Miskolczi Napló, 1920. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1920-01-04 / 3. szám
". Mirnden mellékutcának megvan Miskolczon a maga jelöltje. Vagy igazabban a mai önjelöltje. Ahány ház, annyi szkás, ahány utca, annyi jelit nálunk. A választások iránt nem látjuk a polgárság részéről aztz érdeklődést, amit méltán megrdemelne az a parlament, melyik kezében a nemzet jövőjéről vló döntés lesz letéve. A válaszok most személyi tülekedésekkel vanak elfoglalva és nem érnek na választásokkal törődni. Ezzel szemben áll az önjelöltek fürge akrnoksága. Már komikus az, hgy hány jelöltje van titokban és riban mind a két kerületnek. A késő kerület jelöltségét — Andresy Gyula gróffal — mindenki elitézettnek tartja, de azért az öntettek titokban^ ugrásra készen állnak, hogy ^alkalmas ^pillanatban rávessék magukat az esetleg izdátlanul maradó közbizalomr. A politikai konjuktúra nehéz sorsai mind kint vannak már a fórumon, de sajnos, vajmi keveset lánik ott azok közül, akiknek a mnkásságára most nagyon is süksége volna a közéletnek. A polgárságnak soha annyiia nem volt a választásokkal töldni, mint most. Hiszen ez a parlment a nemzet életének legnagobb problémáiról fog határozni soha nagyobb szükség nem volt a polgárság egységére, istvéri megértésére és higgadtságán mint most, órákkal azelőtt, hogy átadják nekünk a békefeltétleket. A jobboldali politikának, mel végre az országot a normálisejlődés útjára akarja vezetni, elősorban egységes polgári táborra vn szüksége, hogy abban támogást találjon, amikor egyfelől dstruktív irányzatok akarják szépségek felé sodorni, másfelől épen a bensőleg megbékélt nemet tömegére, ennek egységesaratára kell a béketárgyalásokat hivatkoznia. Mink azonban folytatja kisded játékainkat, közéleti aktnokaink vidáman tülekednek, mitha szó sem volna ma történelmi időkről, válságról, egy megalázó békekötésről, Magyarország trópus óráiról. Az emberek képviseik, nagyságosak, méltóságosak , kegyelmesek akarnak lenni, montha az most sem jelentene mit, mint boldog békeidőben : véve, hogy egy kis gondtalan hivalhoz és jó címhez jutottam. Miskolcz, 1920. XX évfolyam, 5327.) szám Vasar nap, januá POLITIKAI NAPILAP Heben ELŐFIZETÉSI ÁRAK | Vidékre Egész évre . . 160 korona | Égsz évre . . 180 korona Fél évre . . . 80 „ Félévre ... 99 „ Negyed évre. . 40 „ Neged évre. . 45 „ Eur.es szén éra 60 f. Kapható szinten hírlapárusítón *1 Fele és szerkesztős FEHÉR ÖDÖN. Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi utca 2. szám. Tension : 114.. Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet tér 1. szám. Telefon: 315.. A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő*, fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendő*.» étfőn indul el a magyar békedelegáció. Budapest, január 3. A békedelegáció hétfőn reggel 8 órakor indul el Budapestről. Ekkor a delegációnak csak egy része indul el Neuillibe, mégpedig Apponyi vezetésével, Teleky Pál, Bethlen István, Kállay Tibor, Lersch Vilmos és az első teendők elvégzésére szükséges segéderők. Első aktus a békefeltételek átvétele lesz, amelynek anyagát csak ekkor kezdik szétszedni és feldolgozni. Addigra már kimennek a gazdasági szakértők is, akiknek kiválasztásában döntés még ma sincs. A francia összekötőtisztek Budapestre érkeztek és a kormánynyal szereplésük tekintetében érintkezésbe léptek. Friedrich István programmbeszéde. Budapest, jan. 3. Friedrich István hadügyminiszter tegnap este tartotta programmbeszédét az Egyetem utcai Károlyipalotában. Kijelentette, hogy most a cél erős keresztény Magyarország megteremtése, egy új honalapítás. Ennek érdekében ki kell tartani és dolgozni. A munkához két dolog szükséges és pedig először, hogy rend legyen, másodszor, hogy Magyarország magyar legyen. Fel kell készülni a bekövetkező eseményekre, tavaszszal már fizikai munkára van szükség. Nem offenzív szándékok vezetnek bennünket, hanem az, hogy erőnk legyen az eseményekkel szemben. Becsületünk a világ előtt akkor lesz, ha nem járunk hozzá könyörögni. A világháborúba nem rabolni mentünk, hanem az adott szó szentsége kötelezett rá. Ez a nemzet megesküdött rá, hogy az ország egy darabjáról sem mond le. Ez a nemzet nincs leverve, csupán átmeneti krízisen esik át. Szent István koronája a Kárpátoknál már ismét teljes fényében ragyog. Hajlandó megtűrni a nemzeti alapon álló zsidókat, de a betolakodott galíciaiaknak, vagy azoknak, akik Internacionálét hirdetnek, ki kell innen menni. Nem hajlandó tűrni destruktív sajtót. Ezekre nézve a nemzetgyűlés fog intézkedni és azért akarják egyesek akadályozni a választásokat, hogy ez intézkedések ne történhessenek meg. Akik zavarokat akarnak csinálni, megkóstolhatják a katonai diktatúrát is, de a választást feltétlenül meg kell tartani. Kijelenti, hogy itt nincs zsidóüldözés, itt kommunistaüldözésről van szó. Minisztertanács, Budapest, január 3. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai ma este minisztertanácsot tartanak. A miniszterelnök levele a Népszavához. Budapest, január 3. A miniszterelnök ma a következő levelet intézte a Népszava szerkesztőségéhez. A Népszava tekintetes Szerkesztőségének ! Kérem tudomásul venni, hogy újjévi beszédemben nem „piszkos“ társaságról, hanem „titkos“ társaságról, mégpedig hangsúlyozottan a szabadkőművesek titkos társaságáról beszéltem. Sajnálom, hogy egy sajtóhiba adott okot a mai vezércikkre. Bíróság elé állítják a „Hangya“ kifosztóit. Budapest, jan. 3. A diktatúra kitörése napján a Hangya termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetben a legfőbb intézkedés jogát a szövetkezeten teljesen kívülálló Berkes Ferenc hírlapíró és az intézetnek egy fiatal tisztviselője, Becsei János vette birtokába. Ezek megfenyegették a tisztviselőket, hogy mindenkit letartóztatnak és forradalmi törvényszék elé állítanak, aki az új rendhez nem csatlakozik. A diktatúra gazdasági fősáfárjai aztán teljesen kifosztották a szövetkezetet. Becsei és Berkes két hétig maradtak a szövetkezet élén, azután Hamburger Jenő földmivelésügyi népbiztos öccse, Hamburger Sándor és Bőhm Vilmos öccse, Böhm Arthur kerültek a Hangya élére, mint politikai megbizottak. Ekkor kapott állást a Hangyánál gróf Károlyi Mihály mint termelési biztos. A Hangya budafoki pincéjében levő ötezer hektoliter bort már az első napokban elkommunizálták. Aztán parancsot adtak, hogy a bort szállítsák Bruck- Királyhidára. Károlyiék a bort 8 korona 25 fillérért adtak el s igy 400 ezer koronát vettek fel, amelyből egyetlenegy fillért sem fizettek a Hangyának, sőt a felmerült 44 ezer korona kiadással is megterhelték. Ekkor a bor ára 16-18 korona volt literenként s ebből kifolyólag 3 milliókárt okoztak a Hangyának. A boron kivül kefét, szappant és, más árucikkeket vittek el több, mint 4 millió korona értékben. Mindezek miatt a Hangya rablás bűntette miatt tette meg a feljelentést Hamburger Jenő és Fenyő Emil volt bécsi követ ellen is, mert ő sürgette a borszállítást. Az államügyészség a rendőrségnek adta ki a feljelentést a nyomozás lefolytatása végett. Be kell jelenteni a párt* Szüléseket. A miskolcsi rendőrkapitányság vezetőjének hirdetménye- Figyelmeztetem az érdekelteket,, hogy nyilvános választási pártgyűlést vagy pártünnepélyt az 1988-1919. M. E. sz. rendelet 12. §-a értelmében csak azon esetben lehet tartani, ha a rendőrségnél a gyűlés előtt legalább 24 órával előbb 4 (négy) választó által az bejelentetik. Ezenrendelkezés elmulasztása egy hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihágást képez. A bejelentések a miskolczi államrendőrségnél, az elnöki osztályban teendők meg. Miskolcz, 1920 január hó 2-án Dr. Tódor Árpád, államrendőrségi tanácsos, a kapitányság vezetője. — Közszemlén a gyámpénztár zárszámadása. Miskolcz bjf.. város gyámpénztárának 1916. éy£ zárszámadását 15 napi közszemlére azzal tesszük ki a közigazgatási irodába, hogy azokat a hivatalos órák alatt bárki megtekintheti és észrevételeit megteheti. Miskolcz, 1919 december 30. Dr. Szentpál polgármester. — Rendőrségi hirek. A miskolczi rendőrkapitányság vezetője Szalay Ödön, Farkas József és Takó Sándor rendőrfelügyelőket további intézkedésig szolgálati beosztásukban meghagyta, Narder József detektivet pedig ideiglene szolgálattételre a diósgyőri kirerdeltséghez osztotta be.