Miskolczi Napló, 1914. november (14. évfolyam, 251-275. szám)
1914-11-01 / 251. szám
MISKOLC» SAPRO Vasárnap, 1914 ECTemfesr l,.1. % «Trot » miskolczi honvédek, tehet elég büszkeséggel beszélni a mi hőseinkről, a miskolczi honvédekről. ·Minden ütközet, melyben részt vettek, uj babért font a nagy koszorúhoz, amely méltón övezi a miskolczi honvédek hírét. A király, a legfőbb hadúr dicsérete és a mi csodálatunk ragyog, mint drága himzés a zászlón, amely alatt a mi hőseink harcolnak. Hálánk és imádságunk szava jut feléjük innen, m értük és helyettük is való polgári munka felzaklatott földjéről a harcos mezők, a vérrel futott bércek felé, ahol az ágyuk zengéséből, a fegyverek dörejéből diadalmasan zúg ki a magyar fiúk földet rengető csatakiáltása. A jó fiúk, akik életüket, mindenüket viszik a most nagy lángokkal égő oltárra a hazáért, sokat gondolnak e városra, amely békés időkben nyugalmas, boldog fészket adott a számukra. A harcok legtüzesebb óráiban, a küzdelmek forró nehéz perceiben, amikor az ellenség szuronyainak hegyéről a halál vigyorgása csillan feléjük, télbe hajló hideg, őszi éjszakákon, a megásott futóárkokban rögtönzött szálláson, mindig és mindenhol van egy gondolatuk a mi számunkra, akik itthon aggódunk és imádkozunk értük. A Miskolczi Napló már irt a miskolczi hős honvédekről és büszke örömmel jelentette a mi katonáink ragyogó dicsőségét. A Miskolczi Napló számai eljutnak a harctérre és — meghatódottan írjuk — a sokat szenvedő derék fiúk az árkokban, csatakos sárban, nehéz hidegben olvasták az ő dicsőségeik dicséretét. Nem is gondolhatjuk el, milyen nagy szolgálatot teszünk az elismeréssel a katonáknak, akik ebből új lelkesedést, frissen lendülő erőt merítenek a tonvábbi súlyos küzdésekhez. A mai posta hozta hozzánk egy miskolczi honvédfőhadnagy levelét. Olvassuk minden szavát meghatódva a halál aratásából jönnek e drága sorok és maradjunk bizakodók, ahol ilyen lelkes hősök” kezében van a zászló, ott csak dicsőség és győzelem teremhet. A Miskolczi Naplóhoz címzett tábori levelet itt közöljük: Kedves Szerkesztő úr! Nemrég olvastam fel századom legénysége előtt f. hó 3-ai becses lapjában közzétett „Miskolczi hősök“ című cikkjét. — Ez alkalomból fogadja hálás köszönetét a miskolczi honvédeknek, hogy kötelességünk teljesítését oly szép színben tünteti fel. Mi magyarok csak egyet ismerünk: Követni azt a zászlót, amit a kezünkbe adtak. Pia tépetten is, de diadalmasan visszahozni, vagy elhagyni, de úgy, hogy az ezred utolsó emberére boruljon szemfedőként. Legyenek meggyőződve, hogy a belénk helyezett bizalmuk nem hiábavaló. Hiszem, hogy minden ember szívével szólok, amikor azt mondom, hogy a 10. ezred megállja tovább is helyét, megtartja azt a hírnevet, amit két hónap alatt szerzett, félelem nélkül tartja oda mellét minden ember az ellenség szuronyának és golyózáporának azzal a tudattal, hogy ha ott vész, úgy halt meg, mint egy férfi, ha pedig az Isten a küzdelmek sorozatán átsegíti, minden szenvedése bőven kárpótolva lesz, ha hazája édes földjére büszkén teszi ismét lábát. Láttam en ezredet diadalban, veszedelemben egyaránt, láttam küzdeni akkor, mikor csak a halál hullott, de osztani nem lehetett, akkor is, mikor mell a mellhez volt szorítva, olyan volt minden borsodi gyerek, mint egy vasoszlop, meg nem ingott volna soha s nem is fog. Miskolcz városa büszke lehet szülötteire, hős minden embere, helyén van a szive mindenkinek, a próbák beigazolták. Azok a súlyos veszteségek, amiket tisztekben és legénységben szenvedtünk, csak fájnak, de nem csüggesztenek. Hisz győzelem nem lehet ott, ahol nincs veszteség. Elesett bajtársaink lelkesedése átplántálódott szíveinkbe, megacélozta kitartásunkat. Mikor e sorokat irom, dörögnek az ágyak. Tüzérpárbaj folyik. Már ötödik napjai készítik nekünk az utat. Előre! Az ezred ismét elől van. Csak annyit tudunk, hogy az ezredre nehéz, de dicső feladat vár. Ilyen rövid volt az avizálás, örömmel várjuk, melyik pillanatban kezdődik a feladat megoldása." Mire e sorokat olvassák, már túl vagyunk ismét egy dicső harcon, ha erősen megfogyva is, de elől. Tartsák meg továbbra bizalmukat irántunk, mi fokozott lelkesedéssel fogunk arra érdemesek lenni. Üdvözli híve és az 1-ső század tisztikara, Pasteiner József főhadnagy, századparancsnok. Réthy, hadnagy. Pillér, zászlós. — Húsz Sándor, hadapród. Adorján Sándor, hadapród. Pillér Miklós századombeli zászlós vitézségi éremmel tüntettetett ki, mert egy erdei harc alkalmával példás bátorsággal verte vissza maroknyi emberével a túlnyomó ellenséget. Ugyanez éjszaka a század minden embere oly éjjeli támadásban tartott ki vitézül, hogy másnap, az ott kitartott csapatrész elegszel. dicséretet kapta. Pasteiner, főhadnagy. A galíciai harcok. Hetvenezer foglya van a monarchiának. — A török-orosz háború. A török flotta győzelme a Fekete tengeren. Elsülyesztett orosz hajók. A galíciai harcokról az éjszaka érkezett hivatalos jelentés reánk kedvező és fontos jelentőséggel bíró epizódokat közöl. A kétségbeesett óriási erőfeszítések, amelyeket az orosz sereg kifejt a galiciai terület megtartásáért, lassan, de lépésről-lépésre veszít erejéből és az utolsó harcokban a mi csapataink ismét jelentős pozíciókat vettek vissza az ellenségtől. Ezen harcokban különösen kitűntek vitézségükkel a magyar népfelkelők, akik a sok zsákmány között, rengeteg orosz katonát is elfogtak. — A Miskolczi Napló táviratai. — Új fordulatot jelent a világháborúban a török-orosz halom kitörése. Tegnap — meglepetésszerűen — történt meg az első összeütközés a török és az orosz flotta között. A bevezetés török győzelmet hozott. Több orosz hajó elsülyedt és a török hadihajók Szebasztopolt bombázták. A török beavatkozás új perspektívát nyit a háborúban, amely — minden jel erre mutat — a mi fölényes végső győzelmünket hozza meg az ellenségek teljes összetörésével. — Az eseményekről éjszaka ezek a távirataink érkeztek: A sandal harcok. Hilowitth orosz fogoly a monarchiában. Budapest, október 31. (Hivatalos.) Érkezett este hat óra harminckor. Orosz-Lengyelországban a harc tegnap is, szüneteik a San alsó folyása mentén, Wlakótól délre a folyón átkelt nagyszámú ellenséges haderő«kert heves ütközet után visszavertük. Starj Sambornál ágyutűzünk az orosz lopairaktárt a levegőbe röpítette. Esen helységtől nyugatra fekvő magaslatokon miniden ellenséges támadást visszavertünk. Turkálól északkeletre elfoglaltunk több fontos magaslati hadállást, amelyeket az ellenségnek m mekülésszerüen kellett hmrítenie. Nép fölkdőink ezen harcokban sok oroszt elfogtok----A folyó hó 28-áig a monarchiában in.ternált hadifoglyok összes száma 749 tiszt... és hetvenháromezeregyszázkilencven főnyi legénység, amibe az utóbbi hetek harcaiban értért s a két hadszíntérről még el nem szór. Inatt igen számos hadifogoly nincs beszámítva. Höfer vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) A török—orosz háborít Konstantinápoly, október 31. Feladat tett október 29-én este 10 órakor. Autentikus jelentések szerint ma délelőtt a Feketetengeren az orosz flotta megtámadta a török flottát. A harcban egy orosz aknalerakó hajó, és egy torpedózutó elsülyedt. A törökök ezenkívül elfogtak egy orosz szénszállító gőzöst és rajta kívül 13 tisztet és 86 főnyi legénységet. Szebasztopolt a törökök sikerrel bombázták. (Miniszterelnökségi sajtóiroda.)* Elfogyasztett orosz hajók. Budapest, okt. 31. A Berliner Zeitung , am Mittag jelenti. Hivatalos konstantinápolyi jelentés szerint, néhány orosz torpedónaszád kísérletet tett arra, hogy megakadályozza a török flottának a Boszporusból a Fekete-tengerre való kifutását. A török hajók erre megkezdték a tüzelést és két orosz hajót elsülyesztettek. A török hajórt több mint harminc tengerész katonát elfogtak. A török fllotta nem szenvedett veszteséget. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) Fontos török minisztertanács. Konstantinápoly, okt. 31. A portán a nagyvezér elnöklete alatt a késő délutáni órákban rendkívüli minisztertanács ült öszsze. A minisztertanácsnak nagy fontosságok tulajdonítanak. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Elkobozzák Franciaországban az osztrák-magyar alattvalók vagyonát. Budapest, okt. 31. A Budapesti Tudósító jelenti: A francia igazságügyminiszter elrendelte az osztrák-magyar alattvalók vagyonának elkobzását. Törökországnak adtak egy görögcsatahajót. Berlin, okt. 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A „Georgi“ óriás csatahajót,amely Görögország számára készült, átadták a török kormánynak. Elsülyesztett orosz állosnéfestó* Konstantinápoly, okt. 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti. Egy török hajó elsüllyesztette a Donce orosz állomáshajói a Fekete tengeren.