Miskolczi Napló, 1915. január (15. évfolyam, 1-23. szám)

1915-01-01 / 1. szám

1915. A leírhatatlan nyomor és szen­vedés örökké gyászos emlékeze­tű, szomorú esztendeje: 1914. né­hány óra múlva befejezi végzetes pályafutását. Menjen útjára . . . Nyomába lép az új év: 1915! Talán jobb lesz, mint közvetlen elődje: 1914. volt. Amióta a világ történelmét ír­ják, sok, sok ezer év óta nem talál a kutató szem, évezredekre visz­­szanyúló, sötét, véres korszakok­ban olyan időszakot, amely meg­közelítőleg is hasonlítana a mai korszakhoz. Voltak ezelőtt is vé­res háborúk; voltak pusztítások, öldöklések; voltak földönfutók, nyomorult hazátlanok, akiket a háború réme űzött el otthonuk­ból ... De mik voltak azok a borzalmak a mai rémületes idők­höz képest? — Falevélzörrenések, egy vad orkán üvöltéséhez ha­sonlítva.... És ezt a rettenetes vészt és vi­hart az 1914. év kapcsán fogják feljegyezni a történelem lapjaira. Az 1914-ik esztendő a borzal­mak esztendeje. Menjen útjára! * Valamikor, régen, az elsülyedt világban, a háború előtt az volt a szokás, hogy az év végén szé­pen sorjában feljegyeztük az „év eseményeit.“ Első volt az orszá­gos politika, aztán jöttek a vá­rosi ügyek, a társadalmi mozgal­mak, művészeti ügyek, kultúr­­mozgalmak, aztán a szenzációt keltett nagyobb napi események, az úgynevezett „nagy esetek“, azután a színház, a társasegyle­tek, kaszinók, nőegyletek évi mű­ködése, a gazdasági intézmények, pénzintézetek tevékenységének bírálata . . . Hol van most mind­ez! . . . Egy óriási, nagy függöny eresz­kedett le, eltakarva mindent és mindenkit. Erre a kolosszális füg­gönyre egyetlen szó van véres betűkkel ráírva. Ez az egyetlen szó: Háború! A régi, háború előt­ti világ a . . . függöny mögött van. * A végét járó esztendő esemé­nyeit ma nem lehet felsorolni,­­ mert a rettenetes, véres háború mindent a háttérbe tolt. Azonban a háború eddigi tanulságai fölött lehet és kell elmélkedni. Kezdjük ott, hogy ez a háború elkerülhetetlen volt. Ezt most már tudja és látja minden em­ber. Ellenségeink ránk kénysze­­rítették ezt az óriási csapást és a sarajevói rémes tragédia csak si­ettette, kitörésre vitte a háborút, de nem okozta. A háború kitörése óta nyilvá­nosságra került hivatalos diplo­máciai akták hitelesen mutatják, hogy Oroszország tervszerűen ké­szült erre a háborúra és hogy Szerbiát használta föl arra, hogy közvetlen okot szolgáltasson a hadüzenetre. Az orgyilkosságok szabadalmazott hazája, Szerbia meg is felelt ennek a megbíza­tásának. A monarchia életérde­­kei követelték, hogy kardot ránt­son. És a hüvelyéből kiröpült kard mindaddig nem fog vissza­kerülni hüvelyébe, amíg ellensé­geink nem lesznek legyőzve. A háború kitörésekor mondot­tuk, hogy győzni fogunk, mert győznünk kell! Ha a háború tanulságait to­vább kutatjuk, tündökölve, ra­gyogva látjuk kiemelkedni a ma­gyarság vezető szerepét. Az egész háború fölött magyar jelszó do­minál: „Előre!“ Íme, minden ta­nácskozás, minden politika nélkül megszületett a magyar vezény­szó: Előre! Ez a bűvös szó zeng az egész órási harctér fölött és ahol az elhangzik, ott biztos a diadal, a győzelem. Aztán mit szóljunk a magyar honvédekről, a magyar népfel­kelőkről? Az ő dicsőségüktől vissz­hangzik ez az egész háború és a magyar háromszínű lobogó vezet mindenütt. Az osztrák vezető politikusok láthatják most, hogy a magyar nép legerősebb és legbiztosabb támasza a monarchiának és ha a magyarságot erősítik, akkor a monarchiát erősítik. A háború a legnagyobb tanító. Hisszük, hogy a tanítása eredményes lesz és a győzelmes háború után helyesebb és jobb irányban fognak halad­ni, mint eddig haladtak. * Ma esztendőt temetünk, 1914-et, és új évet köszöntünk: 1915-öt. " Az új évtől, 1915-től csak egyet várunk és ha ezt az egyet meg­hozta, akkor mindent hozott: győzelmes békét! Srb­. Adakozzunk a Vörös Ke­resztnek! Segítsük a hadba­­vonultak családtagjait és Hermán Ottó emlékezete. (Saját tudósítónktól.) Dr. Tar­­nay Gyula főispán a tegnapi köz­gyűlés megnyitása után elparen­­tálta. Herman Ottó volt képvise­lőt. Megemlékezett a magyar tu­dományos világot ért veszteségről Jellemzi Herman Ottó egyénisé­gét, amelyben az antik jellem a modern gondolkodással az idealiz­musssal, az idealizmus a reális igazság szeretetével párosult. — Indítványozza, hogy a város fe­jezze ki jegyzőkönyvi részvétét és a polgármester az özvegyhez intézett átiratában adjon kifeje­zést a város őszinte részvétének. A közgyűlés a javaslatot elfo­gadta. Dr. Nagy Ferencz polgármes­ter is melegen emlékezett meg Herman Ottóról. Bejelentette, hogy az özvegyhez már részvét­­táviratot küldött és felkérte dr. Szentpály Istvánt, hogy a teme­tésen képviselje a várost. A város háztartása. a jövő évi költségvetés. (Saját tudósítónktól.) Szomba­ti László főszámvevő mutatta be a város törvényhatósági bizott­ságának tegnapi közgyűlésén a város 1915. évi költségelőirány­zatát. Szombati László, aki régi ér­demes főtisztviselője a városnak, nemcsak a rideg, száraz, statisz­tás számadatok felsorolásával ismertette a költségvetést. A hű­séges sáfár lelkiismeretességével, a városi háztartás minden részé­nek alapos kitűnő ismeretével, minden tétel gondos elmélyedésé­vel ismertette a nagy anyagot. Jegyzetek nélk­ül, szabad előadás­ban, vonzó és a figyelmet lekötő lendülettel mondta el a nagysza­bású expozét, mely világos bepil­lantást adott abba a gépezetbe, mely a város hatalmas háztartá­sát mozgatja. A főszámvevőt lelkesen megél­jenezte a közgyűlés. Dr. Nagy Ferenc polgármester jelenti, hogy a költségvetés reá­lis, számol a nehéz viszonyokkal, a város háztartásában egy fillér deficit nincs és a járványkórházra szükséges tízezer koronát már si­került is félre tenni. — Büszkén jegyzi meg, hogy a tisztikarral együtt csak a legszigorúbb, leg­józanabb elvek szerint mindent takarékosan kezeltek. A város ke­reskedelmi jellege ott domborul ki, hogy a közbevételek nem es­tek és előnyös eredménye van an­nak, hogy a házi gazdálkodással a város saját lábára állt. Tizen­­két-tizennégyezer koronát tesz ki az összeg, amit a házi kezelés ja­vára írhatunk. Tapolczán nem si­került a házi kezelés, a szezont abba kellett hagyni és ennek da­cára bejött az összeg, amit a bér­letből kaptak régebben. A városi téglagyárból jöve­delem nincs, de dacára, hogy a gyár augusztus végén beszüntet­te üzemét, deficit nincs, és meg van győződve, hogy a gazdasági élet át lendülése után ez nem lesz rossz befektetés. Kéri a költségvetés elfogadá­sát a főszámvevő előterjesztése alapján. Bulyovszky Gusztáv kir. fő­ügyészhelyettes, törvényhatósági bizottsági tag mondta ezután a következőket: A polgármester úr felilágosí­­tó szavaival kísért s az imént a főszámvevő úr részéről nagy rész­let­ességgel, alapos készültséggel, élénk érdeklődés között előadott költségvetés felett az én nézetem szerint egyszerűen átsiklani nem lehet. Mindnyájan érezzük, mily ne­héz időket élünk, a nemzetek lé­tükért és fennmaradásukért vív­ják a titáni harcot; mi lesz az eredmény, nem tudjuk, de bízunk az Istenben, dicső hadseregünk­ben, mert az igazságnak győzni kell. Ámde ez az ádáz harc nagy ál­dozatokat kíván nemzet, társada­lom és egyesektől, amelyek már­is felülmúlják mindannyiunknak megfeszített erejét s e végtelen súlyos helyzetben, e nehéz vi­szonyok között a város polgár­­mestere s tanácsa, kiváló főszám­vevője útján előterjeszt a jövő évre egy olyan költségvetést, a­mely nem a pótadók felemelését célozza, de annak leszállításával lepi meg a város közönségét. Szinte álomként, káprázatként látszik előttünk e költségvetés, szinte kérdjük, valóban igaz-e anyagi helyzetünk összemérésé­vel, bérképességével? Valóban re­ális alapon , nyugszik-e költség­­vetésünk, midőn annyi áldozatot hozott már eddig is e törvényha­­tóság, e városnak minden pelvá­ra és hódolattal körülvett höl­gyeink. , Nem tartozom azon évvégek közé — ivén tisztelt közgyűlés __, kik m­inilon pervps pce+hft­ pg*V-más dicsőítését kultiválják, majd eljön a végles­ám­olás, amikor hisszük és reméljük, de el is vár­juk itt e fórumon, hogy mind­azok, kik e végtelen nehéz és sú­lyos helyzetben igazi od adással. Uránia Nagy Mozgószínház Műsor december 31,1915 január 1. és 2. A suszter herceg. Bohózat 4 felvonásban. Irta: Haáz !. Ezenkivü­l még két slágerkép. Rendes hely ára ,t. -i előadások kezdete : Hétköznap dél­után 6 és este fél 9 órakor. Vasár- és ünnepnap d. n. fél 3, fél 5, fél 7 és este fél 9 órakor az elesettek árváit! Lichtmann ELISS utólérhetlenek Kaphatók: LICHTMANN-cipőáruházban Miskolc­, Széchenyi­ utca.43. Szolid szabott árak.

Next