Miskolczi Napló, 1922. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

Kiss József meghalt. (Fővárosi tudósítónktól.) A legki­válóbb élő magyar költő, akinek írásait évtizedeken keresztül igaz gyönyörűséggel, élvezettel olvasta mindenki, ma reggel 8 órakor, hosz­­szas betegség után meghalt. Mis­­kolcz és Borsod vármegye ebből a gyászból kétszeresen veszi ki a részét, mert a kitűnő magyar poéta borsod­­megyei, mezőcsáti születésű volt. Borsod volt a szülőföldje, innen in­dult el világgá szíveket, lelkeket hódító útjára, hogy a magyar lírá­nak egyik legnagyobb büszkesége, értéke legyen. Elhunytáról a MTI­ a következőket jelenti . Kiss József 1843 november 30-án­­született Mezőcsáton, Borsod megyében. A gimnáziumot Rimaszombatban és Debreczenben végezte és mint tanító Magyarország legmagyarabb vidékein éveken keresztül tanított. 1868-ban Pestre ment, hol a „Képes­ Világ“-nak lett a szerkesztője. 1875-ben Toldi Ferenc bemutatta a „Simon Judit“ című balladáját a Kisfaludy-társaság­­nak és ez a költemény az egész országban megalapította hírnevét. 1877-ben a Petőfi-társaság tagjává választotta. Ez évtől kezdve a leg­népszerűbb költők közé tartozott. 1890-ben megindította a „Hét“ című szépirodalmi lapot,­­ amely a fiatal magyar költők valóságos otthonává vált. 1914-ben a Kisfaludi Társaság tagjai közé választotta. ■ Ugyanebben az évben őfelsége Fe­­rencz József rend keresztjével tüntette ki. Művei közül kiválóbbak: „Új köl­temények“, „Háborús költemények“, „Legenda nagyatyámról“, „Avar“ és „Esteledik alkonyodik“, amely utolsó kötete. Emléket a borsodi hősöknek. Izsó Miklós s­­zílőföldjének felhívása. Disznósh­orvát borsodmegyei község, a háborúban hősi halált halt testvéreinek emlékoszlopot, illetve szobrot állit s erre a célra eddig 80, azaz nyolcvan ezer ko­­rona áll rendelkezésére. Az ösz­­szeget a község lelkes, hős test­vérei emlékének áldozni akaró­­ lakosai, s különösen Amerikába s­­zakadt testvéreink rakták össze,­­ hogy­ hőseink emléke láthatóan is példaképen ragyogjon későbbi nemzedékek előtt. Az em­lékmű elkészítésére nyil­vános pályázatot hirdetünk. Felhívják a pályázaton részt­­ven­ni óhajtó művészeinket, hogy pályázatukat 1922 január 31-éig nyújtsák be hozzánk, hogy az ez alkalomra alakítandó zsűri feb­ruár 1-én akadálytalanul dönt­hessen, s a kivitelre legalkalma­sabbnak talált terv szerzőjét a szobor elkészítésével megbízhas­sa. A község óhaja, hogy az em­lékművet lehetőleg május hó első v­as­ár­napj­á­n leleplezhessük. A kivitelre alkalmasnak ta­lált tervet 3000 koronával jutal­mazzuk. Tervezésnél figyelembe veendő az, hogy­ a 80 ezer koronát túl ne h­aladj­a. Az anyag megválasztását a művészre bízzuk. Az emlékmű a MISKOLCZI NAPLÓ Vasárnap, 1922 január hó 1.­ község közepén levő 60 méter hosszú, 20 méter széles területen lesz felállítva. Az emlékműbe 20 —25 hősi halott neve lesz be­vésve, azonkívül még két helyen rövidebb felírás. Tájékozásul eze­ket tartottuk szükségesnek meg­jelölni. Községünk nagy szülött­jének, Tzsó Miklósnak szelleme ihlesse művészeinket. Kérjük, szíveskedjenek kis községünk ál­dozatkészségét lelkes munkájuk­kal megjutalmazni. A Disznóshorváti Emlékmű Bizottság. A vádtanács elrendelte óvadék ellenében Rakovszky, Gratz és Sigray szabadlábra helyezését. (Fővárosi tudósítónktól.) A vádta­nács elrendelte Rakovszky István, Gratz Gusztáv és Sigray gróf kaució­­ ellenében való szabadlábrahelyezését.­­ A vádtanács ugyanis kimondotta,­­ miután Rakovszky és Sigray gróf nemzetgyűlési képviselők, Grátz pe­dig politikus, s amennyiben mindany­­nyian bele vannak kapcsolva a mag­a­gyar politikai életbe, tehát szökésük- ■ től nem lehet tartani. A vádtanács az óvadék összeget a letartóztatottak vagyoni állapomhoz mérten állapítja meg. Sigray grófot egy millió, Rakovszkyt háromszáz­ezer, Grátzot pedig ötszázezer ko­rona ellenében helyezi szabadlábra Az ügyész felebbezett s igy a dön­tésig nem bocsáthatók szabadlábra a letartóztatottak. A nemzetgyűlés mai ülése. (Fővárosi tudósítónktól.) A mai ülésen Gaál Gaszton elnököl. Az elnöki bejelentések után fel­­olvas­sák az interpellációs köny­vet, melyben öt interpelláció van bejegyezve. Ezekre a Ház három órakor tér át. Ezután napirend szerint kö­vetkezik az indemnitási vita folytatása. Lingauer Albin kéri a Ház ta­nácskozóképességének megá­l­l­a­­pítását. Minthogy a Ház nem ta­nácskozóképes, elnök öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet után az indemnitási vita során elsőnek Drozdy Győző szólalt fel. Foglalkozik a pénz­ügyminiszter adópolitikájával, a­mely a pénzügyminiszter költ­ségvetésével jött a Ház elé. Ez 30 milliárdot tüntet fel, azonban nem reális, mert Hegedűs azon az alapon állította össze, hogy koronánk szep­te interne eléri a hármas frank kurzust. Az óriási kiadási tételeket az állam bevéte­lével fedezni nem tudjuk. Az adók megreformálását kívánja. Szól az amnesztia rendeletről és kifogásolja, hogy a rendelet nem mondja ki, hogy kik jöhetnek ha­za az emigránsok közül. (Nagy zaj.) Ostoba politika volt azt az értéket, amely a munkásság nem­zetközi kapcsolatában rejlik,­­ nem használná fel az ország ér­dekében. Ostoba politika volt semmibe sem venni azt az érté­ket, amelyet a zsidó tőke jelent a maga nemzetközi keretei. A szabadkőművesekkel való kibé­külés első nagy feladatát kell, hogy képezze a kormánynak. A szabadkőművesség a maga nem­zetközi vonatkozásaiban haza­­fiságában . . . (Láng János: So­hasem hazaf­iság! Budavári: So­ha sem!) Tévedésből leszavazták a Házelnököt. Csizmadia Sándor az elnök többszöri figyelmeztetése d­acára is fotelen közbekiáltoz is han­gosam beszélget több képviselő­társával. Gaál Gaszton elnök kijelenti, hogy miután Csizmadia Sándor többszöri figyelmeztetése ellené­re is zavarja a tanácskozást, fel­teszi a kérdést, hozzájárul-e a Ház, hogy Csizmadiát a mentel­mi bizottság elé utalja. Az elnök javaslata mellett alig 3­4-en szavaztak. Gaál elnök erre kijelenti, hogy a szavazást az elnök iránti bizal­matlanságnak tekinti és azelőtt deferál, de nem engedi az elnöki tekintély lejáratását. (Nagy zaj. Elnök folyton csenget.) Ereki Károly kijelenti, hogy­ a szavazás félreértés folytán tör­tént. " Közben betódulnak a kisgaz­dák és az újból elrendelt szava­zásnál az elnök javaslata sze­rint úgy határoznak, hogy Csiz­madiát a mentelmi bizottsághoz utalák. Drozdy foytatja beszédét és bírálja a szociáldemokratákkal kötött egyezséget. Az ülés folyik. TŐZSDE. (Budapest.) Délután 1 óra. Ma­gánforgalom. A magánforgalom az alacsonyabb zürichi jegyzés követ­keztében szilárdan indult. Minthogy azonban a délelőtt folyamán néhány erős kéz jelent meg a piacon reali­zációs törekvésekkel, az irányzat elgyengült és az árfolyamok lemor­zsolódtak. Dollár 61­3—11, sokol 898—900, márka 340—44, lei 463— 65, osztrák ezres 1075—1050, tíz­ezres MV75—11, dinár 890 -900. svájczi frank 119. (Budapest.) MTI. Terménytőzsde. Zárlat. A terménytőzsde csekély for­galom mellett rendkívül csendes. Alig egy-két kötés fordult elő. Külö­nösen csendes volt a búza és a rozs, míg tengeri iránt valamivel élénkebb érdeklődés mutatkozott, úgy, hogy ez a cikk megszilárdult. A többi termény­cikkekben árváltozás egyáltalán nem állott be. Hivatalos árjegyzések : Búza tisza­­vidéki 2359—75, egyéb 2340—65. ­ rozs­a 550- 75, takarmányárpa 1710 —750, sörárpa 1775—850, költ,z 1500­-600, zab 1500­-530, tengő.­­ 2000- 25, repce 2700—800, korpa 1110—130. Be nem jelentett kötések: Egye nagyon búza 2330 ab Nagykáta. A liszt és őrleménypiacon az üzlet teljesen csendes. Nulláslisztben in­kább kínálat van, mint kereslet. (Zürich.) Nyitás : Budapest 82 i n. A lakásínség megoldása. (Borzasztóan komoly levél és ingyen tanács a szerkesztőkik.) Illetékesek és nem illetékesek, hi­vatottak és nem hivatottak, hozzáér­tők és hozzá nemértők derűre-borura beszélnek, írnak a lakásínség enyhí­tésének módjairól, anélkül, hogy a kérdés megoldását egy jottányival is előbbre vinnék. Pedig olyan egyszerű a kérdés megoldása, mint a Kolumbusz­ tojása. Csak­ kevés helyiismeret s lelemé­nyesség kell hozzá, íme egy díjtalan tanács, melynek keresztülvitele esetén az összes vagonlakók, menekültek és egyéb lakásigénylők rövidesen lakás­hoz jutnának. E megoldás a követ­kező : A „főurak“ menjenek a „fő‘’-ut­cára lakni, a Zsolczay-ak a Zsolczai­­kapuba, a Győri­ek a Győri-kapuba, a Szentpéteri-ek a Szentpéteri-ka­­puba, a Csabai-ak a Csabai-kapuba, a költők (pedig sokan vannak ám) a Petőfi, Kazinczy, Vörösmarthy, Lévay József és Tompa-utcákba, a Kurucz­ok a Rákóczy-, Balogh Ádám-, Sibrik Miklós- és Mikes Kelemen-utcákba, a Kertész-ek­­ a Kertész-utcába, más virágkedvelők a Rózsa és Szegfű-ut­cába, a fiatal asszonyok a Gólya-ut­cába, a hektikásak és reumásak a Bedeg-völgybe, az Anna-nénik és Ancsurkák az Anna-utcába, a Teréz­­nénik és Terkák a Teréz-utcába, a Máriák, Marcsák és Máriámok a Má­­ria-utcába, a bírák a Werbőczy-ut­cára, az ügyvédek a Szeles-utcára, a politizálók a Deák-, Kossuth- és Sze­­mere-utcára, a papok a Papszerre, akinek maga felé hajlik a keze a Mindszentre, a reformátusok a Kál­vin-utcára, az evangélikusok a Lut­­her-térre, a honvédek a Honvéd-ut­cára, az urak az Urak-utcájára, a kényelműek a Csalogány-utcára, a madárdalt kedvelők a Pacsirta-utcára, a kisgazdák a Major-utcára, a faze­kasok a Fazekas-utcára, a Borbély-ok a Borbély-utcára, a Kovács-ok (lehet Kohn is !) a Kovács-utcára, az Ame­rikába vágyakozók az Újvilág-utcára, az orvosok a Tetemvárra, kutyafejűek a Tatár-utcára, a terménykereskedők és nagybirtokosok a Búzatérre. Ugy­e milyen egyszerű?! Kigondolta : Dr. Belisseuh. lt ! Zsettek, csittzo!* és fagySr»« gyök a leolcsóbban kaphatók ! Gedeon Nővéreknél Széchenyi­ Bítca 50. ) Ijedves, vidám Szilveszter-est lesz az Abházi­a-kávéházban írtat darab különleges eleven angol malac és sok más értékes nyereménytárgy lesz díjmentesen a nagyra­ becsült vendégek között kisorsolva. — Palócz K­álmán kiváló zenekarával muzsikál. __________________

Next