövet majd helyre alkalmazzuk. Marci szót fogad az apjának s tábla nélkül kocognak tovább. Miskolczon, mire „Ferdi“-nél egy kis nyakolajra megállanak, már négy szénás szekér áll a kocsma előtt. Az öreg körülnézegeti a szekereket és a lovakat. Vidáman szól oda Marcinak: — Elsüssük a szénát, hé! Itt van. Ambrus koma is Sáráról. — Tudom, szól Marci. — Ismered a lovát te is! ■— Azt néni, de a táblája már ott volt a hid alatt, mikor a miénket mellé cselekedtem. j _ Italra szomjas gégével és a tarisznyával bekövetkeznek a korcsmába. Ott már nagyban áll a beszéd. A kondai templomépítést tárgyalják éppen s szorgalmasan tekintenek — szájukon a szűk nyakú ,egyeséssel — a menyezet cifra cirádái felé. Bíró Balázs odatelepedik az Ambrus komája mellé s megkezdődik a beszélgetés. Ambrus kezdi a beszédet: — Nagy tél volt ez, komám. Nehezen telelt a jószág. Takarmány azért elégséges körült úgy látom, mert még ide is jutott. — No, csak az aljasa, — vallja be Ba-Zazs. — Majd segítünk rajta, hogy elcsús- szon. Van itt sok fiáker. — Áldomás is majd kerülközik, — mondja Balázs. Elhajtanak a piacra. Ott egymástól jó távol megállanak. Úgy svét óra múlva, mikor már a Biró Balázs szénájára alkuszik egy vékony fiákérés, megjelenik a Biró Balázs szekerénél Ambrus komája. S mintha soha sem látták volna egymást, elkezdik az alkudozást. — Hogy ez a talyiga széna? — kezdi Ambrus a nagy szekér szénát körüljárva — a beszédet. — Ingvér odaadom ... vigye el a hátán. — Hát osztán jó-e ez a széna? — Kóstolja meg! Ejnye de bortra hunyja a szót barátom! Talán Múcsonyba lakik? — Ott dajkált az édesanyám. — Régen lehetett már az? — Akkor, amikor Kend az öccsét ringatta. A két hangos ember köré gyűl a piac bámészkodó népe. Eladók, vevők, vegyesen hallgatják a tempós beszédet. — Hát osztán megeszi-e a ló ezt a szénát? — folytatja Ambrus az alkudozást. — Akinek szeme van, látja, hogy nem azért veszi a szájába, hogy a fogát törölgesse vele. — No, no! Azt megeszi, amelyik előtte van, de sokféle ám a széna. Lehet kendnek rétje négy féle is a határjokba ... ha van. Majd én húzok a székéről ... azt egye meg. Azzal odamegy a szekérhez és a saját szénájából még a „Ferdi“-nél odadugott A Gyermekotthon kiállítása. Miskolcz, 1914 március 14. Külföldön már régebben megbarátkoztak azon eszmével, hogy a gyermekek produktivitásait nemcsak érdemes megfigyelni és tanulmányozni, hanem szükséges is. A rendszeres tanulmányozás és megigyelés során a pedagógiai világ a gyermekek munkáit nevelői és oktatási szempontból elbírálva rámutatott azon tárgykörre, melynek feldolgozása a családi hajlékon kívül az iskolában is keresztül vihető. Amit Fröbel a gyermekkel az óvodában produkáltatott, azt a svéd, az angol, a népiskolában felépítette. Míg az első esetben a lélek gyönyörködött a piciny ujjak alkotásaiban, addig a népiskolákban bevezetett slörd eleinte a hasznossági elvet szolgálta. De ma, midőn a hosszas tanulmányozás és kutatás utn teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a gyermek munkálkodó vágya és hajlama kezdve az ostorkészítésől, a baba öltöztetéstől el a repülőgép utánzástól, a baba-szoba kitakarításáig, életszükséglet a gyermekek cselekvő hajlamát, alkotási ösztönét a rendelkezésünkre álló eszközökkel nemcsak támogatjuk, hanemirányítjuk is. Budapesten a Pedagógiai és Tanszermúzeum, a Gyermektanulmányi Múzeum, a társadalmi Múzeum sok oly értékes anyagot tárnak szemeink elé, melynek szemlélésébennemcsak szórakozunk, hanem a kézimunkával barátságot is kötünk, sőt annak a népiskolában való bevezetését indokoltnak látjuk. Mielőtt annak az értékes anyagnak rövid ismertetését nyújtanám, mely a városházán, a Gyermekotthon kiállításán látható, rámutatok azon sorozatnak a Gyermekotthonban való bevezetése indokol. Az anyagból padegógiai szempontból a legkiemelőbb és legértékesebb a kiállításon ama sorozat mely a reálitás szolgálatában. Mikor a gyermek felépítette a számtani gúlákat, a falut, a teret, a növényi leveleket, egyszersmind megbarátkozott az alakításhoz fűzendő ismeretekkel is. Kedves képek ezek az alakítások! Nem kell hozzá csak agyag és festék Ezen két anyaggal oly művészies formák hozhatók létre, hogy azok bármely szobának díszére válhatnak. Van is a tárgyak között a csalódásig természethű paprika, narancs, alma, körte. A hamutartók pedig azt igazolják, hogy a formálás alatt az ízlés finomodik, a kéz ügyesedik, a kedély hasznos irányban működik. Sok sok szülő ahelyett, hogy gyermekének lelki szórakoztatásáról gondoskodnék, egyenesen megtiltja neki a papírvágást és alakítást. A gyermekotthon kiállításán pedig beigazolást nyer, hogy a pplrt nagy nevelő eszköz a vele bánni tudók kezében. Micsoda kosárkák vannak itten! Máltó helyet találnának ezek a cukrászdák fényes kirakataiban is! Papírgyűrések, kivágások, fűzések változataiban a felnőtt ember is gyönyörűséget talál, mennyivel inkább a készítőjük. Hogy a gyermeki kéz még a háncsmunkára is képes, igazolják a különböző formájú, de kiállításukban kifogástalan névjegytárcák, képeslaptartók, rámák stb. A famunka már nagyobb berendezést kíván, de jóakarattal, ügyszeretettel bámulatos dolgokat lehet belőle produkálni. Ha tekintetbe vesszük, hogy azokat a színes és külföldön már annyira elterjedt mozgatható gyermekjátékokok készítői maguk a gyermekek, ha a szülő, ki ilyennemű vásárlásával a jótékonyságra is gondol , a Gyermekotthon gyermekjáték készítményeivel kapcsolatot keres és talál a társadalom jószívű uraihoz és urhölgyeihez. Mert a Gyermekotthon, mely oly munkásságot fejt ki, hogy rövid életéről számot tud adni, hogy készítményeit a nagy közönség bírálata alá engedi, megérdemli a melegebb rokonszenvet, a további támogatást. A Gyermekotthon talicskái, nyuljai, húsvéti tyúkjai, újévi malaczai, tesznek bizonyságot a Gyermekotthon szociális jelentőségéről. A Gyermekotthonban óra után összegyűltek azok a gyermekek, kiknek a családi hajlék nem nyújthat szülői, rendszeres felügyeletet. De vannak az iskolának oly tanulói is, kik a nagy távolság miatt kénytelenek, — különösen a téli hónapok alatt — az iskolában elfogyasztani ebédjüket. Sok családban pedig a kenyérkereső apa és anya a háztól egész napon keresztül távol van, ilyen helyeken a fejlődésnek induló gyermeki test nélkülözi a jó táplálékot, a tettre kész lélek pedig a nevelést. A fenti esetekben a gyermek az utca, a távoli játszóhelyek rossz példáit eleinte szemléli, később követi. A gyermek így önhibáján kívül újabb és újabb csínytevésekben keres szórakozást, mert a test táplálék, a lélek képzelő erő működtetése nélkül nem fejlődhetik. Mikor dr. Nagy Ferenc polgármester úr a nélkülöző gyermekek érdekében humánus akciót indított meg, fölmerült az a kérdés, hogy a szervezendő Gyermekotthonban tulajdonképen mit is fognak csinálni a gyermekek ? Így alakult ki ama törekvés, hogy ezen gyermekeknek óra után első sorban legyenek hivatva őrei, kik az anyai szív melegségével vegyék körül a kicsinyeket, neveljék, szórakoztassák, a Gyermekotthont családivá CRIKVENICA (CIRKVENICA) Nagy gyógyhatású görvély és angolkórnál, az idegrendszer betegségeinél, vérszegénységnél, sápkórnál, női betegségnél, elhájasodásnál és Idolt rheu«nathimini»S.. Mint klimatikus gyógyhely páratlan maláriánál, influenzánál és minden hurutos betegségnél. Modern fürdök nap-, homok- és szabad tengeri ferköre. GYÓGYHELY K. TENGERI FÜRDŐ ÉS KLIMATIKUS az Adria partján (Fiume mellett Egyedüli belföldi tengeri fürdő. Mesés homok plázs. A partot körülbelül 300 méternyire finom homok borítja és oly sekély, hogy gyermekek minden felügyelet nélkül is fürödhetnek. Kimerítő prospektust küld: A FÜRDŐ-BIZOTTSÁG.