Miskolczi Napló, 1914. május (14. évfolyam, 113-123. szám)
1914-05-19 / 113. szám
XIV. évfolyam Miskolcz, kezd, 1914 május 1913. (9779) szám MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELÖFIZETÉARAK! Helyban ! Egész évre 16 kor. | Odókra: Egész évre 20 kor. Fél évre 8 Fél évre 10 „ Negyed évre 4 „| Negyedévre 5 „ Egyes szám ára 6 fillér. — Kartó minden hirlapelárusítónál, Felelős szerkesztő: HUBERTH JÁNOS. Kiadólaptulajdonos: KLEIN és LUDVIG, MISKOLCZ. Szerkesztőség I Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 315. Kiadóhivatal s Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 114. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: előfizetések hirdetések ét felszólalások a kiadóhivatalhoz Intézendők. ZENEKONGRESSZUS HU Tizenhat város felvidéki Zeneszövetséghez csatlakozik Tizenhat magyar vos: Miskolcz, Debreczen, Nyitra, Sosok, Rimaszombat, Nyíregyháza, Mármarsziget, Eperjes, Kassa, Sátoraljaújhely, Eger, Szatmár, Lőcse, Zsolna, Munkác és Szolnok városok kulturegyesületeik küldöttei érkeztek szombaton este Molczra, hogy a Borsod-Miskolczi Köznvelődési Egyesület égisze alatt alakult, öt kulturegyesületből álló Felvidéki Zeneszövetség jelentőségét és hatáskör belépésükkel növeljék és ezzel később hozzák a megvalósuláshoz a szötség által kitűzött célokat. Tizenhat magi város küldöttei a tisztult és ideális érdemben felfogott művelődés szolgálatába érkeztek Miskolcz falai közé, hogy it tanácskozzanak a zenekultúra terjesztések kérdései felől. Minden más szempontt távol és függetlenül, a politikától érhetetlen messzeségben, úgy jöttek kink ezek az emberek, mint akik belen tudják, mit jelent a művelődés egy nemi fejlődésére nézve és mint akik rendstetlenül hisznek a magyar faj kultúrképségében. A kongresszus lívásából, — melyről alább beszámolni — különösen az adminisztratív és alagi ügyek megbeszéléséből híven már láthatja az érdeklődő, mennyi akadálat, mennyi nehézséggel kell még megüzdenie a szövetségnek azért, hogy aigtisztább retortákon leszűrt művészet, zeneművészet felé intenzívebben fordítissa a magyar közönség figyelmét. Ő a szövetség eddig ismegmutatta szósságát, sőt már a kezdet ezer akadály előtt mutatta meg leginkább, hogy a »vissza« szót nem ismeri. Megy előre s tudja, hogy győzni fog, aminthogy elni akarattal és ennyi lelkesedéssel igaz ügynek győznie is kell. A szövetségi ildöttek miskolczi szerepléséről és a digresszus lefolyásáról a következőkben szmolunk be: Ismerkedési estély. Szombaton este fél kilenc órakor a Korona szálloda éttermében ismerkedési este volt, ahol a városok képviselői majdnem mind megjelentek. Ott voltak: dr. Spitz Lipótné és dr. Spitz Lipót Debreczenből, I Clair Vilmos Nyitráról, dr. Vajay Imre és Bendtner Nándor Szatmárról, dr. Maczky Valér Egerből, Orbán István Munkácsról, Kovács Árpád Nyíregyházáról és még számosan, azután a miskolcziak közül Pazár István vízvezetéki igazgató, dr. Regéczy József, Widder János, Szent-Gály Gyula, Balogh Bertalan, Hajdu István és Nagy Ferencz. A társaság a legjobb hangulatban töltötte el az estét, aztán kávéházakban oszlottak el kisebb csoportokban és a késő éjjeli órákig maradtak így együtt. A kongresszus. Tegnap, vasárnap délelőtt folyt le a tulajdonképeni zenekongresszus a Kereskedelmi és Iparkamara emeleti nagy üléstermében. A termet megtöltötték a Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület választmányi tagjai és a meghívottvárosok kulturegyesületeinek képviselői. Jelen voltak többek között: dr. Nagy Ferenc polgármester, Hídvégi Jenő kit. tanfelügyelő, Pazár István vízvezetéki igazgató, Szent-Gály Gernna venedei igazgató, Nagy Frenc polg.st 6. igazgató, továbbá a meghívott városok képviselői, Clair Vilmos (Nyitra), dr.Wagner Sándor kir. tanácsos (Losoncz), dr. Veres Samu főgimnáziumi igazgató (Rimaszombat), Kovács Árpád (Nyíregyháza), dr. Szenes Zsigmond orvos (Debreczen), továbbá dr. Spitz Lipótné és dr. Spitz Lipót (Debreczen), Izsa Béla tanár (Máramarossziget), dr. Valentiny Samu (Eperjes), dr. Kardos Gyula (Kassa), dr. Hornyay és dr. Izsépy (S.Ujhely), dr. Maczky Valér (Eger), dr. Vajay, dr. Fábián és Bendtner Nándor (Szatmár), Láng Rezső (Lőcse), Hrabovszky (Zsolna), Orbán József (Munkács), Ruszty Gyula és Bálint Hugó szerkesztő (Szolnok). Elnöki megnyitó. Balogh Bertalan elnök tíz óra után nyitotta meg a kongresszust szép megnyitó beszéddel. Vázolja elsősorban a magyar kulturmozgalmak múltját és utal arra, hogy 1905-ben szóló vetette fel először a magyar közművelődési egyesületek eszméjét. „A magyar nemzeti közművelődés“ című könyvében propagálta szélesebb körökben ezt az eszmét. Rámutat a szövetség céljára, mely a zenekultúra fejlesztésében áll. Az első években még a kezdet nehézségeivel kellett megküzdenie, de ezt a harcot sikerrel küzdötték meg. Utal a szövetkezés fontosságára és hangsúlyozza, hogy a szövetkezet a bevételeket és anyagi hasznot mindig újból kulturális célokra áldozta. Foglalkozik egy felvidéki sajtóorgánum igaztalan támadásával, melyet agresszív szavakkal cáfol meg. Ezután megnyitja a kongresszust, szeretettel üdvözli annak tagjait, különösen a vendégeket és kéri, hogy a tanácskozásban azzal a szeretettel vegyenek részt, mely mindnyájukat vezette a szövetség megalakításában. Balogh Bertalan elnök megnyitó beszédét lelkes éljenzéssel fogadták, azután napirend előtt dr. Nagy Ferenc polgármester szólalt fel. A mi destruktív irányzatú korunkban — úgymond, — mikor látjuk, hogy régi társadalmi és közgazdasági berendezkedéseink recsegnek,ropognak, mikor látjuk, hogy az alkotást megelőzőleg a romboló erők érvényesülnek, ebben a korban az összetartó erő különös jelentőséggel képviseli a kultúrát. Különösen áll ez a mi nemzetünk társadalmára most. Mert mennél erősebben csapkodnak körülöttünk a pártpolitika hullámai, mennél inkább elfogja a lelkeket az anyagiak után való áhítozás, annál nagyobb szükség van a kultúrára, a mi esetünkben a zenekultúra terjesztésére, hogy ez megszánja a tömegek lelkét, hogy elvonja őket a mindennapi élet fárasztó és sokszor csúnya küzdelmeitől. Ha valamikor, úgy most kell kétszeres örömmel üdvözölni minden kultúrmozgalmat. Ezeknek hangoztatása mellett Miskolcz város közönsége nevében őszinte szívvel, az igaz nagyrabecsülés érzelmeivel köszöntöm mindazokat, akik közelről és távolról ennek a szép eszmének szolgálatában idejöttek. Kívánom, hogy ideális törekvéseik teljes sikerrel járjanak és hogy fáradozásaikból úgy nemzeti kultúránkra, mint városunkra haszon fakadjon. Mielőtt befejezném szavaimat, engedjék meg, hogy úgyis, mint polgármester, melegen köszöntsem igen, tisztelt barátomat, Balogh Bertalan urat, aki fáradhatatlan erényeivel, előre irányított törekvéseiben igen szép irányba terelte a felvidéki városok kulturmozgalmát. Még Téli ruhikat, nyári sondozisra legrérsékeltebb írban elvállal Felső- Magyarország egyik legrégibb cége Vőneky Mihály szűcs és szőrmeáru kereskedője Miskolcz, Kazinczy utca 10. sz., a főposta mellett. (Saját ház.) Alapittatott 1892. Telefon 5—39. A Hév. bundáinak gondozója. A mélykár elleni megóvás és gondozás az e célra épült modern berendezésű, nagy terjedelmű tiszta raktárakban történik. — Az őrzés végett átadott tárgyak tűzkár és betörés ellen biztosítva vannak. Szobaszőnyegek és függönyök porolását és tisztítását is elvállalom.