Miskolczi Napló, 1919. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-01 / 1. szám

Szerda, január 1. MISKOLCZI NAPLÓ A város a megszállás első órái alatt. Már a déli órákban elterjedt az a hír a városban, hogy a délután folyamán megérkeznek a csehek. A nagy zűrzavar ugyanis arra a lé­pésre késztette a kormánybiztossá­got, hogy a kerületi parancsnok­sággal egyetértve, az elvakult fosz­togató tömeggel szemben a csehek karhatalmi erejét vegye igénybe. A cseh parancsnok eleget tett a kor­mánybiztosság kérésének és a cseh csapatok még a délután folyamán meg is szállották a várost. A délutánra jelzett két páncél­­vonat berobogott a pályaudvarra. A vonatokról nem szállott le senki, hanem azok tovább mentek és az egyik a budapesti, a másik a sá­toraljaújhelyi vonalat szállotta meg. Az éjjel már ezen irányokban nem indult vonat. A sátoraljaújhelyi vo­nat pár perccel a páncélvonatok beérkezése előtt indult el. A pán­célvonatok megérkezése után Mestits ezredes egy mozdonynyal a Klobu­­sitzky­ utcai rakodó állomásig eléjük . Az elemi iskolák és a szénhiány. Dr. Hodobay Sándor akciója az iskolákért. A háború súlyos következményei súlyosan érintik a gyermekeket is. Ezek között különösen a szegény­­sorsú, szülői felügyeletet nélkülözők kis táborát. A spanyol járvány megszűnt, most újabb veszély fenyegeti az iskolá­kat: a szénhiány. Pedig nagy tár­sadalmi, gyermekegészségügyi, nép­­jótékonysági érdek kívánja, hogy különösen a szülői felügyeletet, a nevelés áldásait nélkülöző gyerme­kek részére sürgősen megnyittassék a tudás, a nevelés hajléka, a nép­jótékonysági intézmények centruma , az elemi iskola. A szülői felügyeletet nélkülöző gyermek teljesen az utcára van utalva, az utca rossz nevelő pél­dája, az utcai csínytevések egész hosszú sorozata kizökkenti őket a harmonikus gyermeki élet egészsé­ges útjáról. Az apróbb csínytevé­­seket nagyobbak követik, ezek pe­dig a bűn ösvényét egyengetik.­­ Tudjuk, hogy a gyermekek fegyel­mezése a háború alatt mily nehéz volt; ma a legfontosabb feladata az iskolának, hogy jövő generációnkat lelkileg megerősítse, nevelői felada­tával hasznos polgárokká fejlessze, illetve előkészítse a céltudatos, gya­korlati életre. De e téren már hó­napok óta teljesen magukra van­nak hagyatva a gyermekek és lel­kileg züllenek, testileg visszafejlőd­nek. A múlt tanévben egy osztályban két gyermek testsúlyban visszafej­lődött, négy nem gyarapodott sem­mit sem, húsz pedig csak annyit, amennyit egy bőségesebb tápkaló­riával rendelkező gyermek egymaga. Történt e ezen huszonhat gyermek jobb élelmezése érdekében valami intenzívebb intézkedés ? az iskola legyen centrumja a gyermek minden népjótékonysági intézményeinek. Ott kutassák fel és segítsenek a nyomoron, a nélkülö­zésen. Ott kapcsolják össze az esz­ményi jótékonyságot a gyakorlattal, a tanító előtt, mert a tanító és a gyermek között nincs titok ! Szenet az iskoláknak ! Hogy gya­korolhassák a jótékonyságot. Sze­net az iskoláknak, hogy meleged­jenek ottan fel a didergő gyerme­kek. Hiszen nyílt titok, hogy szám­talan családi hajlékban sokat szen­vednek a hideg miatt ! Föl kell me­legíteni ezen gyermekek testét, szí­vét egyaránt ! Hogy azt megtehesse a tanító, a 40-es létszám mikénti keresztülviteléről, illetve a tanter­mek elhelyezéséről már most kell gondoskodni. December hó 3- án dr. Hodobay Sándor polgármesterhelyettes érte­kezletre hívta össze valamennyi is­kolák igazgatóit, hogy az iskolák megnyitására vonatkozólag tájékoz­tathassa a közvéleményt, másrész­ről, hogy felajánlja a széninségen való segítését. Különösen a legsür­gősebben az elemi iskolákon, az óvodákon óhajt segíteni. A ref, az izraelita és a felső r. k. elemi is­koláknak van szenük. Az elemi is­kolák közül a Szentistván-úti, a Kun József és a Szeles-utcai áll. elemi iskolák, valamint az alsó­­miskolczi r. k. elemi iskolák ré­szére ajánlott fel dr. Hodobay Sán­dor szenet, így a szülők legfélőbb óhaja teljesülni fog, mert az elemi iskolák mindegyike megnyithatik január hó első felében, illetve az új év első napjaiban. (Saját tudósítónktól.) Kerülő uton jutott hozzánk a Kassai Újság leg­utóbbi száma, mely beszámol a cseh megszállásról és az azt meg­előző eseményekről. Itt közöljük az érdekes tudósítást: Mi történt szombat este? A szombat esti órákban kezdőd­tek meg az első rendzavarások. A város több helyén egyszerre fosz­togatni kezdték a laktanyákat és a kincstári intézményeket. A hatóság csaknem teljesen tehetetlenül állott szemben a fosztogatók nagy töme­gével. A város rendjére kb. 500 ember vigyázott. A rendőrség, pol­gárőrség és a hadviselt katonák szövetségének felfegyverzett járőrei cirkáltak a városban. Sok helyütt szétkergették a fosztogatókat, akik­nek körében különösen sok az asszony s az iparostanonc és a környékbeli falvakból a felfordulás hírére beözönlött falusi nép. A barakkórház fosztogatása szom­bat éjjel fél 11 órakor kezdődött és hajnali 4 óráig tartott, amikor a polgárőrség járőre megérkezett és szétzavarta őket. Minden elmozdít­­hatót széjjel hordtak, az ágyakat, takarókat stb. Az erős járőrt nagy lövöldözéssel fogadták. Szerencsére sem haláleset, sem sebesülés nem történt. A polgárőrség laktanyáját, a Bethlen-körúti tüzérkaszárnyákat hasonlóképpen kifosztották. A fegy­verraktárakat feltörték és onnan nagymennyiségű fegyvert és lőszert vittek el. Hogy mennyi rengeteg fegyver van a zavargó tömeg köré­ben, annak legeklatánsabb példája az, hogy a város őrsége a foszto­gatóktól több mint 200 fegyvert szedett el. Ugyancsak széthordták és töké­letesen kifosztották a Tüzér­ utcai laktanyát, valamint a Raktár­ utcai járványkórházat. A hatóság ereje tehetetlennek bizonyult az elvakult tömeggel szemben. Mindenüvé nem tudtak őrséget állítani. Mire a cir­káló járőrök valamelyike a zavar­gások helyére ért, bizony édes-kevés volt a megmenteni való. Sokat kö­szönhet a város a karhatalmi erők­nek, amelyek legjobb tehetségüket és tudásukat latba vetve, megvédel­­mezzék a város biztonságát. A vasárnapi zavargások. Vasárnap fényes nappal is kezd­tek fellépni a zavargók. Reggel fél 9 órakor asszonyokból, gyermekek­ből és fegyvertelen katonákból álló tömeg valósággal megostromolta a Fő­ utca 94. szám alatt lévő lak­tanyát, ahol a honvéd közétkezési bizottság székel. A laktanya épüle­tében különben fegyverraktár is van. A csőcselék benyomult a laktanya udvarára és feltörte az egyik rak­tárhelyiség ajtaját, amelyből hordani kezdték a katonai főzőedényeket. A laktanya őrsége nem bírt velük és ezért segítségért telefonált a rendőrségre. Innen egy járőrt küld­tek a tömeg szétosztására. Eközben egy őrvezető a raktár védelmére kelt és többször egy­másután a tömeg közé lőtt. Pá­nikot keltett a fegyveres ellenál­lás és a tömeg ész nélkül rohant a kijárat felé, ahol az éppen meg­érkező rendőri karhatalmi erők karjaiba szaladtak. A zavargók közül sokat előállítottak. Az isme­retlen őrvezető lövései három em­bert megsebesítettek, akiket a helyőrségi kórházba szállítottak.­­ A rendőrség keresni kezdte a lö­völdöző őrvezetőt, aki azonban a kaszárnya hátsó falán át megszö­kött. A laktanya udvarán gépfegyvere­ket állítottak fel és a kapuk őrségét megerősítették, mert a délután fo­lyamán újabb támadást vártak a laktanya ellen. A laktanyában. A Fő­ utcai volt 34-es laktanyák is szorongatott helyzetben voltak. Különösen sok prédára éhes falusi ember ütött tanyát itt, várva az al­kalmat, hogy benyomulhassanak a kaszárnya udvarába. A polgárőrség erős járőröket küldött. Sikerült a csőcseléket szétosztani. A katonai élelmezési raktár hely­zete sem volt irigylésre méltó. A tömeg fényes nappal mindenki szeme láttára hordta széjjel a rak­tár berendezési tárgyait, székeket, asztalokat, könyveket stb. A rak­tár parancsnoksága délután vég­eladást rendezett a raktárban levő élelmiszerekből.­­ Nagymennyiségű cukrot, kávét és lisztet adtak el olcsó áron. Ezzel sem voltak meg­elégedve és még többre vágytak. Sőt voltak olyanok is, akik a kato­naság által kért csekély összeget sem akarták megadni az értékes árukért és zavarogni kezdtek. A pa­rancsnokság végül is karhatalmi erők segítségét kérte. Letartóztatások. Tagnapi napon nagyszámú letar­tóztatások történtek. Az elfogottakat Sárossi Árpád tb. rendőrfőkapitány hallgatta ki. Érdekes a foglyok val­lomása. Egyöntetűen azt mondták, hogy a katonák hívták, sőt egyene­sen felszólították őket a kincstári vagyon eltulajdonítására és lakta­nyák kifosztására azzal a megoko­­lással: „vigyetek el mindent, amit láttok.“ Az elfogottak nagy része iparos­tanonc és falusi ember, akiket to­vábbi intézkedésig a rendőrség fog­dáiban tartanak, ment és ott fogadta, illetve ka­lauzolta a gyors egymásutánban beérkező három vonat legénységét. A csapatok a Klobusitzky-körúton végigmenve, majd a Múzeum-kör­­útra befordulva, a Kossuth Lajos­­utcára jutottak. Énekszóval, vígan vonultak a Fő-utcán. Csapataik zö­mét a Fő-utcai volt 34-es laktanyák­ban helyezték el. A lovas csapatok Hernádszentistván felől jöttek. A város a megszállást nyugodtan fogadta. A korzó képe sem mutatott külö­nös változást. Minden a régi kerék­vágásban megy, a hivatalok zavar­talanul folytatják működésüket, csu­pán a telefonközpontban állott be némi változás, amennyiben további intézkedésig csak tót, illetve német nyelven lehet beszélni és még így is csak orvosokkal segélykérési ügy­ben, vagy a tűzoltókkal. Az inter­urbani beszélgetést egyelőre beszün­tették. Sem magán, sem hivatalos uton nem lehet idegen városokkal beszélni. Iglóval, Eperjessel stb. és a megszállott területek városaival azonban lehet beszélgetést folytatni- Hogy ment végbe Kassa meg szállása ? A fosztogatások. Boldog újévet kíván mélyen tisztelt vendégeinek, jó barátjainak és minden isme­rősének Potenga András vendéglős. Az új év alkalmából boldog új évet kíván mélyen tisztelt vendégeinek az kávéház, étterem és szálloda. Tudomására hozom a t. kö­zönségnek, hogy férfi szabó szalonomat Erzsébet-tér 5I­I. emelet (Diószeghy-ház) Hirsch Hör férfi szabó. Czakó és Jakabházy Ingatlanforgalmi irodája Miskolcz, Ilona­ utca 6. szám az Isteni Gondviselés gyógyszer­­tárral szemben. Villamos megálló — Telefonszám 614. — Aki ingatlant venni vagy eladni szándé­kozik, forduljon tel­jes bizalommal hozzám. Több kisebb családi és bérházak, valamint földbirtok van eladó.

Next