Miskolczi Napló, 1920. június (20. évfolyam, 126-148. szám)

1920-06-02 / 126. szám

XX. évfolyam, 126. (5450.) szám­ára 1 korona 1920. Szerda, junius 2 POLITIKAI NAPILAP «■BBBfnBDBBaaaHBHBHBHaBBaBHa eaÿMn ELŐFIZETÉSI ÁRAK 1 'Egész évre . . 160 koron» | Egész évre . . Fél­­ívre ... 80 „ | Fél évre . . . Negyed évre. . 40 „ | Negyed évre. . Kspharó­s minden hírlapárun­lónál. Vidékre 180 korona 90 „ 45 „ Felelős szerkesztői FEHÉR ÖDÖN. Kiadóhivatal ■ Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon : 194* Szerkesztőségi Miskolcz, Erzsébet-tér 1. szám. Telefsms 313* A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, »aró­ fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. Tőzsde. (Budapest) Előtőzsde : szilárd. Hazai bank 795, Agrár 1095—1100 Magyar Hitel 1654—1665, Magyar- Angol Bank 1100, Magyar-Olasz Bank 460—455, Jelzálog 480, Le­számítoló 865, Osztrák Hitel 1035, Beocsini 4360, Felső Magyarország 5300, Magnezit 4500, Általános Kőszén 7200, Salgó 6425—6475, Fegyver 1630, Ganz—Danubius 17000, Rimamurányi 3400—3450, Schlick 880, Klotild 2550, Gummi 4050, Nasici 15200, Déli vasút 550—555, Államvasút 3900—3925. Valuta: Lei 350—346, márka 504—502, font 670, francia frank 1270, dollár 183—180, Napoleon 650—655, lira 1100, rubel 316—320, sokol 398. Zárlat: Magyar Hitel 1672, Osztrák Hitel 1015, Kereskedelmi Bank 6200, Magyar Bank 1080, Leszámítoló 860, Agrár 1080, Ma­gyar-Olasz Bank 459, Jelzálog 428, Hazai Bank 780, Ingatlan 1115, Concordia 1980, Viktória 2525, Borsod - Miskolczi 3500, Észak- Magyarországi 2800, Salgó 6375, Fegyver 1610, Ganz—Danubius 1700, Rimamurányi 3390, Adria 10,000, Atlanhca 5675, Déli Vasút 560, Államvasút 3850, Klotild 2550, Magyar cukor 10,300, Nasici 15,400. Valuta : Lei 343—360, márka 475—500, font sterling 660—670, francia frank 12­50—13'50, Svájci frank 2850-3000, dollár 180-190, Napoleon 640—650,lira 1050 —1100, rubel 300—320, sokol 380-405, korona dinár 600—620, frank dinár 640—660. Fogva marad a szegedi főrabbi. (Szeged.) A Magyar Távirati Iroda jelenti : Lőw Immánuel sze­gedi főrabbi ügyében a vizsgáló­bíró további fogvatartást rendelt el. A végzés ellen a főrabbi vé­dője, Baracs Marcell dr. felfolya­modással élt és Lőw Immánuelnek kaució ellenében való szabad­lábra helyezését kérte. A törvény­szék vádtanácsa mint másodfokú bíróság a védő kérelmét elutasí­totta s így Lőw Immánuel továbbra is fogvamarad. Az amerikai árak csak két év múlva érik el a minimumot. (Páris) Az amerikai áresésekről Johnson tanár a Matin munkatársa előtt így nyilatkozott: „ Az áresés állandó lesz és be­látható időn belül nem fog újabb­­áremelkedés bekövetkezni. Túlsá­gosan hirtelen áresésekből azonban nem kell tartózkodni, úgy, hogy pánikra nincs ok. Ha ez a mostani áresés megmarad rendes medré­ben, legalább két évig eltart és csak két év elteltével fogják az ipari és élelmi cikkek árai a minimumot elérni. A magyar békedelegátusok szerdán este érkeznek Párisba. Csütörtökön délután írják alá a békeszerződést (Budapest.) Ma éjszaka utaztak Párisba a magyar kormány meg­bízottai, akik Magyarországot a szomorú aktusnál képviselik.­­ A miniszter­tanács hosszas tárgyalás után Benárd Ágoston dr. munka­ügyi és népjóléti minisztert, to­vábbá Drasche Lázár Alfréd követ meghatalmazott minisztert bízta meg a szerződés aláírásával.­­ Különvonaton utazott a két meg­bízott Párisba, ahová szerdán este érkeznek meg. Csütörtökön d. u. 4 órakor megy végbe a versail­­lesi Trianon palotában a magyar békeszerződés aláírásának cere­móniája. Nem mond le a kormány a békealáírás után (Bpest). A kisgazdapárt­ tiszán­túli programmja alkalmából Ru­­bineknek Nagykállón tett azon ki­jelentéséből, hogy a párt a több­ségi párt kötelességeinek megfele­lően kezébe veszi a hatalmat. Ebből politikai körök azt következ­tették, hogy a Simonyi-Semadam kormány a békeszerződés aláírása után lemond és átadja helyét a tiszántúli választások eredménye­­kép jelentkező többségi pártnak. A kormány lemondásáról azonban egyelőre szó sincs, mert a kisgazdapárt politikusai sze­rint a Rubinek kijelentésében fog­laltak nem a mostani kormány lemondását jelentik, hanem azt, hogy ha olyan körülmények álla­nának elő, amelyek a kormány átvállalását a kisgazdapártra hárí­tanák, úgy a párt, felelőssége tuda­tában és messzeható gazdasági programmja alapján hajlandó át­venni a kormányt. Míg azonban ilyen körülmények nem következ­nek be, a kisgazdapárt változatla­nul állja az egyesülés pártjával kötött szövetségei és a tiszántúli választások után is, melyektől fö­lényes többségüket várják a kis­gazdát, megfelelő feltételek mel­lett szívesen osztják meg továbbra is a kormányzást. Gaál Gaszton nem kíván háromezer koronás búzaárakat A nemzetgyűlés mai ülése. (Budapest.) Rakovszky István elnök háromnegyed 11 órakor meg­nyitja az ülést és bejelenti, hogy Szabó Sándor és Gaál Gaszton napirend előtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. Szabó Sándor az egész világ itélőszéke elé akarja terjeszteni vé­reink borzalmas szenvedéseit a megszállt területeken. Baranyának és a Bácskának már régen fel kellett volna szabadulni és még most is meg vannak szállva. És nap nap után segítségért kiáltó pa­naszok jönnek sanyargatott testvé­reinktől és eddig segíteni nem tu­dunk rajtuk. Adatai vannak, hogy ott még most is hűségesküt köve­telnek és aki ezt nem akarja le­tenni, elkobozzák ingóságait és házát és kiüldözik onnan. Az ál­lami intézmények és kórházak fel­szereléseit elharácsolják és a la­kosság kénytelen tűrni kifosztását. Kérdezi mi az oka, hogy a régen felszabadulásra ítélt területek még most is meg vannak szállva ? A kormány kéri, hogy tegyék lehe­­ővé véreink sorsának enyhítését. Gaál Gaszton elsősorban egy valótlanságot akar leszögezni, amelyet egyes lapok tendenció­zusan terjesztettek róla. Azt állít­ják, hogy ő azt mondotta, hogy egy mázsa búza ára háromezer ko­rona lesz. ő ilyen emeletes os­tobaságot nem mondott soha éle­tében. Ez csak tendencia azért, hogy félrevezessék a közönséget. Ezzel szemben ő számításba veszi, hogy a dunántúli Somogy megyé­­ben egy kataszter hold búza be­vetési évi rezsije 3900 korona. Ehhez hozzájárul 25 százalék ha­szon, úgy, hogy a költség 4575 korona. Nyolc mázsa termést fel­tételezve, egy mázsa 787 koro­nába kerül a gazdának. Ebből azonban 20 százalékot kell adni az aratók, cséplő, stb. részére, tehát marad nettó termés 640 kilo­gramm. Eszerint 760 koronát kell számítani egy mázsa búzáért, hogy a gazda a számadást megtalálja. E számítás azonban a gazda szá­mára optimisztikus. Kijelenti, hogy ő nem visel harcot se Rubinek, se senki más ellen. Ő kizárólag a kisgazdapárt programmja mellett harcol Rubinek többször kijelen­tette, hogy a gazdaközönséget nem fogják többé maximálásokkal és rekvirálással zaklatni. Hasonló ki­­elentéseket tett nagyatádi Szabó István is. Felolvassa a gazdasági egyesületek országos szövetségé­nek 1917 júniusában tartott nagy­gyűlésén Rubinek által benyújtott határozati javaslatot, amelyben a gazdaszövetség követelte az ipari cikkek és a gazdasági termelés­hez szükséges anyagok maximá­lását, mert különben kénytelenek volnának a szabadforgalomra át­térni. Ezt a határozati javaslatot nem ő, hanem Rubinek nyúj­totta be. (Felkiáltások: Három­ év alatt mi minden történt az országban !) Gaál : Ilyen nyilatkozatok után megnyugodva nézett a gazdakö­zönség az aratás elé. Térffy ál­lamtitkár kijelentette, hogy nem készülnek a gabonát rekvirálni, csak a közalkalmazottak ellátására szükséges gabonát, körülbelül 650 ezer mázsát fognak rekvirálni. Ezt a megoldást akkor ő is el­fogadta, sőt azt ajánlotta, hogy ezt a kvantumot egy millió má­zsára emeljék fel. Ebbe a meg­oldásba a gazdaközönség is meg­nyugodott volna. E megállapodás dacára, már hónapokkal ezelőtt hallotta, hogy monopólium lesz, erre őt figyelmeztették, de nem akarta elhinni. Beszél arról, hogy Ipolyi Keller Gyula államtitkár nyugdíjaztatta magát és egy rész­­vénytársaság elnökigazgatója lett, egy több milliós kiviteli pénzügylét lebonyolítására. Az idei gabona­­forgalom lebonyolítása tárgyában nem­régiben ankét volt, amelyen a gyakorlati gazdák közül egyetlen gazda volt jelen, Szijj Bálint, aki becsületesen és tisztességesen kép­viselte a gazdák álláspontját. Az ankéton a következő megállapo­dást létesítették : Először, hogy el­térnek a Zedelmayer féle rendszer­től és egy millió méter mázsa búzán felül szabadforgalmat létesítenek. Másodszor, hogy az összes el­látatlanok ellátását a k­ormány­­maga vegye kezébe. Harmadszor, ami legfontosabb, hogy 5000 g lisz­tet fognak Ausztriába szállítani va­­lutajavítási célból. Megállapodtak, hogy ami ezen felül marad az a gazdáé lehet. Megállapodtak, hogy a gabona árát mélyen a forgalmi árak alatt fogják makszimélni. A kormány amennyiben ezek az adatok igazak és a kormány fenn akarja tartani ezt a határozatot, ez az elárása ellenkezik a párt­programmal és a közfelfogással. Ha a kormány ilyen rendeletet akar megjelentetni, akkor törvény­telenül jár el. A kormánynak rek­­virálásra és makszimálásra csupán háború esetére adott jogot a kivé­teles törvény. Ebben azonban egy betű nincs arról, hogy a valuta­­javításért makszimálni vagy rek­virálni lehessen. Rendelet útján tehát ezt a kormány nem intézheti el, hanem javaslatot kell a Ház elé terjesztenie.

Next