Miskolczi Napló, 1914. szeptember (14. évfolyam, 199-223. szám)

1914-09-30 / 223. szám

Szerda, 1914 szeptember 30. MISKOLCZI NAPLÓ Délutáni távirataink. — Érkeztek délután 2 órakor. Eljártár­ a Pardspelkat.­­ Budapest, szept. 29. A török kormány­ elrendelte a Dardanellák aknákkal való teljes elzárását. A Dardanellákon nemcsak hadi, hanem idegen kereskedelmi hajókat sem bocsátanak át. (M. T. I.) Franciaország Fenyence-al visz a harctérre. Páris, szept. 29. Franciaország végső kimerültséggel küzd a német seregek el­len. Most a kormány elrendelte, hogy az egy évre elitélt fegyenceknek, tekintet nél­-­ kül arra, hogy milyen bűnökért lettek el­itélve, kegyelmet ad, ha beállanak a had­seregbe. (Magyar Távirati Iroda.) I Az olini és a svájci szocialisták a békéért. Genf, szept. 29. Az olasz és svájci szo­cialisták közös gyűlésen felszólították a semleges államok szocialistáit, hogy a leg­erélyesebben indítsák meg a béke­propa­gandát. (Magyar Távirati Iroda.) Az osztrák államadósságok kuponjait­­i©re eskomptálják. Bécs, szept. 29. Az osztrák államadós­ságok kötvényének kuponjait előre eskomp­tálják. (Magyar Távirati Iroda.) a francia flotta­­tehetetlen az Adrián. Róma, szept. 29. Az olasz lapok fog-­­lalkoznak a francia flottának az Adrián kezdett akciójával. Valamennyi lapnak az a véleménye, hogy a francia flotta nem boldogulhat az Adrián, mert nehezen élel­mezhető. (Magyar Távirati Iroda.) I3. Az antens® ellen. Konstantinápoly, szept. 29. A török kormány tudvalevőleg megszüntette a ka­pitulációkat és az ott élő idegeneket is meg­adóztatja. Hir szerint az entente hatalmai meg akarják szállni a török városokat, ha a porta alattvalóikat megadóztatja. (M. T. I.) A montenegróiak tüzeljen. — Levél a harctérről. — A déli csatatéren az utóbbi napokban sűrűbben ropognak a fegyverek. De nem­­csak a szerb, hanem a montenegrói gráni­­ton is szorongatják katonáink a dél­szlávo­­kat, akik abban bíznak, hogy, a cár atyuska a segítségükre jön. A montenegrói harctérről írja Sz. B. miskolczi származású baka az alábbi soro­kat: — A mi gépfegyverosztályunk este pa­rancsot kapott, hogy reggel 2 órakor indul­jon ki a határon megjelent montenegrói csapatok ellen s azokat verje vissza, illetve hogy azok visszaverésében a tüzérségnek és a csendőrségnek segédkezzen. — Utunk mindenütt leégett házak kö­zött vezetett el. Mindenütt meglátszik a há­ború nyoma. A házak lakói mind elmene­kültek. Csupán az egyik házban találtunk egy nagy fekete macskát. Szegényke ott maradt házőrzőnek. — Estére egy pár házból álló lakatlan faluba érkeztünk. Itt ütöttünk tábort éjsza­kára. Ki voltunk fáradva nagyon, így csak­hamar le is pihentünk és bizony el is alud­tunk. Alig pár perc múlva óriási dörrenésre ébredtünk fel, amit több dördülés követett­. A mi ágyúink megkezdették az ellenséges hadállások bombázását, ami mindannak da­cára, hogy éjszaka volt, szakadatlanul tar­tott. Mi is prancsot kaptunk, hogy indul­junk előre. Egy, kis folyónál, amely hatá­ros Hercegovina és Montenegróval, már fegyverek ropogása között keltünk át. A víz nem volt nagyon mély s derékig bele­gázolva, átértünk a túlsó partra. A golyók szakadatlanul hullottak közébünk, hogy honnan, azt nem tudtuk. Parancsnokunk felszólított bennünket, hogy jelentkezzék, aki önként előre megy s kikémleli, hogy hol vannak a csendőrök, a­kikhez nekünk az utasítás szerint csatlakoz­nunk kell. Én és egy Balog Lajos nevű­ baj­­társam, vállakoztunk a nehéz feladatra. — Balog jobbra, én balra mentem. Csakhamar elvesztettem őt szemem elől s valóságos golyózáporban kapaszkodtam fel a hegyre.­ Egy sziklára felkapaszkodva, körültekin­tettem, amikor észrevettem, hogy alig pár lépésnyi távolságból, egy szakadék mögül,­ puska csöve irányul felém. A fegyveremhez­ kaptam. — Obadit, kamarad! — hallatszik a szakadékból. Jobban oda nézek — egy bősz-í­niai csendőrőrmester volt. Kölcsönösen ör­vendeztünk, hogy nem sütöttük el fegyve­rünket egymásra. Az őrmester megmutatta, hogy hol vannak a csendőrök, sőt azt is, hogy honnét röpítik felénk gyilkos golyói­kat a montenegróiak. — Beszélgetésünk­ közben a csendőrőr­mester szó nélkül rám esett. Hátulról érte egy ellenséges golyó s még talán a tüdejét is átfúrta. Holttestét nem tudtam­ lehozni a hegyről, s mivel a parancsnak eleget tet­tem, sietve tértem vissza csapatunkhoz. A Miskolczi Napió gyűjtése. A hadba vonultak családtagjai javára indított gyűjtésünkhöz érkezett ma Almási Mariska, Moszkál Piroska és Czoklán Ju­liska 5 koronás adománya. Ezzel gyűjté­­­­sünk összege 2064 korona 16 fillér. A városi népkonyha javára ugyancsak a fent megnevezettek 2 koronát adomá­nyoztak. 3. oldal U330N5ESCH. — Hradil Halász René festőművész jó­tékonysága. Halász Hradil René, a kiváló festőművész, egy értékes, művészi becsl* képet adott a Vörös Keresztnek értékesí­ts céljából, hogy ily módon áldozzon a jóté­kony célra. Az egylet köszönettel fogadta a nagylelkű adományt. — Kimutatás a miskolczi Vörös Ke­reszt Egylet választmányi pénztárába­n. hó 26., 27. és 28-án befolyt összegekről: Mega Jánosné gyűjtése Edelény 160 korona, Szathmáry József ny. közgyám 100 korona, özv. Schrecker Sámuelné 10 korona, Gyógy­szerész Testület 100 korona, Eötvös Fe­­rencz ref. lelkész és neje Ládháza 181 ko­rona, dr. Tyrnauer Márk 12 korona, Weid­lich Pál (Koós Margit utján) 200 korona,­­ Páris ostroma. A németek széles ércfala egyre közeledik Páris felé és bizo­nyos, hogy nemsokára Páris falai alatt dö­rögnek a német ágyuk. A legaktuálisabb tehát Francisque Sarcey könyve, amely Páris ostromát írja le 1870—71-ben. — A könyv, mely tele van izgalmas leírásokkal, Singer és Wolfner budapesti cég kiadá­sában jelent meg és 2 koronáért kapható bármely könyvkereskedésben is. — Ki tud róla? Ha az itt tartózkodó galíciai menekültek közül valaki hírt tudna adni Nazár Andrásné szül. Zubik Stefáról, jelentkezzék a katholikus gymnázium I. D. kórtermében. —­­Te éjszakát szerezhet magának min­denki, ha a hálószobáit a „Löcherer Ci­­mexin“-nel fertőtleníti. A fővárosban tör­tént próbák beigazolták, hogy a Löcherer Cimexin nemcsak a poloskát és annak pe­téit pusztítja el rögtön, de megszabadít a ruszk­, sváb és hangyáktól is, a mély­kártól pedig a szőrmeruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető: gyógyszertárak és drogé­riákban és a készítőnél: Löd­erer Gyula gyógyszertárában, Bártfán. — A legjobb gyermekcipők Gerhardt­­nál szerezhetők be Miskolcz, Széchenyi­ u. 14. szám. ÖZV. SCHWEITZER JÓZSEFNÉ szül. Schweit­zer Jolán úgy a maga, Gyurika fia s az egész rokonság nevében a súlyos veszteségtől megren­dült szívvel tudatja, hogy hőn szeretett férje, a legjobb apa Schweitzer József cs. és kir. tart. hadnagy, a Schweitzer varrógép r.-t. cégvezetője, katonai kötelezettségének teljesítése közben, a Vörös Kereszt egylet értesítése szerint, a galíciai harctéren a királyért és hazáért hősi ha­lált halt. Áldás és béke poraira ! Schweitzer Ödön atyja, Schweitzer Ödönné szül. Fiánk Lina anyja, Schweitzer Albert apósa, Schweit­zer Albertné anyósa, Schweitzer Mórné sz. Schweit­zer Rózsi, Dr. Schweitzer Albert, Schweitzer Sárika testvérei, Kertész Zsigmondné szül. Schweitzer Emma, Robitsek Miklósné szül. Schweitzer Irma só­gornői, Schweitzer Mór, Kertész Zsigmond sógorai. A SCHWEITZER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY­­TÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGA, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA, TISZTIKARA ÉS ÖSSZES AL­KALMAZOTTAI mély megilletődéssel jelenti, hogy miskolczi központjának irodafőnöke és cégvezetője Ifj. Schweite József ur­tart hadnagy a cs. és kir. 76. gyalogezredben a galíciai harctéren vívott ütközetben hazájáért és királyáért hősi halált halt. A megboldogultban, kit kiváló szorgalmáért, kötelességtudásáért és fáradságot nem ismerő ügy­buzgalmáért nagyrabecsültünk, mint legodaadóbb munkatársunkat gyászoljuk, kinek emlékét min­denkor őszinte kegyelettel fogjuk megőrizni.

Next