Miskolczi Napló, 1915. október (15. évfolyam, 228-250. szám)
1915-10-06 / 228. szám
MISKOLCZI NAPLÓ Szerda, október 6. dorfiitól Brust-Litowskig. A tizes honvédek hősi harcai. A „Miskolczi Napló“ számára irta: P. E., honvéd főhadnagy. VII. (Cenzúráiva. Engedélyezve.) Grodek előtt. Krakowiec-i győzelmünk azonban még mindig nem hozta meg a döntést Lembergért. Az oroszok új és új erősbítések bevetésével makacs ellenállást fejtettek ki; erre, igaz, már hetek óta készültek; egyik nagyszerűen kiépített állásuk a másik mögött feküdt, iszonyú tömegeik lehetővé tették, hogy mindig friss erővel szállhassák meg azokat. Az állások megválasztásában igazán bámulatos szakértelmet árultak el, azoknak minden kis része a legtökéletesebben tervezve és kidolgozva. Derék honvédeink sokat mondogatták, hogy csak nekünk lennének ■ilyen állásaink, bennünket a világ valamennyi ágyúja sem lőne ki azokból; de hát, szerencsére, mégis van különbség katona és katona között. Június 14-én azonnal folytattuk az üldözést, és 15-én apróbb harcok között elértük az oroszok főállását a Grodek-i állást. Ez már közvetlenül Lemberget védte, ha itt áttörünk, a várost övező földsáncok már aligha állhatnak ellent. Utunk mindenütt egy nagy temetőn vitt keresztül: mindenütt a tavalyi harcok nyomai; félig beomlott lövészárkok, gránátlyukak, leégett, összelőtt házak és mindenütt — mindenütt régi fűvel, friss vadvirággal benőtt sírok. Saját elesett hőseink sirjain egyes — az orosz sírokon kettős kereszt. A sembergi csatatéren. A sembergi csatatéren voltunk, különös véletlene a sorsnak, hogy ugyanazt a vidéket láttuk viszont, ahol tavaly szeptember elején ezredünk a dicsőséges második sembergi csatát vívta, dicsőséggel, győzelemmel és csak az összhelyzet kényszerítette a hadosztályt, hogy a drága vérrel szerzett csatateret elhagyva, visszavonuljon. Láttuk a koporsóhegyet, a kis erdőszegélyt, ahol szeptember 12-én éjjel 1 órakor kaptuk a parancsot a visszavonulásra; eszünkbe jutottak akkori gondolataink, hogy „hiszen ez lehetetlen, hiszen mi győztünk, mi 7 napja tartjuk diadalmasan ezeket a halmokat ötszörös orosz túlerővel szemben“ embereink alig akartak a parancsnak engedelmeskedni, oly különös volt az, hogy magyar honvédek visszavonuljanak. De hittük, tudtuk mindnyájamn, hogy ezeken a halmokon fogunk mi még diadallal előnyomulni. Azóta sokan hiányoznak közülünk, amint a Zembergi csapillatéren, úgyegész, Galicziában egyszerű néma sírok ..itt nyugiszik 5, itt nyugszik 12 hős magyar tizesi honvéd, beszélnek a magyar dicsőségről, maermi vitézségről. Sírjainkat nem gondozza csak a jó Isten. És mégis az elhagyott, elfelejtett sírokon pompázó, színeis vadvirágok, az egyszerű fakereszteken vidám madárdal, játszi napsugár. Várjon a nyugvó hősöknek elsuttogták-e ők, hogy újra magyar honvédek járnak ezen a tájon, hogy, drága vérük nem hullott hiába, annyi nehéz, véres küzdelem után ezeken a vérükkel szentté avatott halmokon újból 10-es honvéd ezred készül megvivni a harmadik sembergi csatát? . . . A harmadik sembergi csata. Mackensen az orosz állások előtt pillanatra megáll, pihenteti, újból csoportosítja hadseregét. — 18-án hajnalban azonban már rohamra készen áll, ismét a hadsereg és csak imádott, bálványozott vezére parancsát várja, hogy megismételje eddigi csodás diadalait. Hadosztályunk a Horatysko szakaszszal került szembe, ezredünk hadosztály tartalék a közép mögött. Tüzérségünk hajnalitól délelőtt 10 óráig lövi az orosz állásokat; ekkor azután az egész hadosztály rohamra, megy. Itt láttuk az oroszoknak legszebb, legcsodásabban kiépített állásait. Horatysko hegygyel szejmben egy meredek hegyoldalakkal határolt mély szakadék, amely mesteri módon áthatolhatatlan akadálylyá van átalakítva.. Az egész hegyoldalon hatalmast évszázados büszke fenyők kivágva és egymásra döntve; az ágak a zöld lombtól megfosztva és kihegyezve a támadás iránya, felé; a fatörzsek, ágak, bokrok számtalan sorban láthatatlanul összedrótozva, aknákkal Spékelve. Jó mély szakadék egy hatalmas fatorlasz 3—400 lépés szélességben védte ez az akadály az orosz állást, úgy, hogy aki látta, nem hitte volna, hogy ezen még ellenséges tűz nélkül is át lehessen ütni. Pedig minden talpallattnyi hely többszörösen lőhető és oldalozható volt minden irányból géppuskákkal. Délelőtt 11 óraikor az első megkísérelt sikertelen roham után már szükség volt a 10-es honvéd ezred beavatkozására. A torlaszaikon megakadt rajvonalat kellett rohamra előre vinni a Szentgyörgyi Szászlóallisnak. Ami lehetétlennek látszott, az sikerült. A 391k hadosztály csapatai többszörös véres roham után betörtek az ellenséges állásokba, mire a szomszédos szakaszokról szintén vissza kellett vonulniia. Visszavonulásuk közben felgyújtották maguk mögött a gyantás fenyőerdőt és itt az égő erdőben, füstben, tűzben harcolt ember ember elleni, míg az orosz ellentámadás is megtört és a vert ellenség átengedte a csatateret. A 10-es honvéd ezred újból temetett a sembergi csatatéren; a régi virágos sírok mellé új sírokat ásunk, új imával búcsúzunk néma hőseinktől, vasúti vonalat, a szállítások biztosítására katonailag megszállták. Francia sorkatonaságot szállítanak a Balkánra. Budapest, október 5. Az Est közli: A Secolo jelenti Szalonikiből. Az Aribumnu-foknál 16 szállító gőzösön este francia sorkatonaságot hajóztak ki. A csapatokat azonnal vasúti állomásra vitték, onnan a szerb-bolgár határra szállították. A Geogelevelezi Berlinben Oroszország külön békén törekszik ,központi hatalmiakkal. Bukarest, október 5. A Szófiában megjelenő „Dnevnik“ jelenti: „Cyril nagyherceg a legszigorúbb inkognitóban két nap óta Berlinben tartózkodik. A nagyherceget azzal a megbízatással küldték Berlinbe, hogy Németország vezető személyiségeinél puhatolódzék, vájjon mily feltételekkel lenne hajlandó Oroszországgal külön békét kötni? A „Dnevnik“ szerint az oroszok lemondtak arról a reményről, hogy megvert hadseregüket ismét akcióképessé tehessék.“ ^PATKÁNY-EGÉR ' nbagses 4*U«eektu *l»apcKTu» imvim RATIN lASCRATOmUli • iT.maPTENBlUjEB-UTCi» 50 A „Ratin“ beszerezhető Weidlich Pál kereskedőnél Miskolczon is Repülőink bombákat dobtak Pozsarevácra és Kragujevácra. Bukarest, október 5. Nisből jelentik a bukaresti lapoknak: Szeptember hó 29-én este 4 és3 óra között hét osztrák-magyar aviatikus repült át Pozsarevácig és mintegy 60 bombát dobtak alá a városra és annak környékére. A bombák egy polgárt megöltek, két katona és három polgár pedig megsebesült. Szeptember 30-án reggel 7 és 8 óra között hat osztrák-magyar aviatikus Kragujevácig repült el , mintegy 30 bombát dobtak a város környékére. Diana sósborszesz a legerősebb háziszer, úgy belsőleg cukorra cseppenként, mint külsőleg bedörzsölésre. Hatása fájdalomcsillapító, étvágygerjesztő, frissítő, hűsítő. Ára 60 fillér. Mindenütt kapható. A társadalom szive. A Miskolczi Napló avintéséhez ma érkezett adományok: Miskolczfalvára özvegy Papp Istvánná (Mezőnyék) 100 koronát; a vak katonáknak Vályi József 10 koronát. Gyűjtésünk összege: 15.399 korona 81 fillér. III UJD3MSZ1GOH — 1911 október 5. — Háborúnk hivatalos hírei. Budapest, október 4. (Hivatalos.) Orosz hadszíntér: A tegnapi nap jelentősebb események nélkül telt el. A helyzet változatlan maradt. Olasz hadszíntér: A tiroli harcvonalon az olaszok élénkebb tevékenységet fejtenek ki. A viagereuthi és tonalei szakaszon az ellenségnek az alpidói csúcs ellen intézett heves tüzérségi tűzzel előkészített támadását tegnap este véresen visszavertük. A wiigereuthi fennsíkon a Pilamton-Mardano hegytől északra levő állásaink kora reggel óta nehéz és középkaliberű lövegek gyors tüzelése alatt állottak. Délelőtt a rohamra készen álló ellenséges gyalogság kisebb csapatai eredménytelen támadást kíséreltek meg. Este az ellenség ezt a támadást nagyobb számú, főleg bersaglieri és alpini csapatokból összeállított haderővel megújította és megközelítette akadályainkat. Éjszaka sikerült egy táboriskerűen megerősített támpontunkat elfoglalnia, de csapataink szívós harc után, amely a reggeli órákig tartott, újra kiszorították onnan és így összes hadállásaink birtokunkban maradtak. A lafrauni fensikon tüzérségünk súlyos veszteségeket okozott az olasz gyalogságnak, amelyet visszavonulásra kényszerített. Bucherner szakaszon is kisebb ellenséges csapatok előrenyomulását könnyen megakadályoztuk. A többi arcvonalon nincsennek lényegesebb események. Délkeleti hadszíntér: A Drina alsó folyásánál élénkebb csatározás. Egyébként csend. Höfer, altábornagy. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) — A német hivatalos jelentés, Berlin, október 4. A nagy főhadiszállás közli: Keleti hadszíntér: Hindenburg tábornagy hadcsoportja. Az oroszok tegnap bőséges tüzérségi előkészítés után Postai és Smorgon között csaknem az egész harcvonalon süni tömegekben indultak támadásra, amely szokatlanul nagy veszteségük mellett összeomlott. Ugyancsak sikertelenek maradtak részleges éjjeli vállalkozásaik. A Duna mentén, Lenmewadentől délnyugatra is visszautasították az ellenség előretöréseit. A többi hadcsoportinál a helyzet változatlan. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) — Hadfy Imre altábornagy búcsúja honvédeinktől. Hadfy Imre altábornagy, akinek vezetése alatt honvédeink is dicsőségesen harcoltak, megválik hadosztályától és egy hadseregparancsnokság vezetését vette át. A kiváló hadvezér a következő bucsuparancsot adta ki távozása alkalmával: Magyar kir. 39. honvéd gyaloghadosztályparancsnokság. Op. No. 416—XIV. Állomáshely, 1915. szeptember 24-én. A hadseregfőparancsnokság rendelete egy csoport-parancsnokság vezetésével bízott meg. A nehéz hadjárat első napjaitól kezdve 14 hónapon át állottam a dicsőségteljes 39. honvéd gyaloghadosztály élén, — jóban és rosszban együtt voltam teljes lelkemmel, teljes @! Október 11-én, hétfőn este 8 órakor a Korona.***ná •»«›■