Miskolczi Napló, 1920. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

1920-12-01 / 277. szám

XX. évfolyam: 277 15611 ) szám Áru 1 korona 1920. Szerda, december 1 Előfizetési Kapható minten hib­apórusitónál j árak úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 300 korona Félévre . . 150 korona Negyedévre 75 korona Felelős szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal, Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 114 Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon: 315 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. Cáfolják az angol-francia szövetség hírét. (Becs.) A Párisi Journal levele­zője írja: Londonban kedvezőtlen benyomást keltett, hogy a francia miniszterelnököt visszahívták Pa­risba. Leygues eddig jóformán semmit sem végzett és óvja a francia közönséget, nehogy hitelt adjon a francia-angol szövetség küszöbön álló megkötéséről szóló híreszteléseknek, ami véleménye szerint nem felel meg a való­ságnak. A finnjeinek üldözése. (Bécs.) A Politiken jelenti Lon­donból. Az argói kormány a finn feinnistáknak Angliával szemben való harcszerű magatartása követ­keztében elhatározta, hogy a fel­kelőkkel szemben ugyancsak harc­­szerűen fog fellépni. A kormány­csapatok egész Írország területén koncentrációs táborokat építenek. Az elfogott felkelőkkel ugyanúgy fognak bánni, mint annak idején az elfogott németekkel, vagyis minden előzetes eljárás nélkül fogolytáborokba fogják őket vinni. Dublinben naponta százával ítélik el a felkelőket. Általában egész Írországban csapatosan fogdossák el a sinnfeinnistákat. A bolsevizmus pusztításai Oroszországban. (Bécs.) MTI. A Neues Wiener Journalnak jelentik Prágából. A cseh szocálde­mokraták kongresz­­szusán jelentést tett az Orosz­országba kiküldött szakszervezeti bizottság, amely a napokban tért haza útjából. A jelentés többek között a következőket mondja: Be kell ismernünk, hogy Oroszország­ban az állapotok teljesen lerom­lottak. Az ipar, mely tisztán katonai és bürokratikus igazgatás alatt áll, pusztulófélben van. Moszkvában egymillió lakos közül 400 ezer ember bolsevista állami alkalma­zott. — Szocializálásról nem lehet beszélni, mert az üzemi tanácsok csak formailag állanak fenn. A világháború és a bolsevista uralom alatt az összes lakosság 40 száza­léka halt el. Elhalasztják a bajor polgár­őrség leszerelését. (Bécs.) Berlinből jelentik : Kehr bajor miniszterelnök, aki az utóbbi napokban Berlinben tárgyalásokat folytatott a polgárőrség ügyében, némi eredményt ért el a birodalmi kormánynál a bajor­­különállás érvényesítése tekintetében. A kor­mány ugyanis elhatározta, hogy a jövő héten jegyzéket intéz az an­tanthoz, amelyben kérni fogja a bajor polgárőrség felosztására, illetve le­szere­ésére kitűzött határ­idő elhalasztását. Kritikus lesz a kormányzópárt csütörtöki értekezlete. (Budapest.) A kormányzópárt csütörtöki ülése kritikusnak ígér­kezik. Egész bizonyos, hogy e napon az eddigi bizalmas értekez­letek eredménye egy deklaráció formájában fog a párt nyilvános­sága elé kerülni. Szterényi elítéli a kereskedelemellenes politikát Vita a Pénzintézeti Központ áthelyezéséről. (Budapest.) MTI. A nemzetgyű­lés mai ülését fél 11 órakor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztése során bemutatja a nemzetgyűlésnek a belügyminiszter átiratát, amely be­jelenti, hogy a Cunard hajóstár­saságnak engedélyt adott kiván­dorlók szállítására és hogy a ki­vándorlás lebonyolítására a neve­zett társaság kivándorlási irodát állíthasson fel. Az engedélyt ki­­nyomatják és tárgyalás és jelen­­téstétel végett kiadják a nemzet­­gyűlés kivándorlási bizottságának. A napirend első pontja a Pénz­intézeti Központról szóló törvény­­javaslat tárgyalása. Iklódi Szabó János ismertette a törvényjavaslatot. A törvényjavas­latnak különösen két rendelkezése van, amelyeket elsősorban ki kell emelnünk. Az első a kötelező re­vízióról, a második pedig az, hogy a jövőben csek olyan intézetek foglalkozhassanak betéti üzletekkel, amelyek a Pénzintézeti Központ­nak tagjai és aminek következ­ménye valószínűleg az lesz, hogy az összes hazai intézetek be fog­nak lépni a Pénzintézeti Köz­pontba és így az összes Pénzinté­zetek kötelező revízió alá fognak esni. A törvényjavaslat egyelőre ugyan csak a 40 milliónál nem nagyobb tőkéjű Pénzintézeteket vonja revízió alá, ami azért van, mivel jelenleg még nem áll olyan kiképzett revíziós szervezet a köz­pont rendelkezésére, hogy a szö­vevényes nagy üzletkezeléssel bíró intézetek rendes felülvizsgálatára felelősséget vál­alni tudna. Szterényi József báró emelkedik szólásra. Részletesen szól a pénz­intézeti központ négy évi szere­péről. Például felemlíti, hogy ez a központ mentett meg a kommu­nizmus idején sok milliárd értékű értékpapírt. Örömmel üdvözli a javaslatot, amely a gazdasági irányú törvények között az első, amelyben semmi kereskedelemel­lenes tendencia nem fordul elő. A kereskedelemellenes irányzat oda vezetett, hogy a Baross Szö­vetség fel akarja hívni a kereske­dőket, a kereske­delemellenes irány­zat ellen tiltakozásul üzleteiket egy napra csukják be. Nagyon helyes, hogy a pénzügyminiszter rendet akar itt teremteni és a betétek ke­zelését állami ellenőrzés alá akarja venni. Szükségesnek tartja, hogy a postatakarékpénztári intézetek szoros kapcsolatba kerüljenek a pénzintézeti központtal. A kisipa­ros kérdésről szólott azután. A törvényjavaslatot a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. Ernst Sándor kérdi, hogy a há­ború alatt alakult központok jöve­delmeit hová fordították? Szól arról, hogy a nemzetgyűlés ellen minduntalan az a panasz hangzik, hogy kereskedelem­ellenes szel­lemben dolgoznak. Nem tartja he­lyesnek, hogy a nemzetgyűlés már két ízben tárgyalt indemnitást és a költségvetés tárgyalására még nem tért el. A költségvetés le­­tárgyalását szükségesnek tartja, hogy egyszer már meg lehessen kérdezni a takarékoskodást, mert hiszen kérdés, hogy a mai költség­­vetéssel jövőre, vagy két év múlva tudunk-e ekszisztálni, mert a teljes anyagi tönk felé haladunk. Nem helyesli azt, hogy bár a nemzet­gyűlés Róbert Emilnek gazdasági tanács szervezésére vonatkozó in­dítványát egyhangúlag elfogadta, eddig ebben az ügyben semmi sem történt. Felszólalásának az a célja, hogy felhívja a kereskedelmi minisztert, terjessze elő a nemzet­gyűlésnek expozéját. A javaslatot elfogadja. Iklódi Szabó János előadó vá­laszol az észrevételekre, majd Korányi Frigyes báró pénzügy­miniszter beterjesztette a London­ban a fö­dgáz feltárására meg­kötött egyezményt. Elnök bejelenti, hogy Ferdinándy Gyula belügyminiszter holnap vá­­laszol Tass­er Bélának a zempléni kormánybiztos ténykedéseiről elő­terjesztett interpellációjára. Azután újból a pénzügyminisz­ter szólalt fel. A pénzügyminiszter kifejti, hogy a kisebb hitelintézetek elburján­zását meg kell akadályozni. Ma­gyarországon van egész Európá­ban a legtöbb bank. A posta­takarékpénztár egyesítése a Pénz­intézeti Központtal nagy idea, de nem volna kívánatos. A kudnet tárgyalását más politikailag sür­ ges javaslatok akadályozták és sajnos, ismét halasztást kell majd­ kérnie. A javaslatot ezután általános­ságban elfogadták. A részletes tárgyalásnál az 1., 2. és 3. szakaszok elfogadása után elnök szünetet rendel. Az ülés folyik. A görög kérdés. (Bécs.) A Neue Freie Presse szerint a Daily Mail azt­­­ja Athén­á­ből, hogy az athéni francia követ­ség minden előkészületet megtett az elutazásra. (Bécs) MTI A Neue Frune Presse írja : Leygues miniszterelnök tegnap­­este visszaérkezett Párisba. Lon­donból való elutazása előtt hosz­­szabb megbeszélést folytatott Sforza gróffal. Az olasz kormány hír szerint pártolja Konstantin király vissza­térését Görögországba, de helyesli a sevresi békeszerződés revízióját is, amennyiben a Smirnára és­­ Trácziára vonatkozó határozatok megváltoztatásáról van szó. Tömeges kivégzések Moszkvában (Bécs­) MTI. A Neue Frei Presse koppenhágai magántávirata szerint Moszkvában meggyilkolták Höltzer táncosnőt, mert a forradalmi szo­­cialistáknak a tanácskormány ellen szőtt összeesküvését elárulta s igy meghiúsította. Hatvan embert, akik az összeesküvésnek részesei vol­tak, agyonlőttek. Tőzsde. (Budapest.) Előtőzsde. A tőzsde irányzata szilárd. Va­l­uták: Napoleoré 1500, Font 1725, Dollár 490-98, Márka 715—08, Rubel 307—8, Lei 720—22, Sokol 592—95, Lengyel márka 102—01. Értékpapírok: Magyar Hitel 2040—60, Osztrák Hitel 1140,­ Angol Magyar 1035—40, Leszár­­mitoló 835, Magyar Olasz 490—88, Jelzálog 540—45, Hazai Bank 815— 795, Salgó 8500—600 Rima 4000— 3950, Közúti 1575, Déli vasút 1805—795, Államvasút 4975, Bor­­sod-miskolczi 4950, Első budapesti gőzmalom 6000, Szászvári ■ 4000,. Atlantika 8350, Levante 6700 (Budapest.) Zárlat: Valuták Napoleon 1500—1580, font 1700 — 1870, leva 560-690, dollár 475— 510, francia frank 2940—2980, márka 695—725, lira 1825—187­5, osztrák korona 95—101, rubel 295—315, lei 700—725, sokol 585—605, svájci frank 7700—8100, korona és frank dinár 1340—1400, lengyel márka 95—110. (Zürich) D-vizanyitás: Berfe 9, New­ york 6’30, Milánó 23 és fél, Prága 8, Budapest 140, Zágráb 5 Bukarest 9 25 Varsó F40, Bécs 195, Osztrák bélyeg­zett F40.

Next