Miskolczi Napló, 1915. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1915-02-02 / 26. szám

1. oldal Hetedik hónap. Ma, február hó elsején lép a ágháború a hetedik hónapba immár a harctér óriási terü­ltén mutatkozik, hogy a mér­leg a mi javunkra hajlik. A monarchia és Németország fölé­nye az egész vonalon kétségbe­vonhatatlan módon nyilvánul. Ugyanekkor ellenségeink so­­rában a levertség és züllöttség k­ezd terjedni. A hadseregek­­omladoznak, a lakosság elégtí­­tetlen. És ha az elégületlenek szava mát könnyen visszhangra talál­ja a párisi sajtóban, mint a francia államférfiaknak a japán,, segítséget követelő cikkei, a pub­­tikummal együtt régen fellázadt volna már a francia hadse­reg is. Az autokrata Oroszország­­ban is, ahol­ még nehezebben juthat kifejezésre a nép igaz hangulata, mint a republikánus és demokrata Franciaország­ban, egyre fokozódik a közelé­­gületlenség. Valószínű, hogy a tapasztal­tak után Angliában is, ha egyál­talában lehetséges volna, szíve­sen visszacsinálnák a dolgokat. És ha Londonban nem érte még el a fájdalom és kétségbe­esés azt a fokot, mely Francia­­országban, Belgiumban és Oroszországban könnyű szerrel konstatálható, annak többrend­beli okai közül utalunk arra, hogy eddigelé az angolok még tzedrésznyi áldozatot sem hoz­tak a háborúért, mint ameny­nyit —­ főleg emberekben — áldoztak a szövetségesek, más­felől pedig a politikailag kellően iskolázott brittek tudatában vannak annak, hogy ez az utol­só alkalom, amikor az elvakult kontinentális hatalmak vérüket ontják Anglia tengeri szupre­­máciájáért. Ha pedig ezzel szemben azt látjuk, hogy a nagy célért és a biztató sikerért hozott áldoza­tok nem hogy csökkentenék, hanem még csak fokozzák a német katonaság hősiessségét és az eddiginél is nagyobb ál­dozatkészségre sarkalják a né­met polgárságot, valóban azt kell mondanunk, hogy a győ­zelmi mérleg serpenyője nem a csüggedő és kétségbeesett en­­tente-csoport, hanem a közép­európai szövetségesek felé haj­lik. A kérdés csak az, vájjon eddigi küzdelmeink és sikereink alapján jogot formálhatunk-e arra, hogy szolgálatainkat s dia­dalainkat, mint a németekével egyenértékűeket, a mérleg ser­penyőjébe vessük? Erre a nagyfontosságú kér­désre az erre a legilletékeseb­bek: maguk a németek rég meg­adták megfelebbezhetetlen vála­szukat. — És mi éppen abban az őszinte s nagyszerű elisme­résben, mely­ly­el a németek Ausztria-Magyarország katonai jelentőségét eddig is honorál­ták, valamint a zavartalan baj­társi támogatásban s összhang­­zatos együttműködésben, mely­nek a legszebb diadalai­kat köszönhetik a monarchia hadai, lelünk biztató reménysé­get a végleges győzelemre. Mik Jan hangversenye. A február 2-án tartandó hang­verseny, vala a nagyközenség megértésének, a művészet iránti rajongásának és a fia borús jóté­kony­ság num­on letanata iránt táplált határtalan lelkesedésé­nek, a megérdemelt fényes siker jegyében fog megtartatni, lázm­­­altig meg fog telni a Korona díszterme, a város és megye társadalmának szine-java sietett biztosítani belépő­jegyeket a Kubelik-concertre s így előre­láthatólag szép összeg fog jutni a bevételből a jótékony egyesü­leteknek. A hangverseny védnö­kei, báji Patay Gyuláné és dr. Tarnay Gyula főispán a helybe­li jótékony egyesületeket is ré­szeltetni kívánták az elérendő jö­vedelemből .S abban állapodtak meg, hogy a bevétel három rész­re osztatik és egy-egy részt kap a Vörös Kereszt Egylet, a há­borúban elesettek özvegyei és árváinak alapja, és a rokkantak házára teremtendő alap. Város­szerte, de a fővárosi lapokban is általános elismerést talál Kube­lik azon nemeslelkű ténye, hogy minden honoráriumot elhárított magától és a jótékony cél érde­kében teljesen hijtalanul tart­ta meg hangversenyét. A fényes művészestély részle­tes programmja: 1. Bevezető beszéd, tartja: Do­­bay István dr. 2. Mozart hangverseny, a dar, Kubelik. 3. Lotti Pur dicesti; b) Ries, Bölcsed­i; dl Messager: Madár­­dal: Nádasdi Baán Achillné, a m. kir. operaház tagja. 4. Bach, Chaconne: Kubelik. 5. Paganini concert, d dur Kubelik. 6. Költemények, elmondja: Farkas Imre dr. 7. Maillart, a Remete csenge­­tyűje: Nádasdi Baán Achillné. 8. Hubay, csárdajelenet: Ku­belik. Zongorakiséret: Dienzl Oszkár. A hangverseny este 8 órakor veszi kezdetét. A nagy tolongás elkerülése végett célszerű a be­lépő­jegyeket, még az állóhelye­ket is előre "megvenni Ferenczi B. könyvkereskedésében. A helybeli tanuló ifjúság részére­­ koronás diák­jegyeket bocsát ki a rende­zőség, hogy alkalmat adjon a fiatalságnak is a gyönyörű haza­fias hangverseny élvezetére. Lengyelvér. Nagy operette 3 felvonásban, ír­ta: Leo Ötévi, zenéjét szerzette: Nedbái Oszkár. Rendező: Rát­­kai Sándor.­­ Először adták szombaton. Szombaton este volt bemuta­tója a „Lengyelvér“ című 3 fel­­vonásos új operettnek. A bemutatóra megtelt a szín­ház, táblás ház volt, ami örven­detes jelenség és bizonyítéka an­nak, hogy a közönség még a mai nehéz viszonyok között is átmegy a színházba, amikor jó darabot adnak és jó előadásra van kilátás. A Lengyelvér operette a kö­zönség mindkét várakozását be­váltotta. A darab is jó volt, az elő­­fifttás is. A szombati premiernél jelen Volt közönség hírét vitte a nagy sikernek és ennek az ered­­ménye volt, hogy vasárnap, a má­sodik előadásnál szintén táblás ház volt. Az operett szövege sokkal jobb, a rendes, megszokott — és többnyire értelmetlen, üres, kép­telen — operette szövegeknél. Bizonyos mértékben emlékeztet Fényes Samu Csöppségére. Egy züllésnek indult lengyel gróf.­­Miután Barenczky Boleszláv (Jakabffy Dezső) lumpoló kompániájával könnyelmű, sivár életet folytat. Birtokának kezelését elhanya­golja, napos vendég nála a vég­rehajtó, iszik, kártyázik s köny­­nyű nőcskék után futkos. Éppen a végét járja vagyoni helyzete, amikor Zaremba nagybirtokos (Rátkai) és a varsói bálban be akarja neki mutatni leányát, Helénát (Haller Irma) azzal a szándékkal, hogy hozzáadja fele­ségül. A könnyelmű lengyel gróf elutasítja Zarembát, látni sem akarja a leányt, ellenben mulat egy varsói táncosnővel (F. Hal­mos Mici.) A megsértett Zarem­ba leány elhatározza, hogy ezért a mellőzésért megleckézteti a büszke grófot. Parasztlánynak öltözik s mint gazdasszony áll be Barenszky grófhoz. Szigorú fel­tételei vannak: ő akar úr lenni a házban. Valósággal elbűvöli a gró­fot, aki teljesen rábízza házának és birtokának vezetését. — Az új házvezetőnő nagy söpréssel kezdi: kisöpri a sok léhűtő bará­tot, rendbehozza a gazdaságot, elriasztja a táncosnőt is, közben egyre jobban hatalmába ejti a grófot. Mikor aztán megtudja a gróf, — igen hatásos jelenetben —­ hogy az ő gazdasszonya tu­lajdonképpen a Zaremba leánya, már fülig szerelmes belé s örül, hogy feleségül veheti. Az operette zenéje Nedbál Oszkár műve. Nedbál Oszkár több darabbal szaporította már az operettek műsorát hol jó, hol még jobb sikerrel. Mióta a bécsi filharmonikusok karnagya, mint­ha megnövekedett volna az in­venciója, szebb, kifejezőbb és fülbemászóbb a muzsikája, mint valaha. Igazolja ezt a Lengyel­vér című operetteje, mely a szín­­padokat egymásután frenetikus sikerrel hódította meg. A zeneszámok közül kieme­lendő: a Papiel és Helén duett­je, az arató dal, az ima és egy nagyon kedves keringő a II. fel­­vonásb­an. Hatásos a zenélő óra­szám is. Az előadás igazán becsületesté válik a színtársulatnak, vala­­mennien legjobb tehetségüket és tudásukat vitték harcba a darab sikere érdekében és a közönség többször felhangzó zugó tapsa mutatta, hogy fáradozásuk si­kerrel járt. Haller Irma kitűnő szerephez jutott és a szerep minden előnyét ki is aknázta. Eveiké­t azon szubretteknek, akik nemeink, trü­pökkel akarnak hatást elérni, hanem szerepüket szível és őr­zéssel meg is játszák. Helén sze­repe erre alkalmat is nyújt, fő­len­ a II. felvonásban. Haller Irma teljesen érvényre juttatta a kedves szerepet. A II. felvonást ő maga vezeti pompá­san. Nagy része van abban, hogy a darab teljes sikert aratott. F. Halmos Mici a táncosnő szerepében nem kevésbbé járult hozzá az est sikeréhez. Külső megjelenése igen tetszetős, ele­gáns volt, művészettel énekelt és temperamentummal játszott. — Rátkai Sándor kabinetalakítást produkált Zaremba szerepében. Stilizált beszéde, játéka a szo­kott jó volt. Mint rendező is el­ismerést érdemel. Jakabffy De­zső, a társulatnak e tehetséges sokoldalú és hasznavehető tag­ja a Barenszky szerepét úgy játék­ban, mint énekben kifogástala­nul adta. A derültségről, mint rendesen, most is Endrey Jenő gondoskodott. Miden mondata után hangos­­ kacagás hangzott fel. Tánc­számait és kupléit meg­­ismételették. Nagy és megérdemelt elisme­réssel kell megemlékeznünk Ta­kács karnagyról, erről az agilis és nagytudású zenészről, ahol nemcsak az operette fárasztó betanítását végezte, hanem a di­rigálás mellett a darabot zongo­rán kísérte. Hisszük, hogy a Lengyelvérrel kasszadarabhoz jutott a társulat, amely még sok telt házat fog eredményezni. MISKOLCZI NAPLÓ Kedd, február 2. Kiadó lakás. Győri-kapu 9 d. sz. alatt, a veres­­templomi villamos megálló mel­lett, három szobás utca eme­leti modern lakás fürdővel,vil­lanynyal és gázzal, két pincével és padlással, verandával és külön mosókonyhával, olcsón kiadó. — Értekezhetni ott a tulajdonosnál. sta Napfe­kelői Izlemkerse, Hivat­alos telh­vás. A magyar királyi honvé­delmi minisztériumnak folyó évi 500. elnöki számú rendelete alap­ján felhivatnak az 1896., 1895. és 1893. évben született s a közös hadsereg vagy honvédséghez be­sorozva nem lévő összes Miskolcz váro­si lakos népfelkelők, vala­mint azok is, akik 1894., 1893., 1892 években s 1890—1878. év között születtek, de valamely ok­ból még nem tettek eleget állítási kötelezettségüknek, hogy folyó hó 4-ik vagy 5-ik napján a vá­rosháza nagytermében keresztle­véllel múlhatatlanul jelentkezze­nek összeírás végett, mert ezen összeírás alapján lesznek február 38. és március 24. napjai között vizsgálat alá véve s azokat, akik igazolatlanul elmaradanak, azon­ IÁM világhírű hegedűművész hangversenye­t . A háború rokkanttal javára |/| |QC| 1915 február 2-án, kedden HUDCklIl JHIl a Korona-szálloda nagytermében.

Next