Miskolczi Napló, 1914. június (14. évfolyam, 124-146. szám)
1914-06-03 / 124. szám
XII. évfilj M. liMilez, szerda, 1114 Julius I. 124. (1710) szia MISKOLCZI NAPLÓ POLHIEál NAPILAP. ■Lömrrtsi Arak i Salyben i Érte 4rre 16 Pl évre I Negyed évre 4 kor. Vidékre: Égre évre 20 kor. Fél évre 10 „ Negyedévre 5 E tyee számára 8 fillér. — Kapható minden kirlapelentelténál. Felelős anerkeaztfi: HUBERTH JÁNOS. Kiadóleptulejdonos: KLEIN és LUDVIG. Sinkaestéeéa Kiadóhivatal Hunyadl-utca 2-ik szám. Hunyadl-utca 2-ik szám. Teleteli 315. Telefon 114. lap szailaml ri*néi illeté ktelemények a narkasztCaéakez alArizaféta hirdetések és fotoz Matások a kiadóhivatalhoz leszendüik. 9 szent tűz. Irta: Isaák Imre, Miskolcz, junius 2. Elmúlt pünkösd. Az ünnepi hangulat alkalmat adott az elmélkedésre. A pünkösd a Lélek ünnepe. Ezen a napon a Lélek sebesen zúgó szélnek zendülésében szállotta meg az apostolokat s azok a Lélek hatására a bizonyosság meggyőződésével vetették bele magukat ama kultúrharcba, melynek csirája a mai kultúra terebélyes fájává izmosodott. Az apostolok csüggedezésébe, bátortalansága a bibliai szó szerint a tüzes nyelvek lángolásának kellett belevillannia, a félénkséget lelkükből a szent tűznek kellett kiégetnie. Csak a Lélek tüze teremthet az Eszme számára halálig hű apostolokat. A pünkösd a maga kettős tüzes nyelvével ennek a nagy igazságnak vált örök szimbólumává. Az Eszme kálváriájának szomorúságait, fájdalmait, töviskoronáját, vérehullását a megdicsőülésnek kellett követnie, mert a nagy, isteni tragédiák hősei éppen bukásukkal pecsételik meg az Eszme sorsát. A pünkösdben a lelkiismereti szabadság eszméje nyert glorifikációt s az első pünkösd óta minden szabadságharc sorsát az apostolok lelkesültsége, ihlettsége, a pünkösdi tűznek az apostolokra gyakorolt felrázó, elevenítő, bátorságot sugárzó hatása döntötte el. Apostolokat a Lélek tüze teremt. Ez teremtette nekünk, a függetlenségért, a szabadság eszméjéért szent rajongással lelkesülő magyaroknak a Bocskayakat, Bethleneket, Rákócziakat, Kossuthokat. Elmúlt pünkösd. Az ünnep áhítatában a magyar nemzet az idők súlya alatt megtanult különbséget tenni az álapostolok és az igazi apostolok között. Nemsokára az egész országot apostolok fogják bejárni, hirdetve a szabadság és a mai zsarnoki uralom alól való felszabadulás próféciáját. A nemzet feladata különbséget tenni az igazi és álapostolok között. A szabadság az egyetlen hitvallás, mely boldogságot teremthet a nemzet életében, mert a szabadság levegője éltet, a szabadság dúsgazdag termőföldjében szemmel láthatólag fejlődik a nemzet életének szálfása. Csudálatos isteni erőket rejt magában a szabadság fogalma s a naiv ókori ember csak az egyenesen égből leszálló tűz képében tudja elgondolni a szabadság eszméjét. Hogy az apostolok a birodalom, a kormány, az úgynevezett ,,nagy többség" kényszer felfogásával szemben is mernek agitálni, ezt a naiv ember esze nem akarja bevenni. Nem lehet az! Részegek, édes bortól ittasok azok, akik igy , szembe mernek szállani a hatalommal. És még mindig mernek beszélni ? Még követőik is akadnak? Ah! A megdöbbenés moraja zúg végig az emberáradaton . . . Mégsem részegek ezek, hanem az égből leszálló tűz tette őket ilyen bátrakká, az igazságért halálra készekké! A szabadság az egyetlen boldog hitvallás : az igazi apostolok tehát a szabadság apostolai. Akikről azt hihetni, hogy édes bortól megittasodott állapotban mernek csak szembe szállani a fegyveres hatalommal. Akikről mégis nyilvánvalóvá lesz, hogy a Lélek szent tüzétől átforrósodott szívvel teremtenek új világnézeteket, adnak a világ folyásának uj irányokat jelölnek ki, új, szélesebb, biztosabb medreket. Az apostolok munkásságához az eredményt a köz adja. A magyar szabadság apostolainak hívőkre van szükségük, akik a tüzes lelkű, forró szívű apostolok prófétai ihlettséggel meglátott és jónak hirdetett eszméit befogadják, tovább hirdetik, megvalósítják, mint égből leszálló tüzes nyelvek által hirdetett igazságokat. A magyar történelem legszentebb lapjain a szabadságért küzdő apostolok nevei vannak feljegyezve. A magyar nemzet azokban az eseményekben emelkedett hivatásának legmagasabb pontjaira, amelyekben a lelkiismereti szabadságért küzdők vércseppjei pecsételték meg az igazság diadalát. Drága gyöngyért drága gyöngy kell. A szabadságért vér, verejték, tengernyi keserű köny kell. Mennél nagyobb a meghozott áldozat, annál drágább a megszerzett kincs. A kincskeresők, a kincsszerzők elhullanak, a kincs maga örök, elpusztíthatatlan. A magyar szabadságért harcolók elhullanak csaták tüzén, vagy a munkásság szent önemésztésében: a szabadság, ez az örök kincs, megmarad a maga égi tisztaságában. Az Eszme harcosai mulandók, maga az Eszme örökkévaló. És mert égi tűz lelkesíti a földifiát, a mindig pusztuló, a mindig hulló harcosok, apostolok helyébe mindig újak jönnek, a régiek helyébe jövünk mi, a mi helyünkbe jönni fog ezer meg ezer nemzedék. Az ember változó, de az Eszme, a magyar szabadság eszméje örökéletű s míg egyetlen igazi apostol él a földön, az Eszme hol égni fog, hol diadalmas lángolással hirdeti a világnak a szabadság örökkévalóságát, hol meg csak pislogva alig-alig élve — mint a füstölgő olajmécses — fog tanúságot tenni a tüzes nyelvek erejéről, de mindig élni fogdámig mi akarjuk, míg apostolai vannak. A szabadság örök lángja csak úgy alhat ki, ha mi önként oltjuk el azt. Aki nem keresi, nem kéri a tüzes nyelvek égi erejét, sőt eltaszítja azt magától, annak szívében nem is hat a láng. Az apostolok önként, a szolgálatért való jutalom reménye nélkül fogadták a tüzes láng hevét. Szabadságunk igazi apostolai közül is azok voltak a legnagyobbak, akiknek jelleméhez még csak egy porszemnyi gyanúja sem fér a kapzsiságnak, a nagyravágyásnak, a hiúságnak. Mihelyt verseny támad az apostolok között, ki legyen az első: azonnal haloványabb az égi tűz lángja, több a hamu, amely rászitál a fényes alakokra valami szürkés réteget s a csillogást, a fényt, mely az örökkévalóság tüzétől származott, elhomályosítja. A magyaroknak temérdek pünkösdjük volt már, mert temérdekszer kellett bizonyságot tenni a szabadság eszméje mellett. Ezen a most elmúlt pünkösd ünnepen is a közelmúlt események hatása alatt egyrészt, másrészt a várható nagy események lendülésétől felismerte ez a nem «MODIANO m fi A LEGDRÁGÁBB A LEGjrOBB ! /77Ún£A3,JaJTArc*JlᣠwhuimifilMMJMine trcvn a védjegye MOuiCAa Főraktár: Gál Mór m. k. dohány- és szivar különlegességi árudásában.