Miskolczi Napló, 1920. május (20. évfolyam, 102-124. szám)

1920-05-28 / 122. szám

Ára 1 korona XX. évfolyam, »22, (5446) szára 1920. Péntek, május 2­­ POKsTHÍM NAPILAP Bzsír&an ELŐFIZETÉSI ARAK » vidékre gyárt évre . . 160 korona I Egész évre . . 180 korona­­?,öt évre ... 80 „ I Fél évre ... 90 „ Elégjed’évre. . 40 „ I Negyed évre. . 46 „ Bajthistó minden hirinpárusitónél. Fetelles cserkesi­bi FEHÉR ÖDÖN. Kiadóhivatal i Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Tatefan ; SH SsepkentSség­i Miskolcz, Erzsébet-tér 1. szám. Tetefan­­ SIS* A lmp szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő* fizetések és hirdetések a kiadóhivetalhez intécendük Nem nyilatkozik magyar­országi útjáról az angol küldöttség (Bécs.) A magyarországi viszo­nyok tanulmányozására Budapestre küldött angol munkapárti bizottság tegnap elutazott Budapestről Bécs­­be érkezésükkor kijelentették, hogy útjukról nem nyilatkoznak, csupán Londonban, hazaérkezésük után fognak jelentést tenni és az nyil­vánosságra hozni. Weedgood ez­redes, a bizott­ág tagja a Presse-­ben így nyilatkozott : Elhatároztuk, hogy mi magyarországi tapasztala­tainkról nem teszünk közlést és jelentésünket Londonba való ér­kezésünk után hozzuk nyilvános­ságra. Ami az osztrák viszonyo­kat illeti, olyan ez a monarchiából alakult többi államokhoz irányítva, hogy súly­os ekszisztenciális kér­dések megoldása csupán követ­kező irányban történhetik. Egy állam sem állhat fenn a mostani gazdasági rendszer fentartása mel­lett, mert ez államok egymásra vannak utalva. Meg kell nyitni a határokat és a szabadságjogokat helyre kell állítani. Mozgalom Amerikában az iparcikkek drágasága ellen. (Bécs) A Neue Freie Pressének jelentik Hágából . Newyorki távira­tok szerint egész Amerikában nagy mozgalmak vannak az élelmisze­rek és az elsőrangú iparcikkek drágasága ellen. A közönség kö­rében ilyen jelszavakat terjeszte­nek: „Ne vásároljatok ! Rövidesen minden olcsóbb lesz! A detaill­­kereskedelem teljesen pang. A na­gyobb áruházak nem tudják fe­dezni költségeiket és ezért egyre olcsóbb árakon kínálják áruikat. Azt hiszik, hogy a nyár folyamán jelentékeny árzuhanások lesznek minden téren, amelyeknek hatása azután Európában is elkerülhetet­len. Nyílt polgárháború a tescheni kerületben. (Bécs.) A lapok Marisch Ostrau­­ból jelentéseket közölnek, amelyek szerint a tescheni kerületben nyílt polgárháború tört ki. Tegnap óta Karwin környékén folyik a harc. A lengyelek a dombrovai erdőben megtámadtak egy csendőrosztagot, azután megszállották az úgyneve­zett János-tárnát. Az összecsapás alatt mindkét részről sokan meg­haltak és megsebesültek. Az en­tente katonaság passzív és úgy­­látszik teljesen tehetetlen. A hiva­talnokok elmenekültek Karwinból. A karwini harcok hírére a Polnisch­­osztraui cseh munkások kiadták a jelszót, hogy zárt sorokban kell harwini társaik segítségére sietni. Ennek folytán további harcokra van kilátás. Egy hónap alatt kivonulnak a szerbek a Tiszántúl megszállt részéről* (Szeged.) A Magyar Távirati Iroda jelenti : Jól informált és tel­jesen megbízható forrásból vett értesülés szerint a szerbek most már komolyan foglalkoznak Újszeged és azon további terüle­tek kiürítésével, melyeket a béke­szerződés a tiszántúli részekből meghagy Magyarországnak.­­ Egy hónapon belül a kiürítés végbe­megy. Vita a béke aláírásáról Friedrich István beszéde.­­ (Budapest.) Rakovszky István fél 11 órakor nyitja meg az ülést. Az elnöki előterjesztés után bejelenti, hogy Friedrich István és Zákány Gyula napirend előtt felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. Az első felszólaló Friedrich István. Békeszerződésről van itt szó, — mondja. — Én azonban úgy látom, hogy itt nem egy békének szerző­désbe vételéről, hanem egy írásról van szó, amely levertségünket, le­­tiprásunkat szerződésbe akarja fog­lalni. Én nem tudok az ententetől semmit sem várni, én azt hiszem, hogy ez az orientáció, amely az entente felé, törekszik, elhibázott dolog.­­ Én azt hiszem, hogy néhány hónap múlva be fogják látni, hogy ez egy nagy tévedés és nagy hiba volt. Az entente feltétle­nül letűnőben van és konstatál­­hatólag már valami új dolog nyo­mul előtérbe, igenis, ez a letiport, a becsapott nemzeteknek új szövet­­ség, és ebben az esetben az en­­tentenak számolnia kell azzal, hogy a németektől kezdve egészen az arabokig 150—200 millió letiport ember dokumentálni akarja azt az akaratát, hogy élni fog. A kormány az­­entente jóakaratától vár min­dent. Én ettől nem várok semmit. Én azt várom, ami majd bekövet­kezik. A Károlyi kormányban ál­lamtitkárságot vállaltam, minden lépésemért, minden cselekedetem­ért vállalom a felelősséget. — Tudom, hogy az entente, amely Kun Béláékkal összeköttésbe lépett, Kun Béláék bukása után szóba sem akart állani a magyar nemzet képviselőivel. A román megszállás idejében nagyon is gyenge volt az entente szereplése. Az entente itteni képviselői közül többen beismerték előttem, hogy nincs rá hatalmuk, hogy a romá­nokat kiparancsolják. Hogyan jöt­tek be a románok Magyarországba, az még nincs tisztázva. Most csak azt emelem ki, hogy a románok, mint az entente csendőrsége jöttek ide és kirabolták az országot. Ér­dekes, hogy Kun Béláékat meg akarták hívni a béketárgyalásokra, a szegedi kormányt azonban nem. Amikor itt a nemzeti színezetű kormány volt, amikor egy keresz­tény irányzatú kormány volt, akkor az entente ezzel a kormánynyal A nemzetgyűlés mai ülése­ szóba sem akart állani, hanem csak bizonyos koncentrációtól tette függővé, hogy meghívást kap a nemzet. Már akkor kifejezést adtam annak, hogy nem szabad ezzel a koncentrációval sietni s nem kell annyira törekedni arra, hogy az entente által elismert kormányunk legyen, mert abban a pillanatban, amikor ilyen kormányunk lesz, sietni fog az entente egy nagyon kellemetlen békeszerződést nekünk kézbesíteni. S kár volt ezzel a tragikus pillanattal sietni, mert én meg vagyok győződve, hogy néhány hónap múlva talán mosolyogni fogunk önmagunkon, hogy mi azt hittük júniusban, vagy május vé­gén, hogy az entente felé vezet az az út, amelyen a magyar nem­zetet meg tudjuk menteni. Bár csak többen lettünk volna akik annak idején helyt mértünk a­.Ia is. Úgy látom nem az antar­­ral szemben állunk, hanem a cse­hekkel, románokkal és a szerbek­kel ; az entente csak a takaró sze­repét játszsza. Hiába lesz az en­tente jóindulatú, ha ez a három nemzet nem mutatkozik ilyennek. A nemzet akkor követte el a leg­nagyobb hibát, mikor elhatározta magát a háborúra. (Élénk ellent­mondások a Ház mindkét oldalán.) Szterényi József : A nemzet nem határozta el magát a háborúra, hanem csak tudomásul vette a kényszerhelyzetet. Friedrich István : A hibát akkor követte el a nemzet, mikor elfo­gadta a háborút. Simonyi-Semadam Sándor: Te is csinálsz fogalmazási hibát, a nemzet is csinálhatott. Friedrich István : Ezt a felfogást már nem helyeslem, tisztelt mi­niszterelnök úr ! Ha 1917-ben be­fejeztük volna a háborút, minden­esetre jobb békét kaphattunk volna. Nem mondom, hogy ez az akkori kormánynak hibája. Huszár Károly : Kik csinálták az összeomlást ? Friedrich István : Mindenesetre felelősségre kell vonni őket , a legkissebb bűnöst is fel kell akasz­tani. (Helyeslés ) Huszár Károly : Ha tényleg mindegyiket felakasztják, akkor magam is megnyugszom. Friedrich István : A harmadik hibát akkor követte el a nemzet, amikor a szövetségeseit cserben­hagyta, az összeomlás pillanatától kezdve nem törődött szövetsége­seivel. Ha mi szövetségeseinkkel együtt mint szervezett erő tárgyal­tunk volna az ententeval, minden­esetre nagyobb súllyal léphetünk volna fel. A negyedik hiba az, hogy aláírjuk ezt a békét. Hibáz­­tatom azt is, hogy végleges orien­tációkat kerestünk, holott a világ­háborúnak még nincs vége, új háborúnak küszöbén állunk. Felkiáltások : Ette Isten mentsen ! A nemzet az entente felé orien­tálódik, amelynek oldalán egy népszövetség készül. Ez nem egyéb, mint új­véd és dacszövet­ség. Ehhez a letiport nemzeteknek is joguk van, ők is alakíthatnak hasonló szövetséget. Amikor már rervizióra kerül a sor, ne álljunk oda mi egyedül az entente elé bókolva, hanem a ren­profiakkal együtt állunk, mint szövetségesek. Győződjünk meg előbb arról, hogy­ van-e erő és konszolidáció az en­­tentenél. Simonyi Semadam Sándor : Mu­­níciójuk és fegyverük folyton sza­porodik. Ernst Sándor : Va banquot nem játszhatik egy nemzet. Friedrich István: A megszállott területek magyarsága hogy fel fog jajdulni, hogy ezt a békét aláírjuk. Valljunk nyílt szint : Mi magunk sem tudjuk, mit akarunk. Aláírjuk és nem tartjuk be. Hencz Károly : Ez demagógia ! Rassay Károly: Bűn ma itt igy beszélni. Friedrich után Zákány Gyula szólal fel. Nem bízik az entente jóakaratában. Ezután az elnök szünetet ren­del el. Az ülés folyik. Magyar és német képviselők szerepe a cseh képviselőháziján (Bécs) A Magyar Távirati Iroda jelenti A Presse jelenti. A prágai cseh képviselőház megnyitó ülésén Tomaschek elnök beszédét a ma­gyar és német képviselők közbe­kiáltásokkal ismételten zavarták. A magyar képviselők ezt kiáltot­ták közbe : Szabadság helyett a legnagyobb fegyházat juttatják ne­künk. Szabadságot az elnyomot­taknak ! A német képviselők a közbeszólásokat viharos tetszés­nyilvánításokkal kísérték. A teg­napi ülésen szólásra jelentkezett két német és egy magyar képvi­selő, kik közjogi nyilatkozatot akartak tenni, Tomasek elnök azonban nem adta meg a szót azon megokolással, hogy a kép­viselők nem napirendi kérdéshez akarnak hozzászólni.

Next