Miskolczi Napló, 1916. július (16. évfolyam, 150-175. szám)

1916-07-01 / 150. szám

Szombat, 1916 juliu­s hó 1. MISKOLCZI NAPLÓ UJPUHSHLOM — 1918 junius 30.­­ — A szerdai városi közgyűlés. Miskolcz város törvényhatósági bizottsága szerdán tartotta havi közgyűlés­ét dr. Tarnay Gyula főispán elnöklete alatt. — Abonder Henrikné temetése. Miskolcz város és a vasgyár tár­sadalmának impozáns részvételé­vel ment­ végbe csütörtökön dél­után Allender Henrikné temeté­se. A­­jószívűségéről­, nemes gon­dolkozásáról közismert úri asz­­szonyi váratlan tragikus halálát mindenki mély megilletődéssel fogadta és a ravatalra, amely a Baross Gábor­ utca 14. számú gyászh­áznál volt felállítva, a ko­szorúknak és virágcsokroknak rengeteg tömegét vitték, hogy, így is kifejezést adjanak kegye­letüknek és gyászuknak. A csa­pás általi mélyben sújtott férj, Ar­lender Henriik főbányataná­­csos, vasgyári főnök és családja előtt igen sokan fejezték ki rész­vétükért a megdöbbentő haláleset fölött. A temetés csütörtököm délután 3 órakor volt a vasgyárban. A gyászház előtt óriási tömeg gyűlt össze a szomorú alkalomra. Je­len voltak közéletünk vezetői, a társadalom kiválóságai, a jóté­­kony intézmények képviselői, a vasgyár tisztikara és Diósgyőr közönsége. A ravatalt egészen elborítot­ták a virágok és a családon kívül a résztvevők ezrei gyűltek a ko­porsó köré. A kzemelési szertartást Zábrátz­­ky Györgyi apát-plébános végez­te nagy segédlettel, a gyári tiszt­viselők énekkara s a Jószerencse dalkör megható gyászdalokat adott elő. A simát dr. Zakariás János főorvos búcsúztatta el me­ll szavakkal az elhunytat, akit a vasgyári temetőben helyeztek örök pihenőre. — Vörös-Keresztes kitünteté­sek. Ferenc Szalvátor főherceg a fiaíd egés­zségügy terén kifejtett működésük elismeréséül Rácz Kornélnak és dr. Varga Zoltán­nak a Vörös­ Kereszt hadi ékítmé­­nyes ezüst díszérmét adományoz­ta. Rácz Kornél és dr. Varga Zoltán a volt miskolczi megfi­gyelő állomásnál működtek an­nak létesítésétől és kitűnő oda­adó munkásságukat jutalmazza a kitüntetés.­­ Nem vonják le az idén a vá­rosi tisztviselők beszerzési előle­­­gét. A nagy drágaság terheinek némi enyhítésére a városi tisztvi­selők beszerzési előleget kaptak, amelyet az eredeti terv szerint július 1-től kezdve kellett volna havi részletekben levonni. A szerdai közgyűlésnek a tanács ja­vasolta, hogy tekintettel a foly­ton súlyosbodó helyzetre, az elő­leg levonásának megkezdését 1 évvel halaszszák el. A közgyűlés igy határozott. \› — A Chevra Kadisa közgyűlé­se. A helybeli ízt. szentegylet f. hó 29-én tartotta rendes közgyű­lését Neumann Adolf elnöklésé­vel, a tagok élénk érdeklődése mellett. Az elnök megnyitójában ecsetelte az egylet múlt évi mű­ködését, különösen a háborús jótékonyság terén kifejtett nagy­arányú munkásságát. Részletesen beszámolt a húsz hónapig fenn­állott hadi kórházról, melynek jótéteményében sebesült ,és beteg hőseink felekezeti különbség nél­kül részesültek. Utalt arra, hogy a szent egylet jó példával akart előljárni, midőn a hadi kölcsönre mobilizálható betétállományán felüli összeget, 200,000 koronát jegyzett. Gondoskodott a­z izr. vallásu katonák ünnepi rituális élelmezéséről, s a hadba vonultak családjainak hadi segélypótlékot nyújt. Noha az egylet rendes be­vételei közel 100 egyleti tag had­ba vonulása és az által, hogy másfél éven át új tagfelvételek nem eszközöltettek, tetemesen csökkentek, a jótékonysági kia­dások a múlt évben 10.000 koro­nával emelkedtek. A közgyűlés helyesléssel fogadta az elnöki be­számolót, kimondotta, hogy a közkézen forgó elöljárósági je­lentést és zárszámadásokat fel­olvasottnak tekinti és a szám­vizsgáló bizottság jelentése alap­ján a felmentvényt, köszöneté­nek nyilvánítása, mellett, egy­hangúlag megadta. Ezután dr. Kőszegi Armand lelkes szavak­ban mutatott rá azon kiváló ér­demekre, melyeket Neumann Adolfné úrnő a hadi kórház veze­tése körüli fáradhatatlan­ buzgal­mával és mindenre kiterjedő gon­dos figyelmével szerzett. Indít­ványára a közgyűlés Neumann Ad­olfné úrnő iránti elismerés­é- n­ek és hálás köszönetének jegy­zőkönyvileg adott kifejezést, va­lamint köszönetét nyilvánította mindazoknak, akik szamaritánus működésében önzetlen segítő tár­sai voltak, nevezetesen dr. Alt­mann Ignác, Freund József és neje, Klein Regina úrhölgy , dr. Lang Lajosnak. Következett a számvizsgáló bizottsági tagok vá­lasztása. A közgyűlés az eddigi tagok megbízatását­ egy évre meghosszabbította. A hivatalno­kok­­ és alkalmazottak drágasági pótlékaira, vonatkozólag előter­jesztett elöljárósági javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta í­gyszintén hozzájárult a temető melletti ingatlan megvételéhez és felhatalmazta az elöljáróságot egy új temetői szertartási épület e­lőm­u­nk­ál­atainak foganat­os­ítá­­sával.­­Végül az elnök megemléke­zett a hadba vonult nagyszámú egyzeti tagokról, akiknek a köz­­pű­tés üdvözletét és jók­ivánatait küldi. —­ A napirend kimerítése után a közgyűlés az elnök élteté­sével véget ért. — A Vörös-Keresztes nap. Ragyogó, napfényes idő kedve­­zet­t csütörökön, Péter és Pál napján a Vörös-Keresztes gyűj­tésnek. Úgy az utcai gyűjtés, mint a népkerti ünnepély a leg­nagyobb érdeklődés mellett folyt le és a legszebb erkölcsi és anya­gi sikert eredményezte. A gyűj­tött összeg megszámlálása még nincs befejezve. A sikerért a leg­nagyobb dicséret illeti a rendező­séget és külön hálát érdemelnek Rieger Vilmos, huszárezredes, katonai térparancsnok, Lohs őr­nagy a Bergesfelle parancsnoka, Nick József tüzérszázados, a lo­vas tüzérosztag pótütegparancs­­noka és Scholtz Elemér tüzérfő­­hadnagy tábori tüzérségi pót­­ütegparancsnok, akik a legna­gyobb előzékenységgel adtak se­gítséget a népkert­i népünnepély előkészítéséhez. Ezt, valamint a résztvevők és rendezők tevékeny­ségét a Vörös­ Kereszt külön is meg fogja köszönni. — A gőzmalom jótékony ado­mányai. A Borsod-Miskolczi Gőzmalom mai napon a Miskol­czi Takarékpénztárhoz beküldött a tegnapi Vörös-Kereszt gyűjtés­hez 1066 koronát — a miskolczi Vörös-Kereszt céljaira szintén 1000 koronát. — Taní­tóválasztás. Az izr. is­boteiszék pályázatot hirdetett egy férfi és egy női tanítói állásra. A hirdetett állásokra és pedig a férfi tanítói állásra beérkezett 12 pályázat, a női taní­tói állásra­ 25 pályázat. Az iskolaszék dr. Kurcz Jakab elnöklete alatt behatóan foglalkozott a leérkezett pályá­zatokkal s a három, napon át foly­tatott prózatanítás után, a férfi tanítói állásra a döntést elhalasz­totta, a női tanítói állásra Weiisz Janka trsztenai tanítónőt válasz­totta meg. —­­ Glósz-kitérői villamosje­gy­ek. A diósgyőri h. é. villamos­vasút igazgatósága arra, kér Ta varost, hogy a Glósz-kitérőt se hozza. A közgyűlés a polgármes­t.r. javas­latára kimondotta, a menetjegy megszüntetésé­hez a város hozzá nem járul, de belelökil abba, ho*y­ , melani­ab filteres negyek ára 20 fillérre emeltessék fel. — Bizalmi férfiak az esküd­te­­ket kisorsoló bizottságba. Az es­küdteket kisorsoló­­bizottságba a városi közgyűlés bizalmi fér­fiakul Doma Istvánt, Pfliegler J. Ferencet, Brászay Jánost, Porcs Jánost, dr. Gyömrei Bér­legáltó 68 dT. Sunár G­yulárf, de­aA Városi Őrségtermelő te­lep. A város tudvalevőleg már régebben elhatározta, hogy a miskolczi állami zöldségtermelő telepet saját kezeléseibe átveszi Az erről szóló határozatot a bel­ügyminiszter jóváhagyta. tv—A' “»»szabályrendelet, pótoltuk a­z uj moziszabál­yrer­­ne.etet, amely a szerdai közgyü­­lés ^targi-sorozatán volt. A köz­gyűlésben nagy vita volt az egyes szakaszoknál, de a sza­­b­alyrendelet eredeti ^ Imj-effis változást nem eszközöl­. Már csak három napig lesz nyitva a Solymosi-képkiállítás. Amint azt mar lapunk előző szá­­maiban többször jeleztük, a Solymosi-félé képkiállítás július hó 3-án azaz hétfőn este 8 órakor ZaluLmTfV tehát az érdeklődök­nek. iletve a vásárolni szándékos ziklik, .Már csak 3 nap áll ren­delkezésükre, szándékaik megva­­lósítására Akiknek viszonyaik megengedik, hogy a háborús hely­zet dacára ja pártfogolhassák a magyar művészetet, okosan és nemesen cselekszenek, ha felhasz­­níl, rndelkezésre álló rövid időt. Mert nem egyhamar lesz egint Miskolcson alkalom mű­­vész­i festményeket, jónevű mes­zek alkotásait, olcsó pénzen megbízható forrásból vásárolni. A tulajdonos ezúton tudatja az értelmiséggel, hogy a vásárolni szándékozók,­ illetve a komoly érdeklődők résszére a belépti díjat megszüntette. Egyben ezúton közl­ azt is, hogy tekintettel a nehézkes szállítási viszonyokra megmaradt képeit minden elfo fo­gadható áron eladja. — Gazdák figyelmébe. Taka­rok és munkásfehérneműek hadi foglyok részére legjutányosab­­ban a Magyar Kereskedelmi vállalatnál, Miskolcz, Széchenyi­­utca 4. —­ Adományok a Vörös­ Ke­resztnek. A tegnapi gyűjtéshez adakozott Schrecker S. Lipót, a gőzmalom vezérigazgatója 100 Morgenstern Emil 100 koronát -- Elveszett.. Szerdán délelőtt új villamoskocsiban elveszett egy sárga, ketté nyiló pénztárca, ok­mányokkal és pénzzel. A megta­­náló kéretik, hogy az iratokat a tárcával, mely reá nézve értékte­len papír, postán e lap kiadóhi­vatalába beküldeni szíveskedjék, a pénzt megtarthatja magának. Nem hiányoztak az utcáról a­z ilyenkor szokásos fényképező masinák s­em. Petris, a derék tánctanár készítette a felvétele­ket. Sokan a­zt hitték a kis leány­kák közül, hogy hirtelen táncóra lesz és ahogy megjelent a csoport­jai­knál Petris, gyorsan és illedel­mesen megfelelő tánclépésekbe helyezkedtek. Petris azonban megmagyarázta­, hogy most a­z egyszer fér­yképészi minőségben van jelen és aki jó gyerek, az ba­rátságos arcot vág a képhez. Egy úr, akinek a szivében már sok volt a keserűség, ellenben a tárcájában nyomot sem hagyott a pénz, kivette üres bugyellárisát és bánatosan sóhajtott fel: — Barátságos arcot most már? Lehetetlen. Ha még tegnap kérte volna, vagy reggel­­ a gyűjtés előtt. Meglátják, mennyi bús tekin­tet fog lezokogni a Petris fény­kép-felvételeiről. * Nem volt idő felocsúdni a gyö­nyörködésből egész napon át. Er­ről is gondoskodott Vida is. Aki­nek még a délelőtti gyűjtés után maradt véletlenül valamely pén­ze, az feltétlenül­ letört teljesen délután a népkertben. Egyik sá­tor a másik mellett, egyik szép asszony a másik mellett. A sát­rakban drága édességek, pompás enni, meg inni valók, virágok, tombola, minden, amit ki­­lehet találni a célból, hogy az ember szíve ne legyen acélból. Egyik csoportban pesti asszonyok vol­tak. — De hát kicsoda, kérem, ez a Vidarte? Mindenütt az ő nevét hallom emlegetni! Mi a­z, kérem, közérelmező, közuzalmazó, szaba­dalmazott gyűjtő, hivatásos nép­­ünnepélyrendező? — Mindez és vasutas — mond­ta egy miskolczi asszony. — Éljen Vidât®! — "kiáltották lelkesen a pesti asszonyok, ami­kor véletlenül éppen arra ment Vidats főparancsnoki komolyság­gal egy sátor felé, ahol meg Vidatsné ügyelt, hogy ami étel­ital van, az kitűnő jó legyen. * Sokat, nagyon sokat lehetne írni arról az ezernyi hangulatról és színről, ami felejthetetlenül széppé tette a Vörös­ Kereszt­­napot. De majd elintézi azt is Vidats János,­­ amikor kiadja a hivatalos elszámolást a gyű­j­tő­nap anyagi eredményéről­. Ez az­után beszédesebb lesz minden írás­nál amit a gyönyörűségektől el­szédült újságíró el tud készíteni. Az összegyűjtött ezrek muzsi­káját, hogy pótolja a hideg szó? A pénz mindennél szebben beszél. (f.) 3

Next