Miskolczi Napló, 1920. szeptember (20. évfolyam, 201-225. szám)

1920-09-18 / 215. szám

XK* évfolyam, 215 (5549 ) szám Éra 1 korona Előfizetési árak úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 300 korona Kapható minden Félévre . . 150 korona hírlapárusítónál! Negyedévre 75 korona PCM.IT napilap Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN 1920, Szombat, szeptember 18 . “...... Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 114 Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon: 315 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendő fő A francia köztársasági elnök betegsége. (Bécs.) MTI, magánjelentése: A Neue Freie Presse jelenti Parisból. A Temps írja, hogy Deschanel elhatározása, hogy végérvényesen visszavonul az elnökségtől, egy újabb rohamra vezethető vissza, amely most köztudomású lett. Deschanelt az elmúlt pénteken a ramboulli kastély parkjában érte utól a roham. Az elnök hirtelen rosszul lett és beleesett egy csa­tornába, amely azon a helyen nem volt mély, úgy, hogy az in­cidensnek komolyabb következ­ménye nem volt. Véres szerbellenes lázadás Zágrábban. (Budapest.) MTI. Nagykanizsáról jelentik a Magyar Kurírnak : Zág­rábban a parasztpártiak a szerb fennhatóság ellen tüntető felvonu­lást rendeztek, mire a szerb csa­patok sortüzet adtak a tüntetőkre. Számos halót és igen sok sebesült volt. Magyarország képviselete a brüsszeli konferencián. (Páris.) Szikra. MTI. A L'Infor­mation értesülése szerint a brüs­seli pénzügyi konferencia minden körülmények között szeptember 24 én összeül. Magyarországot Popovics Sándor, az Osztrák Ma­gyar Bank volt kormányzója fogja képviselni. Ausztria kölcsönt kap , ha Németország fizet. (Bécs.) MTI. A Neue Freie Presse tudósítója beszélgetést folytatott Veiller Lázárral, a francia szenátus tagjával és a szenátus külügyi bi­zottságának alelnökével, aki jelen­leg Bécsben tartózkodik. Veiller el­mondotta, hogy abban a pillanat­ban, amidőn Németország fizetni kezd Franciaországnak, a szövet­ségesek módját ejtik, hogy Ausztriá­nak lényeges kölcsönt adjanak és ezzel az osztrák valutát lényege­e­sen megjavítsák és az ország ipa­rát és kereskedelmét rövidesen fel­lendítsék. Ez az időpont sokkal előbb következik be, mint gondol­ják. Ha Ausztria Ausztria marad, akkor bizonyos lehet abban, hogy­­ Francziaországban támaszra és vé­dőre fog találni. Leleplezett bolsevista össze­esküvés Norvégiában. (Bécs.) A Kriszhániai Tidende feltűnést keltő leleplezést közöl egy Norvégiában tervezett bolse­vista forradalomról. A lap közli az összeesküvés katonai előkészí­tésének tervezetét is. A lengyelek elfoglalták Sikereket jelentenek a lengyelek és ukránok. A pétervári lázadás. (Varsó.) Wolff. A Lengyel Táv­irati Iroda jelenti, hogy Csicserin maga lép az orosz békeküldöttség élére. , (Hága.) A Budapesti Tudósító távirata: Rigából jelentik, hogy a bolsevista delegátusok kijelentet­ték, hogy Lengyelország lefegy­­verezése és a muníciógyárak be­zárása a legfőbb feltételek, ame­lyekkel Moszkvából vett utasítá­saiknak megfelelően elő fognak állni. (Bécs.) Az Ukrán Sajtóiroda jelenti: Szeptember 14-én megin­dult a Boszowce és Nizniow kö­zött húzódó harcvonalon az ukrá­nok offenzívája. Borzowcet és Michaelovkót kemény harc után elfogla­ták. Onnan­ keletre az uk­rán lovasság döntően avatkozott bele a harcba, eddig több, mint kétezer foglyot szállított be és sok hadianyagot is. A hadifoglyok elmondják, hogy a felkelés Ukraj­nában a termés betakarítása után akkora terjedelmet öltött, hogy magát Kievet is veszedelem fe­nyegette és a Moszkvából küldött megerősítéseket mind az ukrán felkelők ellen irányítják. (Kopenhága.) A Bud. Tud. táv­irata: Helsingforsból jelentik. E hó 11-én a pétervári munkásasszo­nyok tüntetést rendeztek az élel­miszerek roppant megdrágulása ellen. A csapatok parancsot kap­tak, hogy tüzeljenek. A munká­sok barikádokat építettek és a szovjet csapatokkal 12-én és 13-án Pétervár utcáin véres harcokat vívtak. A legutóbbi jelentések szerint egész vörös ezredek át­pártoltak a felkelőkhöz. (Páris.) Szikra. MT­I A szept. 14-iki lengyel hadijelentés szerint szeptember 13-án a lengyelek el­foglalták Kowelt és 3000 hadifog­lyot ejtettek.­­ (Bécs.) Rotterdamon át azt je­lentik Varsóból, hogy a lengyelei­ ellentámadásai kedvezően fejlőd­nek. A bolsevista csapatok tökéle­tes vereséget szenvedtek és már tegnapig több mint háromezer foglyot vesztettek. A tegnapi zsákmány 20 ágyú, 5 repülő, 15 géppuska. A lengyel csapatok el­érték a Vladimir­ Kowel-vonalat. (Zürich.) A Humanité értesítése szerint Lengyelországban kon­zervatív ál­amcsíny készül. A for­dulat szervezői Dmovsky vezeté­sével,, elkeseredett harcot folytat­nak. Az államcsíny központja Po­sen, ahol Dmovsky állandóan érintkezik az orosz ellenforradal­­márokkal. Nagy katonai előké­születek is történtek. Haller tá­bornok hirtelen elutazása Varsók­ból szintén ennek tudható be. Hal­ler intézi a kormánycsíny katonai előkészületeit.­lyet mancheszterizmusnak neve­zünk, amelyben mindenki a maga ravaszsága és erénye szerint ér­vényesülhet. Ma azonban a libe­ralizmus eltolódott abba az irány­ba, amelyet demokratikus libera­lizmusnak nevezünk. A törvény­­javaslat szövegében és a kultusz­­miniszter beszédének első részé­vel egyetért, de Magyarország, kultuszminiszterének akkor, ami­kor a magyar irodalomról beszél nem szabad Goga Oktaviánra hi­vatkoznia. Egyetért abban, hogy destruktív elemeket az egyete­mekről ki kell zárni. Tudja, hogy a nemzetgyűlés többsége a nume­rus clausus ál­áspontján áll. Kell hogy az első föltétel a fölvételre a hazafiság és a megfelelő tudomá­nyos előképzettség legyen. Eze­ket a feltételeket azonban két­ségtelenül nagyon nehéz megálla­pítani és a kiválasztás végrehajtá­sát igazságosan elintézni. Nem he­lyesli, hogy az ifjúságot bizonyos, árulkodásra neveljék. A kultusz­­miniszter azt mondta beszédében: „Nem vagyunk hajlandók arra, h­ogy mi neveljünk a megszállt területeknek, pláne a szomszéd, államoknak, diplomás embereket. Ha nem mi neve­lü­k a megszálló területekről valókat, ki neveli őket, mikor a kolozsvári egyetem, és a főiskolákat szétrobbantot­ták. Azt is mondja a kultuszmi­niszter: „nem hajlandó eltűrni, hogy a szomszéd államok küldhes­­senek nekünk diplomás embere­ket."* Ezt a kijelentést elbizako­­dottnak tartja, különösen ha az. lipcsei gazdasági akadém­ia, ber­lini orvosi egyetem és a mérnöki főiskolák diplomáit nem fogják­ nostrificálni. Haler izgatottan közbeszól: Ei, szavaimnak félremagyarázása. Kifogásolja, hogy a numerus clausus útján lehetségessé vált­, hogy nőket kizárjanak az egyetem­ falai közül, ugyanakkor a válasz­tójogot megadjuk a nőknek. Az orvosnőket és a tanárnőket ne az, nélkülözhetjük. Kétségtelen, a ki­zártak közül a vagyonosabbak, külföldre fognak menni, ebből pe­dig egy nagy tehetségexport fog származni. Bernolák Nándor mó­dosítást nyújtott be, amelyben kí­vánja a százalékos megosztás tör­vénybe iktatását. Bernolák ezt azért indítványozza, mert nem­ bízik magában s a felelősséget el akarja magára­ hárítani. Vita az egyetemi numerus claususról Ugron Gábor beszéde. — -4 nemzetgyűlés mai ülése. (Budapest.) MTI. A nemzetgyű­lés ülését Rakovszky István elnök negyed 11 órakor nyitotta meg. A jegyzőkönyv hitelesítése után az il­eték és értékforgalmi adó és a játékkártyabélyeg felemeléséről szóló törvényjavaslatot a nemzet­gyűlés harmadszori felolvasásban elfogadja. Az­ egyetemi beiratkozást sza­bályozó törvényjavaslat általános vitáján az első szónok Dinich Vi­dor. A törvényjavaslatot nem fo­gadja el, mert a keresztény Ma­gyarország szempontjából nem tartja elég radikálisnak. Azt kí­vánja, hogy legalább 10 eszten­deig a magyar egyetemekre zsi­dó hallgatót ne lehessen felvenni. Nem igaz­ az, hogy a zsidóság csi­nálta meg a magyar ipart és ke­reskedelmet. Tiltakozik az ellen a beállítás el­en, hogy magyar zsi­dók vannak. Szabó Balázs: A háború alatt sok helyen intézkedés volt, amely az állam érdekében egyéni jogo­kat sértett. Az állam érdeke kí­vánja azt, hogy csak annyi diplo­­más embert neveljünk, amennyi­nek elhelyezése biztosítva van. A törvényjavaslatot csak félintéz­kedésnek, de szükségesnek tartja. Gondoskodni kell, hogy a kizárt ifjak más helyen boldoguljanak. A tudomány csak gazdaságilag erős országban fejlődhetik. A következő szónok Ugron Gá­­­bor. Prohászka Ottokár nagy be­szédében nyi­tan hadat üzen a li­beralizmusnak. Prohászka beszéde meggyőző lenne abban az esetben, ha mind­azt a bajt és szenvedést, amelyben az ország ma vergődik, a liberalizmus politikája okozta volna. Határozottan állítja, hogy azt a sok bajt a világháború okoz­ta sok részben, a világháborúnak pedig nem a liberalizmus volt az oka. A háború előtt a liberalizmus nem volt tiszta liberalizmus, ha­nem csak az a liberalizmus, ame­ Nemzetközi békebíróságot it állítanak fel Hágában. (Berlin.) Az United Press köz­lése szerint Hágában nemzetközi törvényszék lesz. A tervezet sze­­rint a békebíróság tizenegy bíró­ból és hat szavazóbíróból fog ál­­lani.

Next